Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-11 / 209. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2017. szeptember 11. KULTÚRA I 7 Megható pillanatok a moziban Jirí Menzel és Magda Vášáryová kapta az idei miskolci CineFest rangos elismeréseit Szabó István, Bálint András, Magda Vášáryová és Jiff Menzel a díjátadások után (Szkárossy Zsuzsa felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Bár nem A kategóriás fesztivál, mint a cannes-i, a berlini, a velencei vagy a Karlovy Vary-i mustra, a miskolci Jameson CineFest az elmúlt évek alatt Kelet- Európa egyik legrangosabb filmes fóruma lett. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy Európa legjelentősebb forgató­könyv-fejlesztő projektje, a Torino- FilmLab ezt a fesztivált választotta első magyarországi helyszíneként. A pénteken megkezdődött, kilencnapos rendezvény a világ idei filmtermésé­nek legértékesebb darabjait kínálja. Köztük olyan alkotásokat, mint Luca Guadagnino Szólíts a neveden című munkáját, amely egy tizenhat éves olasz srác mindent felforgató nyári kapcsolatáról szól, vagy az orosz Borisz Hlebnyikov Karlovy Varyban már díjazott Szívritmuszavarok című drámáját, amelynek hősei, egy be­csületes mentőorvos és kedvese, a sürgősségi osztály áldozatkész dok­tornője többet törődnek a betegeik­kel, mint egymással. De eljutott Mis­kolcra a Francis Lee által megálmo­dott Isten országa, az Oscar-díjas Túl a barátságon angol „párja” is. Külön programban mutatkoznak be a hong­kongi filmesek, valamint a magyar filmművészet nagyjai. AValahol Eu­rópában világhírű alkotója, Radványi Géza és a 90 évvel ezelőtt született zseniális rajzfilmes, Dargay Attila, a Vük és a Ludas Matyi alkotója is kü­lön szekciót kapott a rendezvényen. A Midnight Screenings program, ahogy a neve is mondja, éjszakai ve­títéseken kínál igazi csemegéket: klasszikus és kortárs horrorokat, hátborzongató thrillereket, a Cine- Genre fókuszában pedig idén a mo­dem musicalek (köztük a Hair, a Ka­baré, a Rochefort-i kisasszonyok) állnak. A Szabó István védnöksége alatt zajló CineClassics programjá­ban Keleti Márton csodás örökzöld­je, fergeteges történelmi szatírája, A tizedes meg a többiek került a műsorba, emlékeztetve a tíz éve el­Velence. Guillermo del Toro The Shape of Water című filmje - egy nő és egy tengeri teremtmény kapcsolaténak története - nyerte el a 74. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál fődiját, az Aranyoroszlánt szombat este. A mexikói rendező a díj átvétele­kor hangsúlyozta: reméli, győzelme arra inspirálja a fiatal rendezőket, hogy kitartsanak amellett, amiben hisznek. „Az én esetemben ezek a szörnyek” - tette hozzá az 52 éves rendező, aki olyan filmeket jegyez, mint a Pokolfajzat vagy A faun la­birintusa. Az Aranyoroszlán ko­moly lökést adhat a hollywoodi díj­szezonban a filmnek, amelyben a Sally Hawkins által alakított néma nő szerelmes lesz egy titokzatos tengeri teremtménybe, akit egy magas biz­tonsági fokozatú laboratóriumban tartanak fogva. Velencében sok né­zőt meghódított a film merész műfaj i elegye: egyszerre szömyfilm, hi­hunyt Darvas Ivánra is, aki szipor­kázó humorával nyújtott fergeteges alakítást Sinkovits Imre és Major Tamás mellett. Az idei CineFest nyitófilmje a Sörgyári capriccio volt, mégpedig abból az alkalomból,' hogy Jirí Men- zelt, a film rendezőjét életműdíjjal, a történet női főszereplőjét, a Bohu­mil Hrabal édesanyját alakító Mag­da Vášáryovát pedig Európa-díjjal jutalmazták a fesztivál szervezői. Magda Vášáryová, aki huszonhat évet töltött el a színészi pályán, idén Kassán kapta meg első nagy, hazai filmes elismerését, A színész misszi­ója díjat - huszonnyolc évvel az után, hogy a politika sűrűjébe lépve vég­érvényesen lezárta életének ezt a sza­kaszát. Miskolcon még ennél is ran­gosabb kitüntetésben részesült: az európai mozi nagykövete lett. Lau- dációt régi budapesti kollégája, ba­rátja, Bálint András mondott a tisz­teletére, akivel 1979-ben Otakar Vávra Krakatit - A sötét Nap című filmjében találkozott. „Életpályája első szakaszában gyönyörű, érzé­keny, szenvedélyes, szubjektív szí­degháborús történet és időnként még musical is. Az Annette Bening vezette zsűri 21 versenyfilm közül választotta ki a győztes filmet. A The Shape of Water olyan alkotásokat előzött meg, mint George Clooney Subur­nésznő volt - hangsúlyozta Bálint András -, később elegáns, intelli­gens, hűvös, objektív diplomata lett. Ma is aktív közéletet él, kultúra és po­litika kapcsolódik össze munkássá­gában. Egy igazi európai személyi­ség, tíz nyelvet beszélő, nagy szí­nésznő és jeles diplomata kapott most Európa-díjat.” Jirí Menzelt budapesti „ikertestvé­re”, Szabó István köszöntötte életműdíja átvételekor. Legendás ba­rátság az övéké is. Pályakezdésük óta szoros kapcsolatban állnak, s nem pusztán azért, mert ugyanabban az évben, ugyanabban a hónapban, csak pár napos különbséggel születtek, hanem mert az életfelfogásuk, rende­zői hitvallásuk is hasonló. „Tudjuk, a film ereje, energiája mindig a vász­non megjelenő arcokon múlik - kezdte Jirí Menzel munkásságának méltatását Szabó István. - Nincs olyan nagy műve a filmtörténetnek, amelynek a címét említve ne egy arc vagy arcok jutnának eszünkbe. A Rettegett Ivántól a Jeanne D’ Arcig, az Aranypolgártól a Biciklitolvajo­kig, a Szigorúan ellenőrzött vonatok­bicon - Egy kis szelet mennyország című filmje vagy Alexander Payne Downsizing című munkája. A zsűri nagydíját Sámuel Máoz izraeli ren­dező Foxtrot című filmje kapta. A legjobb rendezőnek járó Ezüsto­roszlánt Xavier Legrand francia tói a Sörgyári capriccióig. Lieber Herr Menzel, dear Jirí, chere ami Jirka! A filmjeidben megjelenő arcok Rudolf Hrušínskýtól Marián Labudáig, Magda Vášáryovától Julia Jentschig minket képviselő arcok, a mi arcaink, a mi mosolyunk, a mi zavarunk, a mi szégyenünk, a mi féltékenységünk, a mi örömünk. Esendő, szeretni való emberek élnek a filmjeidben, akiket nem kinevetünk, lenézve, hanem ne­vetünk, mert úgy érezzük, ezek mi vagyunk. A mi csetlés-botlásainkat, butaságainkat, a mi tulajdonságain­kat, erkölcseinket látjuk, de hála is­tennek mégsem önmagunkat, hanem másvalakiket.” Magda Vášáryová a mobiljából olvasta fel magyar nyelvű köszönet- nyilvánítását, és ma is varázslatos nőiességével a miskolci közönség szeretetét ugyanúgy, pillanatok alatt kivívta, mint Maryškaként, a Hrabal- mű elévülhetetlen értékű filmválto­zatában. Jirí Menzel, akitől a szere­pet kapta, térdre borult Szabó István előtt a színpadon. Megható pillanatai voltak ezek az idei Jameson Cine- Festnek. rendező első nagyjátékfilmje, a Jus- qu'a la garde nyerte, amely a feszti­vál elsőfilmes díját is elvitte. A legjobb színész a palesztin szín­házi veterán, Kamel el-Basa lett (a li­banoni Ziád Duejri L'Insulte című munkájában nyújtott alakításáért), a legjobb színésznő díját Charlotte Rampling vihette haza (Andrea Pal- laoro Hannah című filmjének cím­szerepéért). A legjobb fiatal színész a 18 éves amerikai Charlie Plummer lett Andrew Haigh Lean on Pete című filmjéért, amelyben egy magányos fiút játszik, aki összebarátkozik egy kifáradt vén versenylóval. A legjobb forgatókönyvért járó díjat Martin McDonagh Three Bill­boards Outside Ebbing, Missouri című fekete komédiája kapta meg, Warwick Thornton ausztrál wes- temjét, a Sweet Countryt pedig a zsűri különdíjával jutalmazták. A világ legrégebbi filmfesztiválján Aranyoroszlán-életműdíjjal tüntet­ték ki Stephen Frears brit filmren­dezőt. (MTI) RÖVIDEN Meghalt Ljubisa Samardzic, Surda Belgrád. Meghalt Ljubisa Sa­mardzic szerb színész, akit első­sorban a Forró szél című jugo­szláv sorozat Surdájaként ismer­hettünk meg. A 81 éves színész az utóbbi időben súlyos beteg­ségben szenvedett, tavaly de­cemberben agytumor miatt ope­rálták meg. Halálhírét péntek éj­jeljelentette a szerb sajtó. Sa­mardzic 1936-ban született Szkopjéban, jogottanult, végül azonban Belgrádban szerzett diplomát a színművészeti akadé­mián. Első filmszerepét 1961- ben kapta, utána a legjelentősebb jugoszláv és szerb filmekben ját­szott, a kilencvenes évek óta ren­dezett is. 1967-ben a Reggel (Jutro) című filmben nyújtott alakításáért a Velencei Filmfesz­tiválon kiérdemelte a legjobb színésznekjáró Volpi Kupát. A magyar közönség a 80-as évek­ben ismerte meg, akkor vetítette a Magyar Televízió a Forró szél című tízrészes jugoszláv vígjá­téksorozatot. A műsort később számos alkalommal ismételték, az alacsony vérnyomással küzdő, kalapos, komikus figurát tévéné­zők nemzedékei kedvelték meg, a sorozat föcímzenéje, az Adio pedig azóta is népszerű. (MTI) Ljubisa Samardzic (1936-2017) Új amerikai opera Semmelweisröl New York. Raymond J. Lustig zeneszerző és Matthew Doherty librettista vadonatúj operája, a Semmelweis ősbemutatója ma este lesz New Yorkban - úja a Népszava. Raymond Lustig sokszoros díjnyertes zeneszerző, a Juilliard School tanára a lapnak elmondta: évek óta foglalkoz­tatja a korszakos jelentőségű, tragikus sorsú magyar szülész­nőgyógyász, Semmelweis Ignác (1818-1865)története. „Bár felfedezte egy pusztító kór gyógymódját, az egyszerű meg­oldásról nem sikerült meggyőz­nie a világot, és egy elme­gyógyintézetben halt meg egye­dül. Művem a zavarodott elme szürreális és fenségesen szép feltérképezése, ahogy a férfit a meg nem mentett anyák, vala­mint bábák, ápolónők és saját feleségének hangja kísérti” - fogalmazott a zeneszerző. Az ősbemutatón egy alig-alig szce- nírozott, mintegy 85 perces elő­adáson hangzik el a mű. Ray­mond Lustig jövőre, Semmel­weis születésének bicentenáriu- mán szeretne teljes értékű szín­padi verziót létrehozni, s azt Európában, lehetőleg Magyar- országon is bemutatni. (MTI) Velence: Guillermo del Toro szömyfilmje nyert Guillermo del Toro találkozása az Aranyoroszlánnal (SiTA/AP-feivétei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom