Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-20 / 216. szám, szerda
Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2017. szeptember 20., szerda, 12-14. oldal A karvai dunai-töltés mellettaz egykori Szarvassy-kastély szomszédságában álló épület adott otthont a család intézőjének és a cselédségnek. Az emeleti rizalitbantartottaSzarvassy Imre meteorológiai állomásának megfigyelő és mérőműszereit. Szarvassy Imre 1942-ig birtokolta a kastélyt, amely korábban apjáé, Szarvassy Sándoré volt. Szarvassy Sándor 1890-ben vásárolta meg a birtokot. A kastélyt 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. Az épületet a 18. században emeltette a Missies család, majd a Koller és a Fridmann család vásárolta meg. Eredetileg L alakú földszintes épület volt. Utolsó átépítésekor és az emeletráépítéskor azonban teljesen elvesztette eredeti formáját. 1959-től szakközépiskola működik a felújított és kibővített egykori kastélyban. (Gulyás Zsuzsanna felvétele) Rászállt a nyelvrendőrség a Duna Menti Múzeumra A kereskedelmi kar megszűnt, az adósság maradt SZÁZ ILDIKÓ Szót kórt a keddi önkormányzati ülésen Helena Strážovská, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Érsekújvári Kereskedelmi Karának alapítója, és kérte a város vezetését, rendezze végre az egyetemmel szembeni, mintegy 20 ezer eurós tartozását. rűfl'jiíjfMa, Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere elmondta, az adósságot a város előző vezetésétől örökölték, de megoldást kell találniuk a problémára. Az érsekújvári Bakalár Polgári Társulás nem szűnt meg, holott a kereskedelmi kar érsekújvári kihelyezett részlege 2016 júniusában befejezte működését a városban. Két évvel ezelőtt a város testületé úgy döntött, nem támogatja a polgári társulást. A társulás korábban évi 28 ezer eurót kapott a városi büdzséből. A kereskedelmi kar vezetése a támogatás megvonásakor levélben fordult a város vezetéséhez. Petíciót is szerveztek - 561-en írták alá melyben kérték, hogy a város továbbra is támogassa a felsőfokú képzést Érsekújvárban. A főiskola a Pázmány Péter Gimnázium közelében, a szomszédos épületrészben működött. A város vezetése kizárólag a tulajdonában lévő objektum üzemeltetésével, valamint a szükséges javítási munkálatok elvégzésével támogatta az utóbbi években az intézményt. Helena Strážovská elmondta, az ablakcserét az iskola fizette, 10 ezer eurós tételről van szó, további kiadásaik is voltak az intézet működtetése kapcsán, a város tartozása mintegy 20 ezer euróra rúg. Érsekújvár önkormányzata megoldást keres az adósság rendezésére, ám a képviselők továbbra is úgy gondolják, az adósságot a város korábbi vezetésének kellett volna rendeznie. „Több alkalommal megszólítottam a városházát, írtam a képviselőknek, részletes elemzést küldtem valamennyi tételről. Úgy tűnik, túl hosszú volt a beszámolóm, mert nem szenteltek kellő figyelmet a problémának. Ezért döntöttem úgy, hogy szót kérek az ülésen. Négy éve nem kaptam választ”-mondta Strážovská. V. KRASZNICA MELITTA Az állami nyelwádelmi osztály azt a névalakot kifogásolja, ami a kulturális minisztérium honlapján lévő múzeumi jegyzékben is szerepel. Ifrüi'/MiMiU Polgári bejelentés nyomán kezdett vizsgálódni a kulturális minisztérium államnyelvi osztálya a Duna Menti Múzeum falán elhelyezett magyar nyelvű tábla ügyében, amelyen az intézmény neve szerepel. A Zuzana Megová osztályvezető által aláírt levél szerint a Duna Menti Múzeum Komárom megnevezés törvénysértő, és helyette a Duna Menti Múzeum Komárno nevet kell használni. Egyben felszólították Csütörtöky József múzeumigazgatót, orvosolja a helyzetet. Felszólították, szeptember 25-ig értesítse őket, és leveléhez mellékeljen a kijavított tábláról készült képet is. „A levél elolvasása után azt hittem, a kilencvenes évek elejére repültem vissza. Abszurd az egész - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Csütörtöky József. - A nyelvrendőrség a 270/1995-ös államnyelvtörvényre hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy megyei fenntartású intézmény épületének falán nem szerepelhet magyarul a település neve. Csakhogy ebben az esetben egyáltalán nem magának a településnek a megjelöléséről van szó, hanem múzeumunk elnevezéséről.” Az igazgató kifejtette, alapítólevelükben, amit a Nyitra megyei ön- kormányzat hagyott jóvá, a „Podunajské múzeum v Komámé - Duna Menti Múzeum Komárom” név szerepel, ilyen név alatt kaptak adószámot, és ilyen néven szerepelnek a múzeumok jegyzékében, ami a kulturális minisztérium honlapján is megtalálható. Pontosan ebben a formában. Az igazgató egyben Bukovszky László kisebbségi kormánybiztoshoz fordult metodikai útmutatásért, aki megerősítette, hogy neki van igaza, azaz hogy a múzeum falán nem a helységnév szerepel a kisebbség nyelvén, hanem a múzeum teljes neve, mégpedig az alapítólevél és annak későbbi kiegészítései szerint. A kormánybiztos nem ért egyet a nyelvrendészeti osztály azon felvetésével sem, miszerint a hatályos törvények nem engednék a helységnév feltüntetését a kisebbség nyelvén a megyei alapítású intézmények épületein. Arra is rámutatott, hogy a kormányhivatal jogkörébe tartozik a kisebbséginyelv-használati törvény magyarázata, amely megszabja, hol kell, és hol lehet feltüntetni a helységneveket a kisebbségek nyelvén. Nem a Duna Menti Múzeum volt egyébként az egyetlen, amelyik augusztusban hasonló levelet kapott a kulturális minisztérium államnyelvvédelmi osztályától; egyebek mellett a Komáromi Járási Hivatalhoz és a Nyitrai Műemlékvédelmi Hivatal komáromi irodájához is érkezett felszólítás a Komárom felirat eltávolítására. Bukovszky László múlt héten azt nyilatkozta lapunknak, hat panasz érkezett hozzájuk az érintettektől, és „megerősítettük őket abban, hogy a törvényeknek megfelelően jártak el, a közintézmények, illetve az önkormányzati hivatalok megjelölésében jogos a kisebbség nyelvén használt megnevezés”. „Visszautasítjuk a nyelvrendőrség felszólítását, és nem cseréljük ki a múzeumunk falán lévő névtáblát. Erről a napokban írásban tájékoztatom Zuzana Megovát - mondta Csütöröky József. - Ha mindezek ellenére kitartanak álláspontjuk mellett, és esetleg szankciókkal fenyegetnének, az ombudsmanhoz fordulunk.”
