Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-16 / 213. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2017. szeptember 16. | www.ujszo.com Rátaposott a gázra az államnyelvi osztály FINTA MÁRK A kulturális minisztárium államnyelvi osztálya több településen is leszereltetné néhány közigazgatási intézmény faláról azokat a táblákat, melyeken a kisebbség nyelvén is feltüntették a település nevét. Rigó Konrád kulturális államtitkár szerint az államnyelvi osztály nem kezd magától ellenőrzésekbe. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos lapunknak azt mondta, hat intézmény fordult hozzájuk az államnyelvi osztály levelei miatt. „Megerősítettük őket abban, hogy a törvénynek megfelelően jártak el, a közintézmények illetve az önkormányzati hivatalok megjelölésében jogos a kisebbségi nyelvű megnevezés” - magyarázta. A kisebbségi helységnévlistát ugyanis - bár a kulturális tárca illetékesei másként gondolják - nem helyezte hatályon kívül senki. „A kormányrendelet továbbra is érvényes, és 2021 után van lehetőség a módosítására” — mondta Bukovszky. A Smer ugyan annak idején arról beszélt, hogy ha a Radiéová-kormány bukása után hatalomra kerül, változtat a kisebbséginyelv-használati törvényen és a településlistán is, de nem történt semmi. „A Smer 2012-ben status quo-t ígért, és nem nyúlt hozzá sem a kisebbségi nyelvtörvényhez, Amit a vasúton szabad, a hivataloknál sem a listához” - emlékeztet Bukovszky, aki szerint a kulturális tárca mégis abból indul ki, hogy a kiegészítésjogellenes. A napokban Ory Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke hasonló esetre hívta fel a figyelmet. Ory Csallóközcsütörtök polgármestereként állítása szerint minden évben kap egy levelet, melyben nyelvtörvénysértésre figyelmezteti az államnyelvi osztály. Legutóbb egy 2016 júliusában tartott önkormányzati ülés jegyzőkönyve miatt figyelmeztették, a szlovák szövegben egy zárójelbe ím - legalábbis a nyelvrendőrök szerii tett sor magyarul maradt. „Tragikomikus, hogy ilyen piszlicsáré ügyekkel zaklatják az önkormányzatokat. Miközben az állam napi szinten és permanensen szegi meg a kisebbségi nyelvtörvény által reá rótt kötelezettségeit” - írta Őry, aki az általa vezetett Pro Cívis PT-vel tömeges beadvánnyal fordult a kormányhivatalhoz, mert a Dunaszerdahelyi járás több településén hiányoztak a trafó- és elosztóállomások veszélyt jelző tábláiról a magyar feliratok - ami a törvény szerint kötelező. Bukovszky László szerint Ory (Száz Ildikó felvétele) most nem fordult a kormányhivatalhoz a nyelvrendészet levele miatt, és más önkormányzatoktól sem kapott ilyen panaszt. Ory a blogbej egy zésében élesen bírálta a kulturális tárca hidas államtitkárát, Rigó Konrádot. Az államtitkár kérdésünkre elmondta, az államnyelvi osztály nem tartozik a hatáskörébe, de tud a táblákat kifogásoló levelekről. Figyelmeztetett: az államnyelvi osztály hivatalból nem indít ilyen eljárásokat, minden esetben beadvány alapján cselekszik. Az államtitkár a kisebbségi kormánybiztossal együtt fellép az ügyben, és igyekeznek felszámolni a nézetkülönbségeket a kulturális tárca és a kormányhivatal között. „Megpróbáljuk átültetni, hogy ne küldjenek ilyen felszólításokat” - mondta az Új Szónak. „Az államnyelvtörvény és a kisebbséginyelv-használati törvény sem jó törvény” — jegyezte meg Rigó arra a kérdésünkre, hogyan lehet áthidalni a nézetkülönbséget a minisztérium és a kormányhivatal között. Véleménye szerint inkább a törvény szellemisége szerint kellene cselekedni, és nem betűkön, engedélyeken és tiltásokon vitatkozni. „Ha annak szellemében járunk el, ami a jogalkotó és a jogot betartató szervnek a feladata, akkor közelebb kerülünk egymáshoz, és az az értelmezés válik szokásjoggá, amit én és a kormánybiztos is helyesnek tartunk” - mondta. Arra a kérdésre, hogy a Híd megnyitja-e a sok abszurd helyzetet előidéző államnyelvtörvény kérdését, Rigó Konrád azt mondta: a Híd nemzetpolitikai kabinetjében ez aktuális téma, a kormányprogramnak azonban nem része. „Dolgozni kell rajta, és a megfelelő alkalommal elő lehet venni” - jelentette ki, hozzátéve, a koalíciós szerződés kiegészítésével kapcsolatban jelenleg is zajlik az egyeztetés, melyre a Híd 20 pontos javaslatcsomaggal érkezett. Azt azonban nem erősítette meg egyértelműen, ott van-e a nyelvi jogok kérdése is a pontok között. Felmentette a bíróság Szigetit Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Bíróság végleg felmentette a könyvelési csalás vádja alól Szigeti Lászlót. Egy 2006-os ügy miatt folyt ellene eljárás, amikor az MKP oktatási minisztere volt öt hónapig. „Az ítéletet igazságosnak tartom” - mondta Szigeti, szerinte a minisztérium által nyújtott támogatás teljesen rendben volt, arról nem tehet, hogy később másként használták fel. Szigetit a Pozsonyi III. Járásbíróság már 2016. decemberében felmentette a könyvelési csalás vádja alól, az ítélet ellen azonban az ügyész akkor fellebbezett. A járásbíróság szerint bebizonyosodott, hogy könyvelési csalás történt, az ügyész azonban nem tudta bizonyítani, hogy a csalást Szigeti László követte el. A bíróság szerint a minisztérium szekciófónö- kei felelnek a finanszírozási kérdésekért és azok ellenőrzéséért, és nem sikerült bebizonyítani, hogy a miniszter tudott volna arról, hogy az uniós támogatást nem arra a célra használták fel, mint amire azt a tárca jóváhagyta. Szigeti László 2006-ban a vád szerint 116 ezer eurós uniós támogatáshoz juttatta Nemesócsa községet. Az összeget a helyi alapiskola rossz állapotban levő tornatermének felújítására igényelte az önkormányzat, a pénzt azonban egy magáncég épületében levő csarnok felújítására fordították. A vád szerint Szigeti úgy hagyta jóvá a támogatást, hogy tudta, Nemesócsa nem teljesíti a pályázati feltételeket. A rendőrség szerint Szigeti előre megállapodott a község polgármesterével a támogatásról. (TASR.ú) Fico máris az elnöki palotához küldi a tüntetőket Robert Fico kormányfő szerint az OLaNO mozgalomnak a Bonaparte lakókomplexum aló szervezett tiltakozó akcióit át kellene irányítania az elnöki palota elé. Pozsony. A miniszterelnök ezzel Andrej Kiska napokban kiszivárgott adócsalási ügyére utalt. Erika Jurinová (OĽaNO) a parlamenti kérdések órája keretében kérdezte meg a kormányfőtől, azután, hogy Ladislav Baštemák ingatlanvállalkozó a „tevékeny megbánás eszközéhez” folyamodott, ezzel gyakorlatilag beismerve az adócsalás tényét, nem akar-e végre Fico kiköltözni ennek az adócsalónak a lakásából? Mivel Robert Fico nem volt jelen a parlamentben, válaszát Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettes olvasta fel. A kormányfő szerint Jurinová kérdésével közvetve adócsalónak nevezte Andrej Kiska államfőt. „Az ön kérdéséből egyértelműen következik, hogy aki a tevékeny megbánás eszközével él, már nem csupán gyanúsítható az adócsalással, hanem, mivel azt bevallotta, ténylegesen is adócsaló. Ezért elvárom, hogy a megafonos tiltakozó akciókat és a kabarét, amit a politikából csináltak, irányítsák át az elnöki palota ablakai alá, és legalább két hónapig maradjanak is ott” - üzente Fico az ellenzéki képviselőnek. A kormányfő hozzátette: továbbra is keresi a megfelelő ingatlant saját maga és a családja számára, hogy elköltözzön a Bonaparte luxuskomplexumból. (ú, TASR) egy tanács döntsön a támogatásokról. A küldöttek az öttagú testületbe három tagot választanak, kettőt az igazgató nevez ki. A jövő héten levélben igazolják vissza az elfogadott regisztrációt. „A levélben felszólítjuk őket, nevezzék meg, ki fogja őket képviselni a választógyűlésen, és egyben jelölhetnek tagot a szakmai tanácsba” - magyarázta Molnár. A jelölést levélben tehetik meg, erre a helyszínen már nem lesz lehetőség. „A választ szeptember 30-ig várjuk, a választói gyűlések október 9. és 13. között zajlanak Pozsonyban - tájékoztatott az igazgató. A magyar szervezetek képviselőit várhatóan október 13-ra hívják össze. - Csak mintegy 10 szervezet regisztrációja kérdéses, ezeket még vizsgáljuk” - tette hozzá Molnár. A szakmai tanácsok tagjait október 15-én nevezik ki. A tanácsok október végéig választj ák meg az igazgatótanács tagjait. A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt a Híd javaslatára tavasszal fogadta el a parlament. A kisebbségi támogatást 2018-ban már az alap osztja szét a pályázók között, 8 millió euró áll a rendelkezésére, de ebből kell fedezni az alap működési költségeit is (maximum 320 ezer euró). A magyar szervezetek az összeg 53 százalékát, mintegy 4,1 millió eu- rót kapják, ami csaknem duplája az ideinek. (ipj) Fico szeretné, ha már Kiskánál tüntetnének (Gabriel Kuchta felvétele) Kisebbségi alap: 500 jelentkező Megválasztják a Kisebbségi Kulturális Alap tanácsait. Pozsony. Mintegy 500 kisebbségi szervezet regisztrált a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) felhívására, ezek képviselői választják meg a szakmai tanácsokat, amelyek a kulturális támogatásokról döntenek. Szeptember 8-ig regisztrálhattak azok a kisebbségi szervezetek, amelyek legalább három éve tevékenykednek a kultúra területén, illetve a nemzeti kisebbségek jogaival, jogi képzéssel és oktatással foglalkoznak. A postára adás határideje szeptember 8-a volt. „A pontos számot még nem ismerjük, a legtöbben az utolsó napokban postázták a regisztrációs ívet” - tájékoztatta lapunkat Molnár Norbert, az alap igazgatója. A jelentkező szervezetek mintegy kétharmada magyar, számuk körülbelül 300, emellett hozzávetőleg 100 roma és 50 ruszin szervezet regisztrált. Körülbelül 50 regisztrációt küldött a többi 10 nyilvántartott nemzeti kisebbség. A szervezeteknek fel kellett tüntetniük, hogy mely területtel foglalkoznak (közművelődés, könyv- és lapkiadás, színház, zene, tánc, képzőművészet, audiovizuális művészet). A szervezetek képviselői döntenek majd, hogy a három területre külön szakmai tanácsot hoznak-e létre, vagy
