Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-18 / 214. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2017. szeptember 18. KULTÚRA I 7 Mai mesék betűkkel barátkozóknak A hős olvasó című sorozat füzeteit befutott és kevésbé ismert szerzők írták, műgonddal és nagy szívvel JUHÁSZ KATALIN Az olvasási készség fejlesztését nem lehet elég korén elkezdeni. Miután a gyerek az első osztályba lépve megtanulja a betűvetés és az olvasás tudományát, jó esetben mér saját maga igényli, hogy az önálló olvasást megkezdhesse. A megfelelő könyvek kiválasztása az olvasóvá nevelés alapja lehet. Szóval nem mindegy, mit kap elő­ször a kezébe a gyerek, milyen él­mények érik olvasás közben. Ha nem túl sok a szöveg jói érthető, könnyen befogadható a szókincs és izgalmas a történet, akkor biztos a siker. A Manó Könyvek új sorozata, A hős olvasó pont ilyen. Mai meséket kínál, magyar nevekkel (ez nagyon fontos), hétköznapi élethelyzetek­kel, amelyekbe néha egy csipetnyi varázslat vegyül. Befutott és kevés­bé ismert szerzők is részt vesznek a projektben, és az eddigi öt verseny­ző megbirkózott ezzel a nehéz fel­adattal. Talán túlzás is könyvekről beszélni, hiszen ezek a rövid törté­netek 25 oldalas, képekkel gazda­gon ellátott füzetekben j elentek meg, és egy tisztességes hamburger áráért hozzáférhetőek. Nógrádi Gergely meséjének (He- ló tesó!) hőse a lépcsőházban szo- morkodik, mert már megint tesója fog születni. Testvéri féltékenysé­gébe a postást avatja be, neki mond­ja, milyen hisztikirálynő a húga, és nem szeretne egy újabb „család sze­me fényét”. A postás kölcsönadja a sálját, amely segítségével a srác be­szélni tud a kis pocaklakóval, és meg tud vele egyezni a békés egymás mellett élés feltételeiben. Míg az is­mertetett élethelyzetek teljesen hét­köznapiak, a megoldás mesebeli. A szerző szem előtt tartotta, hogy a 6-7 éves kisiskolások szeretik a varázs­meséket, a történet szereplői viszont hús-vér emberek. Két világ találko­zik itt, és nem csapódnak egymásba. NÓGRÁDI GERGELY NYULÁSZ PÉTER Tóth Krisztina A vízisiklók kirá­lya című története főleg arraj ó, hogy a gyerek különbséget tudj on tenni az apró kellemetlenség és a komo­lyabb probléma között. Itt is jelen van a csodás elem, a siklókirály, aki segít, ha baj van. A modem kort pe­dig egy ócska, rozsdás mobiltelefon képviseli, amivel a kislány hívhatja segítőjét. A hat-hét évesek már nem feltétlenül avatják be a szülőket a dolgaikba, ez a mozzanat, a saját kis titkok megőrzésének fontossága itt is, és Nógrádi Gergelynél is jelen van (az anya alszik, amikor a kisfiú beszélget a magzattal). A Dodó és Dodóban, Nyulász Péter meséjében is közös titka van két gyereknek. Rendszeresen ételt hordanak egy adománykonténerbe, gyakran a saját tízóraijukat. „Aki az éhes embereknek akar segíteni, itt titokban elhelyezheti az ennivalót, amit nekik szeretne adni, ők pedig titkon elvehetik innen”. Hát igen, nem lehet elég korán megtanulni, hogy „vannak emberek, akik télen nem tudnak fűteni, nincs elég éte­lük, és lakniuk sincs hol”. Külön dí­jazzuk az ötletet, hogy a két gyerek a jelmezbálra készült szuperhős­jelmezben hajtja végre a jótetteket. Arany János óta tudjuk, hogy a jószomszédi viszonyt olyan baga- tell dolgok is könnyen megzavar­hatják, mint egy fülemile, vagy ép­pen a kerítésen átlógó faágak. Ta­más Zsuzsa története, a Lencsi és az Égigérő arról szól, hogyan békíti össze szüleit a morcos szomszéd bácsival egy kislány, illetve kettő. Itt nincs fantasztikum, csak egy hő­sies elhatározás és a gyermeki őszinteség győzelme a mindenkiről rosszat feltételező felnőttek felett. Edinger Katalin a családi kötelé­kek fontosságát, a generációk egy­másra utaltságát kapcsolja össze az első önálló olvasás élményével, a könyvekkel való ismerkedés ben­sőséges folyamatával a Nagyi sütije című történetben. Egyébként ő a sorozat szerkesztője, ebbéli minő­ségében nyilván segített kigyom­lálni a többiek szövegeiből a feles­leges szavakat, a túl bonyolult szó- kapcsolatokat és a felnőttekre kika­csintó, viccesnek szánt mozzanato­kat. Ennek köszönhetően az öt me­se laza egységet alkot, nyelvileg mindenképp. De más is van, ami összeköti őket, mégpedig az il­lusztrátor személye. Egy idő után már .a magamfajta figyelmetlen felnőttnek is feltűnik, hogy ha a gyerekszereplők valami jótettet hajtanak végre, az illuszt­rátor, Radnóti Blanka úgy jelzi ezt, hogy fejpántszerű szuperhősálarcot fest a szemük köré. Van egy vissza­térő lila egér is, a legváratlanabb helyeken bukkan fel a füzetek lap­jain, és egy kis kaméleon, amely mindig szépen belesimul a környe­zetébe. Ezt leszámítva a képek rea­listák, de elég játékosak és színesek ahhoz, hogy lekössék a gyerek fi­gyelmét, illetve, hogy a szem meg­pihenjen rajtuk olvasás közben. Radnóti Blanka figyel a részletekre (a padló, az ágynemű mintázata, betűtészta, karkötő, szívecskés is­kolatáska), az alakok néha háttér­rel, néha anélkül szerepelnek, ha viszont van háttér, akkor az vala­milyen izgalmas geometriai formát ölt. Ugyanaz a műgond látható itt, amely a szerzők szövegeiből is érezhető. Nehéz belegondolni, mégis tény, hogy a betűkkel épp csak barátkozó gyermekeknek hamarosan olyan olvasmányokat kell önállóan vé­gigolvasniuk, amelyek nyelveze­tükben, szókincsükben, és tartal­mukban is fényévekre vannak a mai, digitális kor gyermekeitől. És a kö­telező olvasmányokkal csak azok fognak tudni megbirkózni, akik a harmadik iskolai évre már gyakor­lott olvasókká váltak. Ebben segí­tenek a speciálisan nekik készülő könyvek, például A hős olvasó so­rozat is. Elhunyt Harry Dean Stanton Elhunyt 91 évesen Harry Dean Stanton, David Lynch, Francis Ford Coppola, Martin Scorse­se és John Carpenter kult- filmjeinek karakterszereplője. Los Angeles. A több mint hat év­tizeden át film- és televíziós szere­peket is alakító színész pénteken a Los Angeles-i Cedars Sinai kórház­ban halt meg végelgyengülés követ­keztében. A Kentuckyból származó Stanton számos neves rendező kult- filmjében játszott: Francis Ford Coppola A keresztapa II., Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísér­lése, John Carpenter MenekülésNew Yorkból, Wim Wenders Párizs, Te­xas és David Lynch Twin Peaks című alkotásában is szerepelt. Emlékeze­tes alakítást nyújtott Peter Hall Óva­kodj az idegentől! című, 1995-ös, re­mek thrillerében, amelyben egy vád alatt álló sorozatgyilkost játszott, akiről a pszichológusnak el kell dön­tenie, hogy valóban elmebeteg-e - ahogy ezt a védőügyvédje igyekszik a bírósággal elhitetni - vagy csak Harry Dean Stanton (1926-2017) (Fotó: TASR/AP) színleli a skizofréniát. Lynch, aki The Straight Story - Az igaz történet és Veszett a világ című filmjeiben is szerepeltette, a Twitteren búcsúzott a színésztől. Mint írta: „Senkihez nem fogható. Mindenki szerette, és jó ok­kal. Nagyszerű színész volt - vagy annál is több, és remek ember, jó, hogy ismerhettem”. Stanton közeli barátja volt Jack Nicholson, aki egyszer azt a taná­csot adta neki: „engedd, hogy a jel­mezed játsszon, te pedig add önma­gad”. „Ezt követően - nyilatkozta később az Entertainment Weekly- nek - a színészethez való egész hoz­záállásom megváltozott”. Dohánytermesztő apa és szakács anya gyermekeként született 1926- ban. A második világháborúban a ha­ditengerészetnél szolgált, 1945-ben az okinavai csata alatt egy hadihajó szakácsa volt. Egyetemi tanulmányai közben kezdett színészettel foglal­kozni. Zenészként és énekesként is rendszeresen fellépett. John Carpen­ter „csodálatos emberként” emléke­zett rá T witter-iizenetében. (MTI, k) RÖVIDEN Holland díjat nyert az 1945 Budapest. Megnyerte a hollandiai Film by the Sea nemzetközi film- fesztivál fodíját Török Ferenc 1945 című filmje. A hollandiai Vlissin- genben 19. alkalommal szeptem­ber 8. és 17. között megrendezett filmmustra díjátadóján a rendező Török Ferenc és Szántó T. Gábor, a film alapjául szolgáló novella írója és a forgatókönyv társszerzője személyesen vette át az elismerést. A film és irodalom kapcsolatát a középpontba állító Film by the Sea fesztiválon idén 120 alkotást lát­hatott a közönség. A rendezvényen korábban is szerepeltek magyar alkotások, de először díjaztak ma­gyar filmet. Novembertől New York-i és Los Angeles-i mozikban is műsorra tűzik az 1945-öt ameri­kai forgalmazója közreműködé­sével. Magyarországon áprilisi debütálása óta mintegy 3 5 ezren nézték meg, és továbbra is műsoron van a mozikban. (MTI) Különdíjat nyert a Bogyó és Babóca Budapest. Elnyerte a zsűri külön- díját a Bogyó és Babóca című ani­mációs filmsorozat egy epizódja a kínai Hszianban megrendezett 6. nemzetközi animációs film- fesztiválon - közölte a produkciót gyártó Kedd Animációs Stúdió. A különdíjat az Oscar-díjra jelölt rendező, M. Tóth Géza, a KEDD kreatív műhely alapítója és veze­tője személyesen vette át a Pe- kingtől délnyugatra, Senhszi tar­tományban fekvő város fesztivál­ján, amelynek díszvendége volt. A hsziani animációs fesztiválon a Bartos Erika meséjéből készült rajzfilm mellett a Kufli-mesék egy része is szerepelt. Az animációs sorozat rendezője, Jurik Kristóf a hét végén a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfeszti­válon elnyerte a magyar animáció ifjú tehetségei számára alapított Dargay Attila-díjat, amelyet idén adtak át első alkalommal. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom