Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-22 / 218. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2017. szeptember 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN London: újabb őrizetbe vétel London. Őrizetbe vett a rendőrség Londonban egy 17 éves fiút a múlt heti londoni metrómerénylettel összefüggésben. Ő a hatodik, akit a londoni District metróvonal egyik szerelvényén múlt pénteken elkövetett terror- cselekmény ügyében elfogtak. A fiút a dél-londoni Thornton Heath negyedben vették őrizetbe elfogatóparancs alapján, és egy helyi rendőrőrsön tartják fogva. A rendőrség házkutatást kezdett a fiatal őrizetes lakóhelyén. A merényletben használt pokolgép, amelyet egy festékes vödörbe rejtettek, nem robbant fel, csak nagy erővel lángra kapott, de így is 30 utas könnyebben megsérült. (MTI) Válságban a francia Nemzeti Front Párizs. Távozásra kényszerült Florian Philippot, a francia Nemzeti Front alelnöke. A pártelnök Marine Le Pen legfőbb bizalmasának számító politikus magajelentette be, kilép a jobboldali pártból, amelyben a tavaszi elnökválasztás óta nem szűnik a vezetők közötti torzsalkodás. Az ő nevéhez fűződött 2011 óta a párt arculat- váltása és szakítása az alapító Jean-Marie Le Pen által képviselt szélsőséges nézetekkel. A homoszexualitását nyíltan vállaló 35 éves Florian Philippot 2011 végén lett Marine Le Pen pártelnök elnökválasztási hadjáratának stratégiai igazgatója a 2012-es kampányban, majd a párt egyik legismertebb vezetőjévé vált, mindennapos vendége volt a televízióknak. (MTI) Trump fenyegetése csak kutyacsaholás New York. Egy „csaholó kutya hangjához” hasonlította Donald Trump amerikai elnök fenyegetéseit Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter. Ri ma szólal fel az ENSZ-közgyűlés vitájában New Yorkban, ahol már reagált Trump kijelentéseire, miszerint az USA „teljesen elpusztíthatja” Eszak-Koreát, ha Phenjan megtámadja. „Egy kutya álmodik arról, hogy a csaholásának hangjával megijeszthet minket” -mondta Ri. Korábban Phenjan az US A-hoz tartozó, csendesóceáni Guam szigete elleni támadással fenyegetőzött. (MTI) Iraki támadás a dzsihádisták ellen Bagdad. Az iraki kormányerők támadást indítottak tegnap az Iszlám Állam terrorszervezet egyik utolsó iraki fellegvára, Havídzsa ellen. A Bagdadtól 240 'km-re, a szír határ közelében lévő város ellen a kormányerők és az őket támogató koalíciós erők gépei a hónap elején megkezdték a légitámadásokat, a dzsihádisták katonai létesítményeit célba véve. A dzsihádista szervezet a 2014-ben megszerzett iraki területeknek már csak töredékét tartja ellenőrzése alatt. (MTI) Felborulhat az iráni atomalku A világ hatalmai ellenzik Donald Trump tervezett lépését az iráni atommegállapodásról Donald Trump elnök az ENSZ-ben. Szelet vetett, vihart aratott. (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ NewYork/Teherán/Brüsszel. Donald Trump amerikai elnök közölte, döntött arról, hogy kilópteti-e országát a hat nagyhatalom és Irán között 2015-ben Teherán atomprog- ramjáról kötött megállapodásból, de egyelőre nem árulja el, mi ez a döntés. Haszan Róháni iráni államfő azt hangsúlyozta: országa senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék. „Döntöttem” - felelte Trump elnök, amikor újságírók arról kérdezték, megváltoztatta-e az álláspontját, miután - az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában - bírálta az iráni atomprogram békés célokra való korlátozása fejében a Teherán elleni szankciók fokozatos visszavonását előirányzó megállapodást. A politikus közölte, hogy a részleteket később hozza nyilvánosságra. Trump kijelentésére reagálva egy magas rangú iráni vezető azt mondta, hogy Irán minden eshetőségre felkészült, ha az Egyesült Államok kivonul a szerződésből, és szükség esetén azonnal újrakezdeti a korábban korlátozott nukleáris tevékenységeit. Amerikai vezetők vegyesen fogadták az Irán és a hat nagyhatalom - az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - között létrejött szerződést. Trump kedden „szégyenletesnek” nevezte a megállapodást. Az amerikai elnöknek október 15-ig kell döntenie: igazolja-e, hogy Irán eleget tesz a szerződésnek. Ha ezt nem teszi meg, az amerikai kongresszusnak 60 napja van arra, hogy eldöntse, ismét bevezeti-e a megállapodás révén feloldott szankciókat. Oroszország aggódik amiatt, hogy Trump megkérdőjelezi az iráni atommegállapodást - közölte az ENSZ-ben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Ha csak elítélünk és fenyegetünk, ellenszenvet keltünk azokban az országokban, amelyeket befolyásolni kívánunk” - mondta Lavrov. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy szerinte „meg kell tartani a 2015. évi megállapodást, mert jó. Hiba lenne felmondani az atomszerződést, amíg nincs helyette valami más.” Nincs szükség az Iránnal két éve kötött nukleáris megállapodás újratárgyalására - mondta Federica Mogheri- ni, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője New Yorkban, hangsúlyozva, hogy - dacára az Egyesült Államok újratárgyalást szorgalmazó követeléseinek — a megállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Haszan Róháni iráni államfő hangsúlyozta, hogy országa senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék. Az iszlám köztársaság elnöke hangsúlyozta, hogy hatástalan a megfélemlítés velük szemben. A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt. „A szerződés a nemzetközi közösség ügye, nem pedig egy vagy két országé” - tette hozzá az iráni elnök. Az iráni államfő azt mondta, hogy az irániak bocsánatkérést várnak Donald Trump- tól a rendkívül sértő retorikája és az ENSZ-közgyűlésen elhangzott alaptalan állításai miatt. Róháni szerint a Trump-kormányzat ürügyet keres arra, hogy kihátráljon a nukleáris megállapodásból, de nagyon téved, ha azt hiszi, hogy ezzel nyomást gyakorolhat Iránra. „Irán sosem akart atomfegyvert, a jövőben sem akar maj d atomfegyvert, és most sem akaratomfegyverť’-szôgezte le Róháni. Senki sem támogatja a kurdok függetlenségét A török, az iraki és az iráni külügyminiszter New Yorkban megállapodott, hogy adott esetben összehangolt intézkedéseket tesznek a szeptember 25-re tervezett észak- iraki kurd függetlenségi népszavazás ellen. Ankara/New York. Az ENSZ- közgyűlés alkalmával tartott, háromoldalú találkozó után elfogadott nyilatkozat szerint a tervezett referendum sem a kardoknak, sem az északiraki autonóm kurd régiónak nem lenne hasznára. Mevlüt Cavusoglu török, Ibráhim al-Dzsaafari iraki és Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter egyúttal arra szólította Erbílt, hogy álljon el a népszavazástól. A három politikus kiemelte: ehhez a nemzetközi közösség erőfeszítésére is szükség van. A tárcavezetők nyomatékosították: Iraknak mind a politikai egységét, mind a területi integritását meg kell őrizni. A referendum veszélybe sodorja mindazokat az eredményeket, amelyeket Irak az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben „oly nehezen ért el” — mutattak rá a közleményben. A három miniszter leszögezte: a szeptember 25-i népszavazás egyrészt alkotmányellenes, másfelől új, nehezen kezelhető regionális konfliktusok kockázatát rejti magában. A nyilatkozat arra is felhívta a figyelmet, hogy az Erbíl és a bagdadi központi kormány közötti ügy csak alkotmányos módon, konstruktív párbeszéd útján megoldható. Egyébként Szíria is ellenzi az iraki kurdok függetlenné válását. Erbíl, a kurdok központja múlt pénteken hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a függetlenségről három kormányzóságban és a kurdok ellenőrzése alatt álló területeken. Az USA is nyomást gyakorol az iraki kurdokra és regionális kormányzatukra, hogy tegyenek le függetlenségi népszavazásuk megtartásáról - derült ki az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatából. Heather Nauert külügyi szóvivő a nyilatkozatában azt írta, ha ragaszkodnak a szavazás megtartásához, annak súlyos következményei lesznek a kurdokra nézve is. Szavai szerint a tervezett referendum máris hátráltatja azokat a hadműveleteket, amelyek az Iszlám Állam utolsó iraki bástyáinak visszavételét és a terrorszervezet legyőzését célozzák. (MTI) A vasárnapi választások előtt megtartotta utolsó rendes ülését Angela Merkel német kancellár harmadik kormánya. A kormánynak a kancellárral együtt 16 tagja volt. A legtekintélyesebb miniszter Wolfgang Schäuble, a pénzügyi tárca vezetője. Hozzá fűződik az egyik legnagyobb eredmény is, az államháztartási egyensúly visszaszerzése. A kormány legnépszerűbb tagja a külügyminiszter volt. E tisztséget február óta Sigmar Gabriel alkancellár töltötte be, aki a legkevésbé népszerű politikusok közé tartozott, majd a külügyminiszteri pozíció révén a legkedveltebbek közé került A pénzügy- és a külügyminiszter mellett a belügyminiszter, Thomas de Maiziere szerepelt a legtöbbet a nyilvánosságban. Előfordulhat, hogy a következő kormányban egyikük sem tarthatja meg pozícióját. Várhatóan a CDU/CSU gyűjti össze a legtöbb szavazatot, így a kancellári tisztséget2005 óta betöltő Merkel megalakíthatja 4. kormányát, (tasr/ap) Katalán dominóhatás? Madrid. A spanyol belügyminisztérium három utasszállító tengerjáró hajót bérelt, hogy elszállásolja azokat a rendőröket és csendőröket, akiket Katalóniába vezényel a függetlenségi népszavazás miatt — írta több spanyol napilap. Várhatóan október 1-jéig mintegy 6000 rendfenntartó érkezik az ország különböző részeiből, akiknek feladata egyebek mellett az állami intézmények védelme lesz. Az El Confidencial lap információi szerint, ha a katalán rendőrség végül „meghajlik feljebbvalóik rendelkezései alatt”, az átvezényelt spanyol rendőrök és csendőrök láthatják el a közrend védelmét is. A katalán főváros kikötőjében lévő két hajót, a Rhapsodyt és az Azzurrát a GNV nevű olasz hajózási társaságtól bérelte a spanyol belügy, 4600 fő elszállásolására alkalmasak. A barcelonai dokkmunkások szervezete (OEPB) tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megszavazták, hogy nem szolgálják ki ezt a két hajót. Dominóhatást válthat ki az október 1-jére tervezett katalóniai függetlenségi népszavazás, ez lehet a legnagyobb alkotmányos válság Európában a berlini fal leomlása óta — közölte Josep Bor- rell, az Európai Parlament (EP) egykori katalán elnöke. A szocialista politikus szerint a függetlenségi tábor érvei „egy mítoszon alapulnak”, egységes katalán nép ugyanis nem létezik. Kijelentette: Katalónia elszakadásának nincs elegendő támogatója ahhoz, hogy igazolható legyen a referendumot lehetővé tévő alkotmánymódosítás vagy Spanyolország szétszakítása. „Más lenne a helyzet, ha az emberek 65%-a függetlenségpárti lenne” - mondta Borrell. Szerinte a katalán nacionalisták az Európai Unióból történő kiválásról Nagy- Britanniában folytatott kampány érveit használják. (MTI)
