Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-04 / 203. szám, hétfő
6 I ______________________ RÖ VIDEN Halászhajón vittek migránsokat Kolozsvár. Migránsokat szállító újabb halászhajót fogott el tegnap reggel a Fekete-tengeren a román parti őrség - közölte honlapján a román határrendészet. A parti őrség tegnap virradatkor figyelt fel a román felségvizek felé tartó kishajóra. A halászhajó nem válaszolt a román parti őrség hajóinak a felszólítására, és tovább folytatta az útját a part felé. A hajó a midiai kikötő közelében ért partot, fedélzetéN 87 bevándorlót szállítottak, közöttük 16 nő és 23 gyermek volt. Az elmúlt hetekben ez már a harmadik kisméretű halászhajó, amely illegális bevándorlókkal a fedélzetén érkezik a Fekete-tenger nemzetközi vizeiről a román partokhoz. (MTI) Védik a képviseletet Moszkva. Az orosz külügyminisztérium berendelte szombaton az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének egyik vezető diplomatáját, és tiltakozó jegyzéket adott át neki azzal a bejelentéssel kapcsolatban, hogy az amerikai hírszerzés át fogja kutatni Oroszország órákon belül bezárásra kényszerülő washingtoni kereskedelmi képviseletét. Közleményében az orosz külügyi tárca „példátlanul agresszív lépésnek” minősíti az orosz diplomáciai épület tervezett „illegális átvizsgálását”, amit az amerikai titkosszolgálatok megfogalmazása szerint „oroszellenes provokációkra” használhatnak fel, „kompromittáló dolgokat helyezve el” az épületben. (MTI) Kern érti a menekültfóbiát Bécs. Az illegális bevándorlás megfékezése mellett állt ki Christian Kern osztrák kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke egy tegnap megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy növelni kell az elutasított menedékkérők visszatoloncolását Ausztriából. A kancellár beszámolt arról, hogy megértette és komolyan veszi az emberek menekültekkel kapcsolatos félelmeit és világos megoldásokat kínál rá. (MTI) Bombariadó Nómetországban Berlin. Átmenetileg el kellett hagynia az otthonát csaknem 70 ezer embernek tegnap a német- országi Frankfurtban, mert egy építkezésen egy II. világháborús bombára bukkantak. Az evakuálás a legnagyszabásúbb akció a világháborúból visszamaradt robbanószerkezetek hatástalanítására indított németországi műveletek sorában. Az 1,4 tonna robbanószert tartalmazó brit légiakna miatt másfél kilométer sugarú körben lezárták a környéket, a város legsűrűbben lakott területét. (MTI) KÜLFÖLD Phenjan sikeresen tesztelt egy hidrogénbombát Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg közölte, hogy Észak- Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, amely két erős földrengést váltott ki. Szöul/Peking/Tokié/Bécs/ Moszkva/Párizs/Stockholm/ Brüsszel. Észak-Korea hivatalosan bejelentette, hogy tegnap sikeresen tesztelt egy hidrogénbombát. Előtte több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, amely két erős földrengést váltott ki. Több külföldi ország és nemzetközi szervezet elítélte a nukleáris kísérletet. A dél-koreai hadseregnél riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet. Az AP hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. A hidrogénbombát termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál, amely a maghasadás elvén működik. Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább 10-szer akkora, száz kilotonnás, mint a tavaly szeptemberi ötödik - közölte a dél-koreai és a japán földrengéstani intézet, valamint a szöuli Nemzeti Egyetem egyik nukleáris mérnök-professzora. Többen elítélték Élesen elítélte az észak-koreai kísérleti robbantást Kina, Dél-Korea, Japán, Oroszország, Franciaország, a NÄTO, az Európai Unió és két nemzetközi szakosított szervezet. A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy „hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”. Észak-Korea „figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet” - áll a közleményben. Mim Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után „a lehető legszigorúbb büntetést” követelte Észak-Kore- ának, diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy „teljesen el tudják szigetelni” az országot. Katonai válaszlépés Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója tegnap telefonon beszélt dél-koreai hivatali partnerével, Csüng Jui Jong- gal - közölte a szöuli elnöki hivatal. Csüng újságíróknak elmondta, hogy „a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről” beszéltek. Azt nem fejtette ki, mit kell érteni „a legerősebb stratégiai eszközökön”. A Yonhap délkoreai hírügynökség úgy tudja, a két nemzetbiztonsági tanácsadó abban állapodott meg, hogy megvizsgálják a katonai válaszlépés lehetőségét. Viszont a Yonhap arról is értesült, hogy Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke és dél-koreai kollégája már „a hatékony katonai válaszok” szükségességéről beszélt telefonon. Elítélte a nukleáris tesztet Abe Sindzó japán miniszterelnök is. Szu- ga Josihide, a japán kormány főtitkára azt mondta: újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük. Tárgyalásokra szólított fel minden érintett felet az orosz külügyminisztérium, amely ezt tartja az egyetlen lehetséges eszköznek a Koreaifélszigeten kialakult válság rendezésére. Egyúttal arra figyelmeztetve, hogy Phenjan számára súlyos következményekkel jár, ha folytatja a nukleáris fegyverek elteijedését gátoló rend aláásását. Phenjan provokál Emmanuel Macron francia államfő szerint újabb phenjani provokáció történt, és mindenekelőtt arra van szükség, hogy a nemzetközi közösség visszatérítse Phenjant a tárgyalások útjára, és rákényszerítsék nukleáris programja beszüntetésére. A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés hatályba lépéséért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) szerint ha Észak-Korea valóban hidrogénbombával hajtott végre tesztet, az azt jelenti, hogy az ország „gyorsan halad nukleáris programjával”. Lassina Zerbo, a szervezet végrehajtó titkára hozzátette, hogy figyelőállomásaik „szokatlan szeizmikus eseményt észleltek”, a mért adataikat elemzik. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Amano Jutója közleményében nagyon sajnálatosnak nevezte az új észak-koreai tesztet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Svédország szerint az újabb észak-koreai nukleáris teszttel súlyosbodott az észak-koreai nukleáris válság. Még nagyobb veszélybe került a nemzetközi béke és a stabilitás - írta Twitter- bejegyzésében Margót Wallstrom külügyminiszter. Jens Stoltenberg NATO-fötitkár közleményében azt írta: Phenjan a lépéssel ismét „kirívóan megsértette” az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatokat. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt írta közleményében: Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztését szolgáló programjaival, és be kell szüntetnie minden ehhez kapcsolódó tevékenységet. (MTI/dpa/AFP/TASZSZ/Yonhap/AP) Yangonban tegnap tiltakozó akción vettek részt a mianmari aktivisták, és imádkoztak a konfliktus során megölt áldozatokért (SITA/AP-felvétel) Kampányindító Kötésén ÖSSZEFOGLALÓ A Fidesz elindította a választási kampányt a kötéséi polgári pikniken, a jelszó várhatóan az „Orbán vagy a kerítés lebontása" lesz. Budapest. Szombaton tartotta szokásos polgári piknikjét Kötésén a Fidesz-KDNP és holdudvara. Orbán Viktor már a választásokra készülve elemezte az ország helyzetét. A magyar miniszterelnök várhatóan a menekültválságra építi pártja kampányát, legalábbis ez derült ki a Fidesz kommunikációs igazgatójának tegnapi tájékoztatójából. Hid- véghi Balázs szerint harmadik éve tart az a „tömeges migrációs invázió”, amely alapjaiban fenyegeti Európát, egyes előrejelzések szerint pedig a következő években további 60 millió migráns indulhat el a kontinens felé Afrika felől. A szóvivő nem támasztotta alá semmivel a 60 milliós számot, a hvg.hu nyomozása alapján azonban feltehető, hogy még egy 2004-es ENSZ-becslés jelenti az alapját, amely szerint az elsivatagosodó szubszaharai térséget akár 60 millió ember is kénytelen lesz elhagyni 2020-ig Észak-Afrika vagy Európa irányába. Arról azonban nem készült tanulmány, hogy az azóta eltelt 13 évben hogyan változott a helyzet, ténylegesen hányán indultak útnak. „Választhatunk, hogy megvédjük az országunkat, vagy engedjük, hogy mindörökre megváltozzon” - fogalmazott Hidvéghi Balázs, aki szerint a polgári nemzeti oldal azon dolgozik, hogy megőrizzék Magyarország biztonságát, és a magyar emberek nyugodtan tudják felnevelni gyerekeiket. A „másik oldalon már felsorakozott a Soros-társulat, és mindannyian egyértelművé tették, hogy ők készek elfogadni a tömeges migrációt” - állította a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hidvéghi Balázs szerint az ellenzéki oldal még belső erőfitogtatással van elfoglalva, de ebben a kulcskérdésben világos, az álláspontjuk: készek elfogadni a Sorostervet, a kvótát, a tömeges betelepülést. (MTI, ú) Irán rakétaelhárító rendszert tesztelt Teherán. Irán tesztelte Bavar 373 típusú új rakétaelhárító rendszerét - jelentette be tegnap a légvédelem parancsnoka. Ä ballisztikus rakéták és alacsonyan repülő célok elfogására alkalmas orosz Sz-300-nak megfelelő rendszert 2018 márciusáig állítják hadrendbe az iráni hadseregben. A televízió bemutatta megfigyelő és harci drónok „titkos” támaszpontját is. „Tökéletesítettük a teljes rendszert, és elvégeztük a kísérleteket” - jelentette be a légvédelem parancsnoka, Farzad Eszmaili tábornok. „Ez a rendszer Iránban készült, és egyes részei különböznek az Sz-300-tól” - tette hozzá a parancsnok. (MTI/AFP) Berlin elutasította Ankara kérését Berlin. Németország elutasította Törökország hivatalos kérését, hogy zárolja a Fethullah Gü- len vezette mozgalom tagjainak javait - jelentette a Der Spiegel. Fethullah Gülen muzulmán hitszónok Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségese volt, de viszonyuk megromlott; és Gülen most az Egyesült Államokban él. Ankara azzal vádolja, hogy ő szervezte meg a tavalyi puccskísérletet a török hatalom ellen. Ankara terrorszervezetnek tekinti Gülen mozgalmát és rendszeresen kéri, hogy Németország adja ki az általa a mozgalomhoz kötött embereket. (MTI)
