Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-13 / 211. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. szeptember 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A nagy vajbaj Hirtelen felindulásból elkövetett tömeges lakossági vajfelhalmozás VERES ISTVÁN H orrorisztikus karácsonyunk lesz idén, legalábbis vajilag. A lakossági vaj ára már most sem piskóta, és a helyzet karácsonyig csak fokozódni fog, jósolják a vajológusok. A probléma gyökere ott van elásva, hogy az Európai Unió, melynek 2004 májusa óta mi is tagjai vagyunk, szóval az unió illetékesei nemrég rántottak egyet a tejipari kvóták gyeplőjén, és azóta a vajárak megtáltosodtak. Szaladnak, mint kés a vajban. Már hetekkel ezelőtt is tapasztalhattuk, hogy a 250 grammos vaj ára két euróra szökött, de a tejhelyzet jelenlegi állása alapján ez még csak a kezdet. Merthogy a nagy tejtermékvásárlási láz majd csak karácsony előtt tetőzik, de a lakosság már most reagál a vaj árrobbanásra, méghozzá a szocializmusból és a korábbi, még nehezebb időkből örökölt reflexeivel. Tömegével vásárolja a vajat, raktározási céllal. Ez pedig olyan, mintha egy banki csőd hírére mindenki elkezdené kiszedni a pénzét a bankokból. A helyzet javulása csak újév környékén várható, szólnak a számítások, mivel akkor hagyja abba a lakosság a vaj alapú karácsonyi sütés- főzést. Még csak szeptember van, talán tehetünk valamit, hogy elkerüljük a karácsonyi vajapokalipszist. A hirtelen felindulásból elkövetett tömeges lakossági vaj felhalmozás ellen szól egyebek mellett az a négy hónap, ami karácsonyig hátra van: ilyen sokáig képtelenség tárolni a vajat, főleg ha emberi fogyasztásra szánjuk. Persze, van, aki lefagyasztja. Hát fagyassza, ha akarja. De ha karcolás nélkül akarunk kijönni a nagy vajbajból, nem jajve- székelni vagy vajákoshoz rohanni, hanem gondolkodni kell. Meg lehet oldani az idei karácsonyi sütés- főzést kevesebb vajból, sőt akár vaj nélkül. Nem kell mindig ugyanazt sütni. Itt a fényesen sugárzó alkalom, hogy megmutassuk Európának: nem csinálunk a gatyánkba egy ilyen apróságtól, a vajárak pedig leperegnek rólunk, mint víz a kivajazott serpenyőről. Trükközések és okoskodások ide vagy amoda, azt politikai és felekezeti hovatartozástól függetlenül beláthatjuk, hogy teljes magabiztossággal csak úgy tudunk függetlenedni az uniós vajpolitikától, ha ismét minden háznál lesz tehén. Vagy legalább minden másodiknál. Vagy ha ez nem teljesíthető, akkor minden harmadiknál. Városon, lakótelepek esetében persze ez nem megoldható, ott vajautomatákat kell kihelyezni. Vagy kérni kell a szomszédtól. Vajban ismerszik meg az igazi barát. HOGY PONT A VAJ... PEĎIG VAN ELÉG A FEJÜKÖN! / (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Ukrajna egyelőre nem hátrál meg az oktatási törvény ügyében Magyarország és Románia után Oroszország is keményen bírálta az új ukrán oktatási törvényt. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette, ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében. Az ukrán oktatási törvény módosítása miatt utasította a magyar diplomatákat, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos. Szégyennek és gyalázatnak nevezte az ukrán törvénymódosítást, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassa az oktatási törvényt. Orosz bírálat Nemzetközi összefogást sürget az orosz külügyminisztérium Ukrajna ellen az ukrán oktatási törvény miatt. Moszkva szerint Ukrajna megsérti több millió orosz ajkú állampolgárának érdekeit, az ukrán alkotmányt és nemzetközi kötelezettségvállalásait. „Noha a törvény nem tesz említést az orosz nyelvről, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi ukrán törvényalkotók fő célja Ukrajna több millió orosz ajkú lakosa érdekeinek elnyomása és egy egyetlen etnikumra szabott nyelvrendszer bevezetése egy soknemzetiségű államban” - áll az orosz diplomácia állásfoglalásában. A dokumentum szerint a hatalom teljes mértékben elukránosítaná az oktatást, és rámutatott, hogy a törvényt élesen bírálta a magyar, a lengyel, a román és a moldovai kormány. Magyarázzák a törvényt Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök utasította az oktatási és a külügyminisztert, hogy találkozzanak az európai uniós tagállamok Kijevben akkreditált nagyköveteivel, és magyarázzák el nekik a parlament által elfogadott és külföldön komoly tiltakozásokat kiváltó oktatási törvény részleteit. Hrojszman azt mondta, Ukrajna „rendkívül toleráns ország, teljességgel elkötelezett a demokratikus értékek iránt”. Szerinte a törvényben foglaltakkal Ukrajna teljesíti nemzetközi kötelezettségeit a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására vonatkozóan. „Nem kevésbé fontos ugyanakkor, hogy van egy állami státusú anyanyelvűnk, és ennek használatát az ország egész területén be kell vezetnünk. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a nemzeti kisebbségek számára a nyelv- használatot, és egyúttal új lehetőségeket biztosítsunk anyanyelvűnk fejlesztésére” - fejtette ki a miniszterelnök. Kijelentette, hogy a vita rendeződni fog. (MTI) A nem létező válság után MARIÁN LEŠKO A ugusztus 7-től szeptember 7-ig tartott az akut kormányválság, de a hét vége óta Robert Fico kormányfő már arról beszél, hogy nem volt ez olyan akut, sőt, még csak kormányválság sem. Csupán valamiféle kommunikációs zavarról volt szó. Fico szerint. A kormányfő ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy az orruknál fogva vezeti az embereket, visszamenőleges hatállyal is megpróbálja megtenni ezt. Hogy nem volt itt semmiféle kormányválság, azt Fico még akkor mondta, amikor továbbra sem volt érvényes koalíciós szerződés, mert az SNS felmondta azt. Akkor egyáltalán minek ilyen szerződés, ha a kormány működéséhez nincs rá szükség? Fico két nappal azután mondta először, hogy nem is volt kormányválság, hogy kétszer is be kellett mennie az SNS parlamenti klubjának ülésére, és elmagyarázni nekik, hogy ha véletlenül a meggyőződésük szerint szavaznának és megbuktatják Ján Richer smeres szociális ügyi minisztert, akkor bukik az egész kormány. Ha a kormányfő ezt úgy kommentálja, hogy „a kormány és a parlament normálisan működik”, akkor abnormális módon sikerült kitolnia annak határait, hogy mi tekinthető normálisnak. Fico emellett még azt is mondta, „az alkotmány szerint járok el”. Ezt arra a saját mondatára értette, hogy tiszteletben fogja tartani az SNS döntését, hogy kit jelöl az oktatási miniszter posztjára, „mert a tárca az SNS- hez tartozik”. Az alkotmány szerint eljáró kormányfő azonban nem mondhatja ezt a mondatot: „Tiszteletben fogom tartani az SNS döntését, hogy kit jelöl a miniszteri székbe”. Andrej Danko csupán javaslatot tehet erre, és a kormányfő alkotmányos jogköre javaslatot tenni az államfőnek ajelölt miniszteri kinevezésére. De ha nyilvánvalóan alkalmatlan lenne a jelölt, akkor az alkotmány szerint a jelölést el kellene utasítania. Azonban a kormányfő nemcsak a nyilvánosságból űz gúnyt, hanem koalíciós partneréből is a nyilvánosság előtt: „Teljesen mindegy. Ugyanígyjártam volna el, ha más ül Peter Plavčan miniszter helyén. Lehetett volna Peter Žiga, Peter Kažimír vagy akár Robert Kaliňák, bárki, ugyanígyjártam volna el. Azonban Robert Kaliňák teljes mértékben élvezi a bizalmamat, soha semmilyen korrupciós gyanú nem merült fel vele kapcsolatban”. Ebből az idézetből is nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök teljesen más mércével mér, ha az SNS minisztereiről és ha a sajátjairól van szó. De ha ilyen mondatot ki mer ejteni a száján, akkor az azt jelenti, nemcsak azt várja el koalíciós partnerétől, hogy törődjön bele a politikai vereségébe, hanem abba is, hogy teljesen nevetségessé vált a választók előtt. Egy hétvégi rádióinteijúban Robert Fico kétszer is motorfürészes hasonlatot használt. Először az egész kormány munkájára, majd saját magára mint kormányfőre értette, aki kíméletlenül levágja a vadhajtásokat, azaz leváltja minisztereit, ha ez valóban szükséges. A hasonlat sem az első, sem a második esetben nem állja meg a helyét. Ahhoz ugyanis be kellene kapcsolni a motorfűrészt. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Kivizsgálják az élelmiszerek kettős minőségét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke várhatóan egymillió eurós felajánlást tesz az élelmiszerek kettős minőségének nemzeti hatáskörben történő kivizsgálására - közölte a Financial Times brit üzleti napilap. A napilap információ szerint Juncker az Európai Parlament mai ülésén évértékelő beszédében kitér a főként közép-európai országok kormányai és élelmiszerfelügyeleti hatóságai által feltárt élelmiszerek eltérő minőségének problémájára is. Várhatóan megerősíti a bizottság vállalását, hogy az uniós intézmény az év végéig kidolgozza és harmonizálja az eltérő minőségű élelmiszerek felderítésének módszerét, továbbá egymillió euró értékű felajánlást tesz, hogy segítse az érintett országok élelmiszerbiztonságért felelős nemzeti hatóságainak a termékek vizsgálatát célzó munkáját. A napilap Vera Jourovát, az Európai Bizottságjogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosát idézte, aki korábbi nyilatkozatában aláhúzta, a bizottság célja, hogy ugyanolyan minőségű árut értékesítsenek az egységes piacon. A cseh biztos elmondta, ha a vizsgálatokat követően nem tapasztalnak javulást a termékek minőségét illetően, nyilvánosságra fogják hozni, hogy mely gyártók érintettek a kérdésben, így lehetséges, hogy a fogyasztók is nyomást gyakorolnak azokra. A kettős élelmiszer-minőségre- egyes multinacionális vállalatok kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek - az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi négyek kormányfői, akik az eltérő élelmiszerminőséget csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítették, és a helyzet sürgős kivizsgálására szólították fel az uniót. Közel 100 millió európai állampolgár juthat silányabb élelmiszerhez, mert a nagy élelmiszergyártók kettős mércét alkalmaznak a nyugati és a kelet-európai országokban. Csehország és Szlovákia kezdeményezésére várhatóan októberben találkozót tartanak Pozsonyban az ügyben az Európai Unió és az érintett tagállamok vezető politikusainak részvételével. (MTI)