Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-11 / 209. szám, hétfő

Autószerelő A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az emberek 80 százalé­kát izom-, ín- vagy gerincfájdalmak gyötrik. A kétkezi munkások 64 százalékának ízületi fájdalmak ke­serítik meg az életét. A doktorka.cz egészségport ál összegyűjtötte azo­kat a szakmákat, amelyek a legjob­ban károsítják az ízületeket. Zenész A hivatásos zenész teljesítmé­nyére a begyakorolt mozdulatok ismétlése jellemző, ami gyakran károsítja az ízületeket. Ez függ a hangszer fajtájától és a játszás technikájától. A hegedűművé­szek és az ütőhangszeren játszók nagy része például csukló-, kö­nyök- és vállfájdalomban vagy -gyulladásban szenved. térd- vagy csípöfájdalom Kertész Sok ember álma, hogy ha egyszer megöregszik, kertészkedni fog. Ám csak a hivatásos kertészek tudják, milyen igényes munka ez. A szép, gondozott kertnek ára van, a hosszú térdelés, guggolás, cipekedés sajnos nem múlik el nyomtalanul. Legjob­ban épp az ízületek szenvednek. Kőműves, vízvezeték-szerelő, bányász Nehéz kézi munka, súlyos tár­gyak cipelése, ismétlődő mozdu­latok. Nem meglepő, hogy a két­kezi munkásokat súlyos ízületi fájdalmak gyötrik. Gyakran hasz­nálnak vibráló munkaeszközö­ket, amelyek kikezdik az egészsé­güket. Nem mindenki tudja, hogy a nehéz tárgyakat térdhajlí- tással kell a földről felemelni, nem pedig előrehajolva. A kétke­zi munkásoknak leggyakrabban a váll-, könyök-, térd-, boka- vagy csípőfájdalom keseríti meg az életüket. Emellett izom- és ínsza­kadás is bekövetkezhet, s megfáz­hatnak az ízületek. Ha lehetséges, váltogatni kell a munkaeszközö­ket és a tevékenységi formákat. Az építkezésen végzett nehéz testi munka kemény tréninghez ha­Az ilyen sportoló számára minden izom és ízület pótolhatadan, de a túlzott terheléssel megnő a káro­sodás esélye. A labdarúgókat leg­gyakrabban a térdízület sérülése, a teniszezőket az úgynevezett te­niszkönyök gyötri. A futóknak gyakran kibicsaklik a bokájuk és a térdük, fáj a talpuk vagy a gerin­cük, ami a rossz cipőválasztás kö­vetkezménye is lehet. A kulturisták esetében minden ízület szenved. Legjobb, ha olyan sportot válasz­tunk, amiben örömünket leljük, s nem vesszük félvállról a legkisebb sérülést sem. Ha elhanyagoljuk a kezelést, a fájdalom krónikussá válhat. Lelkész A papi munka, ami inkább kül­detés, megterheli a térdet, mert gyakran és hosszan kell térdelni. (doktorka.cz) sonlítható, a különbség csupán annyi, hogy a munkás nem mele­gít be, és izmait, ízületeit nem fo­kozatosan terheli meg, hanem egyszerre. Gépkocsivezetők és ülőfoglalkozásúak Erre a szakmára a hosszú ideig tartó ülés, gerincfájdalom, a fel­ső végtagok ízületeinek fájdalma jellemző. A gépkocsivezetőknek, akik egész nap vezetnek, rend­szerint a derék tájékán sérültek a csigolyáik. Főleg a nyári hóna­pokban a légkondicionáló túlsá­gosan lehűti a testet, amire a szervezet izommerevséggel, -fáj­dalommal válaszol. A hosszú ülés sem jó. Erről tanúskodik a tény, hogy az ülőmunkát végzők 43 százaléka izom-, ín- vagy ge­rincfájdalomra panaszkodik, kü­lönösen akkor, ha szabadidejé­ben nem sportol. A számítógép­pel dolgozóknak csuklóproblé­májuk van. Jó tanács: ha sokáig ül, rendszeresen változtassa test­helyzetét, és időnként mozgassa meg végtagjait. Minden szakmának vannak előnyei és hátrányai. Többségük tá­volról sem olyan egzotikus és kellemes, mint amilyennek látszik. Vannak olyanok, amelyek kifejezetten megterhelőek. Azoknak, akik nehéz munkát végeznek, és mindennap ugyanazt a tevékeny­séget ismétlik, később problémáik lehetnek az ízületeikkel. Bár a gépkocsik nagy részét szá­mítógéppel diagnosztizálják, a gépkocsiszerelők pótolhatatla­nok, ugyanis bizonyos részeket szemmel ellenőriznek. Ilyenkor a kemény betonra kell térdelniük. Az olajfoltokat el lehet távolítani, a rendszeres térdelés okozta térd­ízületi károsodást a legjobb szap­pan sem szünteti meg. Hivatásos sportoló GYÓGYHÍREK 11 Az emberi agyra sok minden lehet negatív hatással - az inger- szegény környezet, a mozgásszegény életmód vagy éppen a helytelen táplálkozás. Éppen ezért nem árt tisztában lenni az­zal, hogy milyen élelmiszereket érdemes kerülni ebből a szem­pontból. Transzzsírok Feldolgozott élelmiszerek, salá­taöntetek, bolti húskészítmé­nyek, pékáruk, sütemények, burgonya- és kukoricacsipsz, cu­korkák - transzzsírok mind­egyikben vannak. Egy ádagem- ber a napi ajánlott transzzsírbevitel háromszorosát fogyasztja el, ami miatt emelke­dik a szervezetben a káros LDL koleszterin szintje, amely ha tar­tósan így marad, akár Alzhei- mer-kórt és demenciát is okoz­hat. Kutatások kimutatták, hogy már egy havi, transzzsírokban és szénhidrátban szegény étrend is elég lehet, hogy javuljon a szel­lemi teljesítmény és a vizuális memória. Telített zsírok A húsokon, csirkebőrön talál­ható zsírréteg, a vaj és a teljes tejből készült tejtermékek is ide tartoznak. Ha túlzásba visszük ezeket, akkor jelentősen gyor­sítjuk a kor előrehaladtával egyébként is elkerülheteden memóriaromlást. Éppen ezért keressük inkább a telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételeket, mint az olajos magvak, az olí­vaolaj, a mogyoróvaj vagy az avokádó, mert ezek a szívet és az agyat is védik. Cukor, cukorszirup A finomított cukor és az egyszerű szénhidrátok szintén nem tesznek jót - nemcsak az agynak, hanem az anyagcserének és a hormon- rendszernek sem. Éppen ezért ér­demes például kerülni mindent, ami magas fiuktóztartalmú kuko­ricaszirupot tartalmaz. Válasszunk lassan felszívódó szénhidrátokat, amelyek nem okoznak vércukor- szint-ingadozást, így az agyat sem terhelik feleslegesen! Gyors ételek A Neurology magazinban jelent meg egy tanulmány, amely sze­rint a transzzsírokban (ezek pe­dig a gyorséttermi ételekben is bőven vannak) gazdag étrend hatására az agy szó szerint össze­zsugorodik, funkciói romlanak, és jelentős mértékű memória­vesztés következik be. Adalékanyagok Monoszódium-glutamátot (MSG) sok feldolgozott élelmi­szer tartalmaz ízfokozó hatása miatt - ez az anyag viszont ká­ros az idegsejtek számára, és egy idő után pusztítani kezdi őket. Ez komoly neurológiai eredetű betegségekhez vezethet. Forrás: halehearty.com Amitől az agy zsugorodik... 7 szakma, amely károsítja az ízületeket A STRESSZ, A BOSSZÚSÁG MIATT HAMAR CSÖKKEN A SZEROTONIN TERMELŐDÉSE, ELFOGY A DERŰ, A LELKESEDÉS Mitől jó élni? Vannak olyan emberek, akik nem termelnek elegendő bol dogsághormont, és ezt pótol niuk kell. íme, néhány tipp, hogyan töltsük a minden­napjainkat eufóriában. Az endorfin az agyunkban termelődő anyag, mely ere­detileg a fájdalmat hivatott csökkenteni. Amint a testet fájdalom éri, az agy azonnal elkezdi termelni. Ezért lehet­séges az, hogy ha valaki nagy fájdalmat érez, egy idő után eu­fórikus, sokkos állapotba kerül. A stressz már mindennapi folya­mattá válik a szervezetünkben, így nagyon könnyen elve­szíthetjük türelmünket és nagyon nehezen ta­lálunk olyan pillana­tot, ami nem ideges­séggel, feszültséggel teli. ma A szerotonin befolyásolja a hig­gadtságot, a derűt, a lelki nyugal­mat. Abban is közreműködik, hogy minden este nyugodtam aludjunk el. A lelkiállapot és a szerotoninszint között állandó a kölcsönhatás. A stressz, a bosszú­ság miatt hamar csökken a ter­melése, és elfogy a derű, a lelke­sedés. A rendszeres sportolás na­gyon jó hatással van hormonja­inkra. Az endorfin elűzi a fáradtságot, a teljesítmény foko­zódik, a változás az agyban is érezhető, a hatás pedig az edzés után még órákig tart. Nagy adag endorfin árasztja el testünket sze­retkezéskor. Összehasonlításként: kb. egy teljes órát kell futnunk ahhoz, hogy hasonló mértékű emelkedést érjünk el, ráadásul ez­úton párkapcsolatunkat is ápol­hatjuk, erősíthetjük. Nagy hatás­sal lehet szervezetünkre az is, ha rendszeresen különféle programo­kon, kirándulásokon, családi ren­dezvényeken veszünk részt. Egy kis vidámság, jókedv és neve­tés ugyancsak emeli endorfínszin- tünket, ráadásul még az immun­működést is stimulálja. Keressük hát vidám emberek társaságát, s inkább a mulatságos, mint a bosz- szantó dolgokra koncentráljunk. Spanyol kutatók szerint az en- dorfinhiány örökölhető - így az alkoholizmus egyik genetikai hajlamosító tényezőjeként szere­pelhet. Ezt bizonyítja, hogy al­koholista szülők gyerekeinél az átlagosnál jóval alacsonyabb béta-endorfin-szintet mértek. Ha az alacsony szinttel rendelke­zők hozzászoknak egy külsőleg bevitt szer (pl. alkohol) jelenlété­hez, akkor a saját termelésük le­állását követően rendkívül ha­mar kialakulhat a függőség. Ha olykor felöntünk a garatra, nem jelenthet problémát, ám ha csu­pán az alkoholtól függ, hogy el tudjuk-e engedni magunkat és önfeledten szórakozzunk, akkor az már komoly probléma. A fo­lyamatos mámoros érzés helyett tehát inkább törekedjünk a nem túl gyakori italkóstolgatásra, le­hetőleg társaságban, felszabadult nevetéssel fűszerezve. (egeszsegkalauz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom