Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-12 / 210. szám, kedd

2 I KOZELET 2017. szeptember 12. | www.ujszo.com lübb ezer új óvodai férőhely lesz Tavaly több mint 12 ezer óvodai férőhely hiányzott (Ján Krošlák felvétele) A koalíció most a prioritásokról kezd tárgyalni Pozsony. Hétfőnként találko­zik majd az országos koalíciós tanács, amelynek a pártelnökök mellett minden párt még egy képviselőt delegál. A Smer, a Híd és az SNS elnökei által tegnap aláírt koalíciós szerződés alapján ugyan nem hetente, de legalább havonta kétszer. A pártelnökök ettől várják, hogy javul a koalí­ciós pártok közti kommunikáció, és elkerülhető lehet az elmúlt egy hónapban lezajlott válság. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke csaknem pontosan egy hónappal ezelőtt mondta fel a koalíciós szerző­dést. Az azóta eltelt időben többször is a bukás szélén tán­colt a koalíció. Robert Fico ki­kényszerítette Peter Plavčan ok­tatási miniszter lemondását, majd az SNS próbálta meg elér­ni Ján Richter szociális ügyi mi­niszter távozását. Múlt héten még az is lehetségesnek tűnt, hogy az SNS támogatni fogja az ellenzék Richter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. „Új, pontosabb mechanizmu­sokat találtunk ki, például a par­lament ülésének kezdete előtt 5 nappal ülésezik a frakcióvezetők tanácsa, majd a koalíciós tanács is - magyarázta lapunknak Bu- gár Béla. - A lényeg azonban az, hogy a problémákat a tárgyaló- asztalnál oldják meg a pártok képviselői, és csak azt követően tájékoztassuk a sajtót, ne pedig folyamatosan.” A kormány pri­oritásainak kibővítéséről csak most kezd tárgyalni a koalíció, előbb azonban még pontosabb gazdasági előrejelzést kémek a pénzügyminisztertől. (ipj) RÖVIDEN Kaliňákot ismét menesztenók Pozsony. Az ellenzéki SaS már összegyűjtötte a Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter me­nesztéséhez szükséges aláíráso­kat. A belügyminiszter vissza­hívására már harmadszor ten­nének kísérlet. A rendkívüli ülés összehívása mellett azután dön­töttek a liberálisok, miután sze­rintük Robert F ico kormányfő precedenst teremtett Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter menesztésével. Jaro­slav Paška, az SNS alelnöke ugyanakkor nem lát indokot Robert Kaliňák menesztésére. Kaliňák üzleti kapcsolatban állt Ladislav Baštemák nagyvállal­kozóval. Utóbbi mintegy 2 mil­lió eurónyi adót csalt el. (TASR, ie) MikuSt támogatja az SNS Nagyszombat. Tibor Mikuš je­lenlegi megyefőnököt támogatja az SNS a megyeelnöki poszt élére Nagyszombat megyében. A nemzetiek nem állítanak saját jelöltet, Mikuš függetlenként indul. Nagyszombat megyében összesen hatan szállnak ver­senybe a megyefőnöki posztért, köztük két magyar jelölt is, Be- rényi József (MKP) és Rigó Konrád (Híd). (TASR) IBOS EMESE Pozsony. Közel 4800 új óvodai férőhelyet alakítanak ki uniós források támogatásával. A mezőgazdasági minisztéri­um további 37 millió ourót oszt szót az önkormányzatok között a férőhelyek bővítésére, október közepéig még benyújthatják a pályázatokat. Helyhiány miatt évről évre egyre több kérelmet utasítanak el az óvo­dák, 2016-ban országszerte 12 486 kicsit nem tudtak befogadni. Az In­tegrált regionális operatív program (IROP) keretében a mezőgazdasági minisztérium 152 pályázatot ha­gyott jóvá, melyeknek köszönhe­tően rövidesen 4780 új óvodai fé­rőhelyet alakítanak ki. A pályázati felhívás alapfeltétele volt, hogy egy-egy pályázat legalább 10-zel növelje a férőhelyek számát. „A forrásokat új épületek építésére, a meglevők felújítására, bővítésére és átalakítására, illetve hőszigetelé­sére lehetett fordítani” - közölte Marek Mitošinka, az agrártárca vi­dékfejlesztési osztályának igazga­tója. Egyszerűbb pályáztatás A minisztérium tavaly új szabá­lyokat vezetett be az uniós pályáza­tok elbírálására. A pályázók első lé­pésben csak a projekt céljait ismer­tették. „Nem kellett elkészíttetniük a költséges tervdokumentációt, és a közbeszerzési eljárást sem kellett el­Megszavazta tegnap a parla­ment az adósságfék eltörlé­séről szóló szándéknyilatko­zatot, de mivel az ellenzék ezt nem támogatja, kicsi az esé­lye, hogy módosulhat a féket létrehozó alkotmánytörvény. Pozsony. A parlament pénzügyi bizottságának a tegnap, mindössze 76 igen szavazattal elfogadott nyilatko­zat alapján kellene kidolgoznia az al­kotmánytörvény módosítását, hogy az lehetővé tegye az autópályák és gyorsforgalmi utak építéséhez szük­séges pénz kölcsönből való biztosí­tását. Ennek elfogadásához viszont 90 szavazat kell, vagyis a kormány- párti képviselők voksai mellett mint­egy 10 ellenzéki képviselő szavaza­tára is szükség lesz. Jelenleg nem lát­szik, hogy a kormány mely ellenzéki képviselők vagy ellenzéki frakció tá­mogatását tudná megszerezni, így kicsi az esélye, hogy a javaslatra a parlament rábólint. Szakértői nem Nemcsak az ellenzék, hanem elemzők egész sora sem tartja jó öt­letnek az adósságfék eltörlését, a Gazdasági Elemzők Klubjának szakértői ráadásul kifejezetten koc­kázatosnak nevezték az adósságfék eltörlését. „Nyíltan meg kell nevez­ni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos legnagyobb problémát, ami nem az anyagi források hiánya, hanem azok rossz hatékonyságú felhasználása” - állítja Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az adós­indítaniuk. A felhívásra összesen 327 pályázat érkezett. A pályázók a ter­vek pozitív elbírálása után igényel­hették az uniós támogatást. A máso­dik körben 277 kérvény érkezett, eb­ből 152-t hagytunk jóvá” - magya­rázta Marek Matošinka. Optimista becslések Gabriela Matečná (SNS-jelölt) mezőgazdasági miniszter szerint a programban felhasználható 77 mil­lió euróból még 37 millió eurót oszthat szét a tárca. „Becslésünk szerint a teljes összeg felhasználá­sával összesen mintegy 10 ezer új óvodai férőhelyet alakíthatnak ki a fenntartók, vagyis a kérelmek több­ségének eleget tudnának tenni” — ságfék megnyitása vagy a magán­tőkéből finanszírozott projektek helyett inkább arra kellene össz­pontosítani, hogyan lehet hatéko­nyabban felhasználni a rendelke­zésre álló anyagi forrásokat. Róbert Prega, a Tatra Banka elemzője szerint azt, hogy a gazda­ság jelenleg jó kondícióban van, nem az adósságfék eltörlésére, hanem újabb pénzügyi tartalékok kialakítá­sára kellene kihasználni. Pénz az utakra Egyelőre nem tudni, hogy a jövő­ben honnan teremtik elő a pénzt az úthálózat bővítésére. A közlekedési tárca az adósságfék eltörlése után felszabaduló anyagi forrásokból akarta finanszírozni például az R7-es gyorsforgalmi út további szakasza­inak építését. Mivel kicsi az esélye annak, hogy a nagyobb projekteket a magántőke bevonásával, PPP- projektek keretében finanszírozzák, az egyetlen járható út a rendelkezés­re álló uniós alapok átcsoportosítása lenne. Gál Zsolt közgazdász meggyőző­dése, hogy az úthálózat fejlesztésére a költségvetési hiány növelése nél­kül is előteremthető jelentősebb összeg. „Közhely, hogy gond van az uniós alapok merítésével, egy adott tagállam saját prioritásai szerint jó­részt maga dönthet arról, milyen te­rületekre mennyit költ. Ha annyira fontos az infrastruktúra, irányítsa­nak oda több pénzt” - állítja Gál. A közlekedési tárca szerint viszont egy ilyen átcsoportosításhoz az Európai Bizottság beleegyezése szükséges, amely - a minisztérium állítása sze­rint - az infrastruktúra terén inkább a tartósan fenntartható közlekedést mondta Matečná. Ez egyébként meglehetősen optimista forgató- könyv, hiszen az önkormányzatok már több éve küszködnek helyhi­ánnyal. A pályázatok kiértékelésé­nek harmadik fázisa október 18-án zárul. Bővíteni kell Az agrártárca nyilvánosságra hozta a sikeres pályázók listáját, né­hány magyarok lakta település is si­keres volt. Füleken a széles körű fel­újítás keretében 14 új óvodai férő­helyet alakítanak ki. „Van igény az óvodai férőhelyekre, az új helyekkel olyan szülőknek is kedvezni szeret­nénk, akik hároméves és a három év alatti gyerekeiket is szeretnék beírat­támogatja, mint a vasúti, a vízi vagy a tömegközlekedést. 2011-es egység Az adósságfékről szóló- alkot­mánytörvényt 2011 őszén fogadta el a kormányoldal és az ellenzék teljes egyetértésével a parlament. Fő fel­adata a mértéktelen állami pénzszó­rás megakadályozása. A 2012-ben életbe lépett jogszabály a hazai össz­termékhez (GDP) viszonyított 60%- ban szabja meg az államadósság pla­fonját, azonban a mindenkori pénz­ügyminiszternek már 50%-os szint­nél is hivatalosan meg kell magya­ráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság. Ha az adósság megha­ladja az 53%-ot, a kormánynak taka­rékossági intézkedéseket kell életbe léptetnie, 55%-nál zárolni kell az ál­lami költségvetésben a kiadásokat, 57%-os szintnél pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költség- vetést kell készítenie. Ha mégis fel­kúszna az adósság 60%-ra, a kor­mánynak bizalmi szavazást kell kér­nie maga ellen. Napjainkban egyéb­ként a GDP 53%-a környékén mozog az államadósság nagysága. Az adósságfékről szóló alkot­mánytörvény tehát jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az állam tovább nö­velje az eladósodottság mértékét. Ha módosítanák a jogszabályt, akkor le­hetőség lenne újabb kölcsönök fel­vételére - állampapírok kibocsátásá­ra —, s ebből lehetne finanszírozni például a gyorsforgalmi utak építését is. A törvény elfogadásához viszont 90 szavazat kell a parlamentben, te­hát a kormánykoalíciónak az ellen­zék szavazataira is szüksége lenne, az viszont nem hajlandó támogatni egy ilyen módosítást. (dem, TASR) ni az óvodába” - mondta Agócs At­tila, Fülek polgármestere. Sikeresen pályázott a galántai já­rásbeli Nagyfödémes is. Az önkor­mányzat 75 férőhellyel bővítheti az óvodát, melyhez három osztályt épít. A településen a szlovák és a magyar tanítási nyelvű intézmény egy épü­letben működik. Gogh Ferenc pol­gármester szerint évente átlag 30-40 kérvényt utasítottak el. „A közel­múltban új lakótelepet nyitottunk, ha kiépül, ezer új lakossal, mintegy 200 gyermekkel számolunk. Ezért is nagy szükség van a bővítésre” - mondta a polgármester, aki szerint Nagyfödémes saját forrásból vagy hitelből képtelen lenne ilyen mértékű bővítés költségeit fedezni. Új lapok a Fidesz kezében Budapest Már csak a magyar Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélye választja el Andy Vájná magyar filmügyi kormánybiztost, hogy megvásá­rolja a legnagyobb példányszá­mú régiós lapokat és az egyik leg­olvasottabb magyar bulvárlapot kiadó Lapcom Zrt.-t. Az eddigi tulajdonos Radio Bridge Media Holdings hétfőn jelentette be, hogy részvényei 100%-át Vájná egyik cége, az Avalue Befekte­tési Kft. vette meg. A tranzakciót a Médiatanács már engedélyezte. A magyar kormánypárt, a Fi­desz belső vállalkozói köreihez tartozó Vájná — aki médiabefek- tetéseinek fontos mérföldköve­ként hivatkozott a Lapcom meg­vásárlására - egy meglehetősen erős portfoliót szerzett meg. A Bors című bulvárlap, valamint a két legnagyobb regionális lap, a Délmagyarország és a Kisalföld naponta összesen mintegy 140 ezer példányban kelnek el, több mint 650 ezer olvasóval rendel­keznek. Vájná a lapok mellett a TV2 és a Rádió 1 tulajdonosa is, így a három legbefolyásosabb Fidesz-közeli médiavállalkozó egyike - rajta kívül Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a legnagyobb megyei portfolióval rendelkező Mediaworks közve­tett tulajdonosa és Habony Ár­pád, a Modem Media Group tulajdonosa tartozik ebbe a kör­be. (fm, mediapiac.hu) Az ellenzék védi az adósságféket

Next

/
Oldalképek
Tartalom