Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-18 / 214. szám, hétfő
4 I A több unió LAJOS P. JÁNOS A szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskáikba. A magyarok kevesebb húst a húsételeikbe. A csehek kevesebb kakaót a csokoládéjukba - mondta Jean-Claude Juncker, és körülbelül ennyiben ki is merült az, amiben engedményt tétt a kelet-európai tagállamok vezetőinek. Beszédének többi része a több unióról, az egyre egységesebb és igen, központosítottabb irányítású Európai Unióról szólt. „Itt az ideje, hogy munkához lássunk, és 2025-ig kiépítsünk egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európát” -jelentette ki a Bizottság elnöke. Kétségkívül ez volt legfontosabb üzenete. Már nincs szó többsebességes Európáról, nincs ötféle forgatókönyv, amiből válogatni lehet. „Ma önök elé szeretném tárni saját álláspontomat, amit nevezhetünk akár az én személyes, „hatodik forgatókönyvemnek” - mondta az Európai Parlament képviselőinek és egyben az unió egész lakosságának. A többsebességes unió gondolata valószínűleg betöltötte szerepét, az országok többsége ugyanis megijedt a leszakadástól, és - talán Magyarországot és Lengyelországot kivéve - mindenki a gyorsabban haladó, gyorsabban integrálódó „magba” akar tartozni. Ezt szolgálja az euró mielőbbi bevezetésének hangsúlyozása.„Ha azt akaijuk, hogy az euró egységesítse és ne megossza kontinensünket, akkor többnek kell lennie, mint egy kiválasztott országcsoport pénznemének. Az euró rendeltetése, hogy az Európai Unió egészének egységes pénzneme legyen. Kettő kivételével minden tagállamunknak kötelessége és joga, hogy a feltételek teljesítése után bevezesse az eurót” - mondta. Juncker nem nagyon bántotta a renitens tagállamokat, bár a jogállamiság fontosságának hangsúlyozásával hozzájuk szólt.,,A jogerős ítélet elfogadása és tiszteletben tartása az, ami a jogállamiságon alapuló unió részeivé tesz minket. A tagállamok az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. A Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartania” - üzent Juncker Orbánnak és Kaczinskynak, akik a bíróság ítélete ellenére is elutasítják a menekültkvóták teljesítését. „Bár szomorúan látom, hogy a szolidaritásból nem minden tagállam vállal azonos részt, Európa egésze továbbra is szolidaritásról tett tanúbizonyságot. Az uniós tagállamok csak a tavalyi év során több mint 720 000 menekültet telepítettek át vagy részesítettek menedékjogban - háromszor annyit, mint Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok együttesen” - állt ki Juncker a hazájukban üldözöttek befogadása mellett. Azonban a befogadás mellett hangsúlyosan megjelent a jogosulatlanul az unió területén tartózkodó menekültek visszairányítása is. „Akik nem jogosultak Európában tartózkodni, vissza kell térniük származási országukba. Mivel ez csupán az illegális migránsok 36%-a esetében valósul meg, egyértelmű, hogy jelentősen fokoznunk kell erőfeszítéseinket. Csak így képes Európa szolidáris lenni a valóban védelemre szoruló menekültekkel” - hangsúlyozta Juncker. A nagyobb egységet szerkezeti átalakítás nélkül szeremé megvalósítani, a jelenlegi keretek között. Nem akar új testületeket, elutasítja Macron javaslatát, aki külön parlamentet alakítana ki az euróövezet számára. Úgy véli, már azzal sokkal rugalmasabbá válhatna az uniós döntéshozatal, ha az Európai Tanács, vagyis a kormány- és államfők tanácsa delegálná a döntéshozatalijogot a miniszterek tanácsainak. Ott ugyanis már nem kell konszenzus, elég a minősített többség, ahogyan ez történt például a menekültkvóták esetében is, amit több kelet-európai ország ellenszavazatai mellett fogadott el a belügyminiszterek tanácsa. Sorolni lehetne Juncker beszédéből a példákat: a terrorizmus elleni harc jegyében közös hírszerző egység, 2025-ig védelmi unió, vagyis a közös hadsereg egyfajta magjának létrehozása, és már a közeljövőben lehet európai főügyész. A pénzügyminiszteri poszt bevezetése, vagy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki posztjainak összekapcsolása mind az egyre egységesebb unió irányába mutat. FIGYELŐ Christine Lagarde követheti Junckert A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde követheti Jean-Claude Junckert 2019- ben a brüsszeli Európai Bizottság elnöki tisztségében a Welt am Sonntag német lap szerint. Miután Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy a 2014-2019-es ciklus után nem vállalja tovább az Európai Bizottság (EB) vezetését, az EÜ jobbközép pártjait összefogó Európai Néppárt a kulisszák mögött sürgősen utódot keres a néppárti Juncker helyére - írta a Welt am Sonntag. A párt több vezetője Christine Lagarde-nak szánja a pozíciót. Az IMF-et2011 óta vezető politikus ,Jcarizmatikus, tapasztalt és jól tudja érvényesíteni akaratát, így nagyon jó választás lenne” - mondják az Európai Néppárt felső köreiben. Az eleganciájáról is híres francia politikus jó kapcsolatban van a legbefolyásosabb néppárti vezetővel, Angela Merkel német kancellárral, de jelölése a bizottság élére főként azon múlik majd, hogy elnyeri-e Emmanuel Macron francia államfő támogatását. Most biztosnak tűnik, hogy a 2019- es európai parlamenti választást is az Európai Néppárt nyeri, így jelöltet állíthat az EB elnöki tisztségére. Lagarde a néppárti vezetésű tagországok mellett számos olyan kormány támogatását is megszerezheti, amelyben liberális pártok is Vannak, az EP-választást felvezető kampányban pedig „elvarázsolhatja” a női szavazókat - latolgatják néppárti körökben a Welt am Sonntag szerint. (MTI) VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2017. szeptember 18. | www.ujszo.com Vegyétek és egyétek Ez az én tesztem, mely értetek adatik - silány vigasz az uniótól VERES ISTVÁN "TV" "TT" 0 sem látszunk a tesztelésekből. I Igaz, hogy pénz- B JÉkJL hiány miatt elmarad például az ötödikesek idei tesztelése (biztosan sok tanuló vágta mérgében a földhöz okostelefonját a hir hallatán), de azért nem lesz hiány tesztekben. Fölöttébb megnyugtató például az Európai Bizottság legújabb nyilatkozata, melynek értelmében egy: most már aztán szerintük is elfogadhatatlan, hogy bizonyos tagállamok ugyanabból az élelmiszerből silányabb minőségűt kapnak, kettő: a bizottság egymillió eurót különít el arra a célra, hogy ha valamely tagállam hasonló diszkriminációt sejt, ki legyen az ügy vizsgálva és elvégezzék a teszteket. Es új tesztelési módok is legyenek, a felelősöket pedig büntessék meg. A fogyasztó ugyanis ezzel egyértelműen meg van rövidítve, hiszen hiába szereti ő nagyon a Snickers csokit, amikor Dániában sokkal finomabb a Snickers, vagyis ha azt enné, amit a dánokhoz visz a Snickers-gyár, akkor mégjobban szeretné. Nem is számító haszonvágy, inkább csak egyszerű, diszkriminációval aláfestett rosszindulat sejlik fel a gyártók praktikái mögött, hiszen ahogy említve volt, talán az unió keleti blokkjában is több Snickers fogyna, ha a jobbik Snickersből küldenének ide. Hiszen a lakosság egyértelműen érzékelné, hogy a minőség javult. Mindenki jóljáma, de hát ezeknek a cégeknek egy: semmi sem szent, kettő: már valószínűleg le van előre gyártva ezekből a termékekből jó néhány tonna, és azt még jó lenne eladni, mielőtt elkezdődik a nagy tesztelés. Szóval tesztelje mindenki a kóláját, csokiját, mosóporát, és ha silánygyanút fog, forduljon az élelmi- szeripari felügyelethez, vagy akihez akar. (A boltos nem tehet róla, ezt azért nem árt tudni.) Hanem a szlovák vasúttársaság (na jó, de melyik, hisz abból is annyiféle van, mint unióban a Snickers), szóval a ZSSK fantázianévre hallgató vállalatszerűség mindeközben illatmintákat kezdett tesztelni utasain. Az IC vonatokban fújtak a levegőbe bizonyos illatmintákat, majd megkérdezték az utasokat, melyiket szagolnák a legszívesebben munkába menet, illetve jövet. A teszt eredménye: a legtöbb szavazatot a kakukkfűvel ízesített fehér teás, a hibiszkuszos, valamint a zöld here-aloe vera kombináció kapta. Sokaknak nyilván a régi vicc jutott erről az eszébe, amikor a rend őre panaszkodik kollégájának, hogy „én már nem érzem a lábam”. A választ mindenki ismeri, még azok is, akik nem jártak soha munkába vonattal. Talán abban is társadalmi konszenzus van, hogy vasúti szerelvényeink sosem voltak szagtalanok. Meg abban is, hogy nem a vasúti kocsik szagosításán, hanem szagtalanításán kéne dolgozni. De vajon milyen eredményt érne el a tesztelésen egy idei ötödikes, aki aznap szagos vonattal ment iskolába, és útközben Snickers csokit evett? Ezt nem fogjuk megtudni soha. Gázolások után vonatkisiklatás? Vonatkisiklatásoktól tart a francia rendőrség, erre buzdítottak dzsihadisták az utóbbi hónapokban Európában. A francia rendőrség jelentését a Le Párisién napilap ismertette. „A dzsihadista propagandának vonatok kisiklatására buzdító, közelmúltban közzétett felhívása miatt különös figyelmet kell fordítani minden olyan információra, amely a vonatok közlekedésének megakadályozását célzó szabotázskísérlettel vagy behatolással kapcsolatos” - idézte a lap a francia rendőrség országos igazgatóságának egyik szeptember eleji feljegyzését. „Fontos hangsúlyozni a terrorszervezeteknek a magányos farkasokhoz intézett felhívásait, amelyek Európában vonatok kisiklatására, erdőtüzek és ételmérgezések előidézésre buzdítanak” - olvasható a dokumentumban. A közlekedési eszközök a francia rendőrség szerint kiemelt célpontot jelentenek elsősorban a pályaudvarokon, ahol a biztonsági erőket láthatóbbá kell tenni annak érdekében, hogy az intézkedés elrettentő jellege erősödjön. A turista- és kulturális látványosságok - a merényletek esetén „potenciálisan jelentős emberáldozat” és „a turizmusra gyakorolt jelentős következményei” miatt - fokozott figyelmet kell, hogy kapjanak. Az egyre gyakoribb gázolásos merényletek miatt a rendőrség azt kéri az autókölcsönzőktől, hogy minden lopást azonnali hatállyal jelentsenek be, illetve jelezzék, ha gyanús viselkedésű embert észlelnek a telephelyeken. A rendőrség az egyenruhát viselő rendőrök és katonák védelmére is „megfelelő intézkedéseket” javasol, miután ők váltak a dizshádisták kiemelt célpontjaivá. Franciaországban pénteken idén hetedik alkalommal támadtak rá egy, a terrorfenyegetettség miatt az utcán szolgálatot teljesítő katonára. A hadsereg a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen 2015 januárjában végrehajtott terrortámadás óta segíti a rendőri erőket a terrorkészültség biztosításában. A kormány csütörtök este jelentette be, hogy a rendkívüli állapot november 1-jei kivezetése után továbbra is 7 ezer, válsághelyzetben pedig 10 ezer katona fogja segíteni a rendőrök munkáját a köztereken. A mozgásukat azonban a sorozatos támadások miatt átszervezi a hadsereg. (MTI)
