Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-11 / 209. szám, hétfő

2 I KOZELET 2017. szeptember 11.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Magyar gránátok Kassán Kassa. Három, 1936-ban Ma­gyarországon gyártott gránátot találtak tegnap Kassa központ­jában, a Posta utcában. A kör­nyéket lezárták, és biztonsági okokból evakuálták a közeli parkolón tartózkodókat is. A rendőrség dél körül elszállította a gránátokat a helyszínről. Sze­mélyi sérülés nem történt. (TASR) 1960-nal kevesebb állampolgár Pozsony. A szlovák állampol­gársági törvény miatt már 1960- an vesztették el állampolgársá­gukat, közülük 97-en a magyar állampolgárság felvétele miatt. Legtöbben, 512-en a cseh ál­lampolgárságuk miatt veszítet­ték el a szlovákot. A sorban a német (464), az osztrák (281), a brit (183) és a már említett ma­gyar állampolgárság következik. Eddig 405-en igényelték vissza állampolgárságukat, ebből 312- en jártak sikerrel, köztük öt ma­gyar állampolgár. (TASR) Fico: Nem is volt kormányválság Dankónak még vannak kifogásai Richterrel szemben (SlTA-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jelenlegi válság nem is tekinthető valódi kormányválságnak, mivel nem érintette a kormány és a parlament működését, inkább „kommunikációs válságról" beszélhetünk, azonban már ennek is vége - állítja Robert Fico kormányfő. Az elkövetkező időszakban sze­rinte ennek köszönhetően egy, a kor­mány új célkitűzéseit tartalmazó zá­radékot is szeremének kidolgozni, a kormánynak - legalábbis Fico sze­rint - mára ugyanis sikerült megva­lósítania programja jelentős részét. „Felmérjük az eddig elvégzett mun­kát, és a költségvetés adta lehetősé­gek szerint ki kívánjuk egészíteni a kormányprogramban található válla­lásainkat. Intenzíven dolgozunk a szociális törvények csomagján, amely olyan elemeket tartalmaz, mint például az éjszakai műszakért járó pótlék, a minimálbér és a 13. fizetés” — mondta el az RTVS-nek Fico, aki nem zárkózik el az idegenforgalom nagyobb támogatásától sem. Az ellenzéki képviselők szerint a kormányválságnak még koránt sincs vége. „Az elmúlt napokban, hetek­ben, sőt hónapokban nem kormá­nyoztak” - mondta Ľubomír Gaiko, az SaS alelnöke az RTVS tegnapi vitaműsorában. Szerinte a koalíciós' pártok között végleg megtört a bi­zalom, így nem beszélhetünk a koa­líciós válság végéről. Veronika Remišová, az OĽaNO parlamenti képviselője szerint az egész válság egy mexikói szappanoperához ha­sonlítható, amellyel csak az uniós alapok körüli botrányról próbálták meg elvonni a figyelmet. A kormányfő a hétvégén is emlé­keztetett az európai uniós integráció elmélyítésével kapcsolatos vitára, amelynek szerinte Szlovákia is aktív részese szeretne lenni. „Az euróöve­zeti országoknak szorosabb együttműködésre lesz szükségük” - vallja a kormányfő, aki szerint azon­ban bizonyos határokat nem szeret­nének átlépni. „Mi például soha nem egyezünk majd bele abba, hogy a költségvetésünkről Brüsszel dönt­sön, ugyanakkor nem zárkózunk el attól, hogy ajövőben egyeztessünk az Európai Bizottsággal költségveté­sünk elfogadása előtt” - mondta Fi­co. Szerinte az első körben bizonyá­ra a védelem területén fűzik majd szorosabbra egymással a tagorszá­gok a kapcsolataikat, amit a szociális és az adószféra követhet. „Történel­mi lehetőség előtt állunk, ám ennek is megkérik az árát. Meghatározhat­ják például, hogy a minimálbér mek­kora lehet, az adókulcs pedig milyen sávban mozoghat” — hívta fel a fi­gyelmet a kormányfő, aki viszont nem hiszi, hogy a társasági adó ese­tében Szlovákiának jelentős módo­sításokat kellene végrehajtania. „Je­lenleg 21 százalékon állunk. Úgy hi­szem, hogy ez egy olyan sáv, ami fenntartható. Egyáltalán nem tartok attól, hogy az adók esetében alapve­tő változtatásokra lenne szükség” - tette hozzá Fico. (TASR, SITA) Indul a Via Nova-elnök akadémiája Ősztől osztják a magyar kormány támogatását FINTA MÁRK IBOS EMESE Pozsony. Ősszel indulhat a ma­gyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztő program több más Kárpát-medencei ország után Szlovákiában is. Információink szerint a program elindulását hát­ráltatta, hogy elhúzódott a szlo­vák, a magyar és az uniós előírá­sok „összefésülése”. Magyar Le­vente szerint erről egyeztettek a szlovák kormánnyal is. „Ennek a programnak az az alapfeltétele, hogy minden uniós, minden ma­gyar és szlovák jogszabálynak megfeleljen. Azt szeretnénk, hogy ne merüljenek fel kétségek a jogszerűség terén. Éppen ezért is tart hosszabb ideig az előkészítés” - magyarázta az államtitkár. A gazdaságfejlesztő csomagot korábbi információk szerint a nemrég létrehozott Baross Gábor Alap és annak az MKP ígérete sze­rint független szakemberekből ál­ló kuratóriuma kezelné - ám az, Magyar Levente hogy ez valóban így lesz-e, még homályos. Iván Tamás, az alap ügyvezetője lapunknak megerősí­tette Magyar Levente szavait, ám részleteket továbbra sem árult el a mechanizmusról. Annyit mondott csupán, hogy a felújított Baross- tervet és a Baross Gábor Alapot nemsokára Komáromban mutat­ják majd be - előzetesen azonban nem árulta el, kik lesznek a kura­tórium tagjai. (Szombaton szer­kesztőségünkhöz megérkezett a meghívó is a bemutatóra, amely szeptember 18-án lesz a komáro­mi Tiszti Pavilonban.) Azt sem tudtuk meg tőle, növekedhet-e esetleg ajövőben a magyarországi pénzcsomag. „Az összegtől füg­getlenül mindenképpen pozitív, hogy ilyen támogatás érkezik a szlovákiai magyar vállalkozók­nak” - mondta. Arról sem beszélt, valóban az alap kezeli-e majd a pályázatokat. „A Baross Gábor Alap a Baross- terv aktualizálásáért felel, mást egyelőre nem tudok hozzáfűzni” - mondta lapunknak Iván Tamás. (Képarchívum) FINTA MÁRK loknak szeretne a szellemi műhelye lenni az akadémia” - mondta hozzá­téve, az itt tanult fiatalok újságírói, elemzői, kampányszakértői ismere­teket is kapnak, és nem kizárólag a „frontvonalban” dolgozhatnak, ha­nem a politikához társuló háttérterü­leteken működhetnek. Hozzátette: az akadémiára jelentkező 30 jelentkező csupán töredéke Via Nová-s, vannak köztük friss diplomások, cserkészek, doktoranduszok vagy épp a Diákhá­lózat tagjai.-Gubík szerint kaput nyi­tottak olyan jelentkezők előtt is, akik nem feltétlenül szimpatizálnak mondjuk a Via Novával, vagy akár az MKP-val, ám így megkaphatják azt a tudást, melyre a későbbiekben ala­pozhatnak. Politikusok és újságírók Az akadémia újságíróképzést is kí­nál. Gubík ugyanakkor nem érzi fo­nák helyzetnek, hogy egy műhelyben képeznek politikusnövendékeket és sajtosokat. „Ez gyümölcsöző is lehet, jól kiegészíti egymást a kettő. Egy politikusnak szüksége van egy jó új­ságíróra, hogy kvalitásai erősödjenek - ha nincs sarokba szorítva, akkor nem biztos, hogy ki tudja hozni ma­gából a maximumot, és elkényelme- sedhet. Egy jó újságíró pedig rá tudja kényszeríteni cselekvései mérlegelé­sére, másrészt politikai gondolko­dásra is” - magyarázta. Az akadémián Gubík szerint a leg­jobb szakemberek oktatnak majd, ám azt sem a pályázati felhívásban, sem a honlapon, sem kérdéseinkre nem árulta el, kik lesznek ezek - bár a fel­vételik már lezajlottak. Elmondása szerint az akadémia működése egye­lőre szervezés alatt áll, így részben az oktatói kar is. Amint ez kialakul, kö­zölni fogják az oktatók nevét is. A kutatók ós a punk Egyelőre csak a felvételi bizottság három tagjának neve ismert, ebben Molnár Imre Esterházy-kutató törté­nész, diplomata, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, valamint Pelle Veronika kommunikációs szakértő, a Corvinus Egyetem felvidéki szárma­zású tanársegédje mellett egy meg­osztó személyiség, Jeszenszky Zsolt is helyet kapott. O Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter fia, le­mezlovas, egykori rádiós és televízi­ós műsorvezető, aki „politikai hob- bistaként” gyakran publikál politikai témákban, elsősorban a jelenlegi ma­gyar kormány és a Fidesz mellett. „Különböző karaktereket képzeltem el a bizottságba” - mondja Gubík, aki szerint az olykor meglehetősen vul­gáris megnyilvánulásairól ismert Je­szenszky „púnk arc”, aki a vagány- ságot, szókimondást képviseli. „Erre is szükség van a közéletben, hozzám közel áll a vagány konzervativizmus mentalitása, hogy egyszerre legyünk 21. századiak és kurucok” - mondta lapunknak. 200 eurós ösztöndíj Az intézmény nem nyújt akkre­ditált képzést. „Én lennék a legbol­dogabb, ha Esterházy Akadémia néven a szlovák oktatási miniszté­rium akkreditálna egy intézményt vagy szellemi műhelyt” - mondta Gubík, hozzátéve, egyelőre nincse­nek ilyen céljaik, nem szeretnének egyetemekkel vagy egyéb intézmé­nyekkel konkurálni. A képzést azonban a jövőben kiterjesztenék például vállalkozók képzésére is. Az akadémia tagjai nem lesznek hall­gatói jogviszonyban, viszont havi 200 eurós ösztöndíjban részesül­nek, így egy ösztöndíj szerződést kötnek velük. Arra a kérdésre, fenntartható-e az intézmény, és honnan fognak rá for­rásokat szerezni a következő évfo­lyamokra, azt mondta, ingyen kenyér senkinek sem jár, és csak rajtuk mú­lik, sikerül-e olyan minőséget leten­niük az asztalra, ami biztosíthatja az akadémia jövőjét. A forrásokat ez­után is Magyarországon keresi. „Az ötleteim jelentős része eddig főleg Budapestet érdekelte, de örülnék, ha Pozsony figyelmét is fel tudnám kel­teni, legyen szó akár az akadémiáról, akár másról” - zárta Gubík. A hétvégén zajlottak a szóbeli felvételik az Esterházy Akadé­miára, mely közéleti és újság­íróképzést ígér 31 év alatti fiataloknak - igaz, nem akkre­ditált képzésben, diploma nélkül. Az akadémia alapítója Gubík László, az MKP ifjúsági társszervezete, a Via Nova ICS elnöke. Az Esterházy Akadémia indulását Gubík néhány hónapja jelentette be. A Komáromi járásbeli Martoson megalakuló akadémia a Bethlen Gá­bor Alap által biztosított 60 millió forintból (csaknem 200 ezer euró- ból) jön létre, működtetője a Mar- thos polgári társulás, melynek társ­elnöke Gubík László mellett Keszeg István, a falu polgármestere. A tá­mogatást a polgári társulás egyedi kérelem alapján kapta meg - mond­ta el lapunknak Gubík László. Az intézmény négy szemeszteres képzést kínál. Az első szemeszter­ben a hallgatók a Felvidékkel kap­csolatos általános ismereteiket mé­lyítik el, majd két csoportba kerül­nek: az egyik csoport egy kvázi po­litikusképzésen vesz részt, a másik pedig újságíróképzést kap. A ne­gyedik szemeszterben az akadémis- ták szakdolgozatot írnak. „Szakmai projekt" Gubík László jelenleg az MKP if­júsági szervezete, a Via Nova ICS el­nöke, szoros szálak fűzik a párthoz és a Fideszhez is: Orbán Viktor pártjá­nak EP-listáján is helyet kapott 2014- ben. Kérdésünkre, miért nem a Via Nova égisze alatt szervezte meg az akadémiát, azt mondta: az Esterházy Akadémia szakmai projekt, mely nem csak politikai utánpótlásképzés. „Nem kifejezetten csak aktív politi­kai pályára készülő növendékeket szeretnénk adni a felvidéki közélet­nek. Emellett a politikával mint tár­sadalmi műfajjal foglalkozó fiata­

Next

/
Oldalképek
Tartalom