Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-14 / 212. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2017. szeptember 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hope Hicks a Fehór Ház kommunikátora Tovább mélyítenék az uniót Az unió következő egy évét meghatározó kezdeményezéseket vázolt fel tegnap Juncker Washington. Donald Trump amerikai elnök a 28 éves Hope Hickst nevezte ki véglegesen a Fehér Ház kommunikációs igazgatójává. Hicks az előző igazgatónak, a posztot alig tíz napig betöltő Anthony Scara- muccinak a júliusi eltávolítása óta irányította az elnöki hivatal kommunikációs csapatának munkáját, és sokáig arról volt szó, hogy csak átmenetileg. Hope Hicks a tavalyi elnökválasztási kampányban sajtófőnök és Trump szóvivője volt. 2014- től a Trump-cégbirodalom munkatársaként dolgozott, korábban a Ralph Lauren divatház egyik modellje volt. (MTI) Hajlandó tárgyalni a venezuelai elnök Caracas. Nicolás Maduro venezuelai elnök hajlandóságot mutat arra, hogy tárgyaljon „a békéről és a demokráciáról” az ellenzékkel. A közvetítést a felek között Jósé Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol miniszterelnök és Miguel Vargas dominikai külügyminiszter kezdeményezte. A legutóbbi kísérlet a párbeszédre a venezuelai hatalom és az ellenzék között tavaly volt. Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott. (MTI) Mianmar: nem kér az ENSZ-ből Rangun. Korábbi tervei ellenére nem vesz részt az ENSZ- közgyűlés ülésszakán a jövő héten Aung Szán Szú Kji mianmari vezető - miközben egyre hevesebb bírálatok érik a buddhista többségű délkelet-ázsiai országot a rohingja muszlint kisebbség elleni erőszakos cselekmények miatt. Mintegy 350 ezer rohingja menekült el Mianmar- ból az elmúlt 3 hétben a szomszédos Bangladesbe, miután a hadsereg tisztogatási műveletbe kezdett, hogy megtorolja a rohingja muszlint szélsőségesek támadásait rendőrőrsök és egy katonai laktanya elleti. (MTI) Újabb merénylet Kamerunban Yaoundé. Legalább négy ember meghalt és több megsebesült azután, hogy egy öngyilkos merénylő működésbe hozta a testére erősített robbanószerkezetet az észak-kameruni Kolofata egyik mecsetjénél—közölték katonai források. A merénylet a reggeli órákban történt, amikor a hívők éppen a reggeli imához gyűltek össze a mecsetnél. Az elmúlt három hétben további négy hasonló támadást követtek el a településen, több mint 30 ember halálát okozva. Heti rendszerességgel hajtanak végre öngyilkos merényleteket az isz- lamisták Kamerunban. (MTI) Jean-Claude Juncker az unió évértékelőjében számos témát érintett (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét szél dagasztja", ezárt ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb ás demokratikusabb unió létrehozására - jelentette ki tegnapi évértékelő beszédében Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Minden egyes tagországban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja — mondta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, hozzáfűzve, hogy a munkanélküliség 9 éve nem volt ilyen alacsony, 8 millió új munkahely jött létre, és így ma 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli. Rámutatott: közös valutaalapot, valamint gazdasági és pénzügyminiszteri posztot kellene létrehozni a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében. Elmondta, utóbbihoz nem szükséges új hivatal, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócso- port elnöke is lenne. „Nincs szükség párhuzamos struktúrákra” — fogalmazott. Mint mondta, támogatná az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonását az EU működésének hatékonyabbá tétele érdekében. Juncker arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúsággal, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagállami kormányokat tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga. Kiemelte, támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő EP-választáson, az eurót használó tagországok külön közös parlamentjének létrehozására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja „túl izgalmasnak”. Szerinte fel kell állítani egy uniós kibervédelmi ügynökséget, egy szervezetet a hírszerzési információmegosztás koordinálására, illetve olyan jogkörökkel is célszerű lenne felruházni majd az uniós ügyészi hivatalt, hogy a határokon átnyúló terrorügyekben is eljárhasson. „Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, szabályozott mederbe kell terelni a migrációt” - hangoztatta Juncker, aki szerint bár az ügy sok konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme sokkal hatékonyabb, mint korábban, s jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Leszögezte: a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok nem viselhetik egyedül. Elmondta, a bizottság hamarosan új javaslatokkal fog előállni a gazdasági bevándorlók visszaküldésének felgyorsítására. Hangsúlyozta, a tagállamok mindig kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” - mondta. Jóval erősebb volt az észak-koreai atomrobbantás Amerikai szakértők szerint a korábban becsültnél sokkal nagyobb, 250 kilotonnás volt az Eszak-Korea által szeptember elején végrehajtott nukleáris robbanás ereje. Dél-Korea bejelentette, a föld alatti nukleáris robbanásbél eredő sugárzó gázizotép megjelenését észlelte a légkörben. Szöul/Washington. A washingtoni John Hopkins Egyetemen működő 38 North nevű amerikaikoreai intézet közzétette új jelentését, amelyben kielemezte a föld alatti atomrobbanás okozta földrengésről készített legújabb számításokat. Felhívta a figyelmet, hogy a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) és a norvég NORS AR intézet 5,8-ről 6,1-re módosította a földrengés erejét, míg az amerikai földtani intézet (USGS) korábbi becslése 6,3-as volt. A CTBTO és a NORSAR által módosította adatok lényegesek, mert belőlük arra lehet következtetni, hogy a felrobbantott nukleáris fegyver ereje közel 250 kilotonna volt, tizenhatszorosa az amerikaiak által 1945-ben Hirosimára ledobott 15 kilotonnás atombombának. Az új adat nagyon közelít ahhoz, amelyet a washingtoni elemzőintézet adott meg korábbi becslésében a robbanás maximális erejére. Amerikai illetékesek még vizsgálják, hogy ez valóban termonukleáris robbanás volt- e, mint azt Eszak-Korea állította, de egyelőre semmi olyat nem találtak, ami ennek ellentmondana. A délkoreai védelmi minisztérium szerint 50 kilotonnás volt, deJapánban már volt olyan becslés, amely 160 kilo- tonnára tette. Ezek a becslések még változnak az újabb és újabb információk megjelenésével. A nukleáris biztonságért felelős dél-koreai bizottság közölte, hogy xenon-133-as radioaktív gázizotóp nyomait fedezte fel a légkörben. A testület szerint biztonsággal lehet állítani, hogy a sugárzó izotóp északkoreai eredetű, de a mért adatokból nehéz arra következtetni, hogy mekkora volt az észak-koreai nukleáris robbanás ereje, és atom- vagy termonukleáris bomba robbant-e. A lakosságra és a környezetre nem jelent veszélyt a radioaktív gáz megjelenése a légkörben. A xenon a természetben elforduló színtelen, szagtalan nemesgáz, amelyet például ív- vagy villanólámpákban, lézerekben használnak. A sugárzó izotópjai azonban kizárólag mesterségesen állíthatók elő, és maghasadáskor is keletkeznek. A dél-koreai légierő első ízben hajtott végre éleslövészetet a Taurus típusú nagy hatótávolságú robotrepülőgépével, amely koreai válság esetén erősíteni fogja a hadsereg képességét megelőző csapásmérésekre. A Németországtól vásárolt, 500 kilométeres hatótávolságú, lopakodó tulajdonságokkal rendelkező robotrepülőgépet F-15-ös vadászgépről lőtték ki, és alacsony magasságban repülve, megkerülve az akadályokat, eltalálta az ország nyugati partvidékén lévő célpontot. Ha Szöul környékéről lőnek ki egy ilyen rakétát, az 15 percen belül elérhet bármilyen célpontot Észak-Korea bármelyik szegletében. Dél-Korea a védelme fokozását célzó terv keretében kb. 170 ilyen fegyvert állít hadrendbe. (MTI) A Fekete-tenger nemzetközi vizein viharba került, segítséget kérő halászhajóhoz riasztották a román határrendészetet: a hajót hajnalban bevontatták a Constanca közeli kikötőbe. Fedélzetén 157 embert-köztük 56 gyermeket-találtak, akik iráni és iraki polgároknak mondták magukat. A román hatóság - egészségi állapotuk felmérése és az elsősegélynyújtás után - megkezdte azonosításukat. Az utóbbi időben heti rendszerességgel érkeznek ázsiai bevándorlókat szállító hajók Törökországból a román vizekre. A parti őrség legutóbb szombaton fogott el egy közel száz illegális bevándorlót szállító hajót. (Tasr/ap) Tovább tart a török terror Ankara/Bécs. Elfogatóparancsot adtak ki Törökországban 79 korábbi magániskolái alkalmazott, főként tanár ellen azzal a gyanúval, hogy felhasználói annak a ByLock titkosított üzenetküldő programnak, amelyen keresztül a kormányzat szerint a tavalyi puccskísérletet is szervezték - jelentette az NTV török hírtelevízió. Eddig 30 embert vettek őrizetbe a hatóságok, főleg Ankarában. A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethul- lah Gülen muzulmán hitszónokvezette nemzetközi hálózatot vádolja a tavalyi puccskísérletért, ő viszont tagadja, hogy bármi köze lett volna hozzá. Ankara azt állítja, hogy a terrorszervezetnek nyilvánított gülenista mozgalom hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába, és ebben a folyamatban Gülen egyebek mellett saját iskoláira támaszkodott. A hitszónokhoz köthető intézményeket már közvetlenül a hatalomátvételi incidens után bezáratta a kormány. A törökországi megtorlás nem kizárólag a puccsistákat, de Gülen feltételezett támogatóit, sőt szimpatizánsait is sújtja. Az őrizetben lévő törökországi újságírók szabadon bocsátását követelte az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közösen kiadott közleményében, amely szerint Törökországnak sürgősen helyre kellene állítania a média- és véleményszabadságot. Az isztambuli bíróság arról döntött, hogy a Cum- huriyet (Köztársaság) című kormánykritikus török napilap újságírói, akiket közel egy évvel ezelőtt vettek őrizetbe, továbbra is vizsgálati fogságban maradnak. A perben a lap 17 jelenlegi és egykori dolgozóját vádolják, akik hét és fél évtől akár 43 évig teijedő börtön- büntetést is kaphatnak. (MTI)
