Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-09 / 208. szám, szombat

KULTÚRA 8 2017. szeptember 9. | www.ujszo.com Párhuzamos életek a Tháliában A felnőtt nézőket hat saját bemutatóval várja a kassai színház, a gyerekeknek vásárolnak három előadást LAKATOS KRISZTINA Kassa. Hat bemutatót tervez a 2017/2018-as évadban a Thália Színház. Mielőtt még azonban az első meghirdetett darab - Szigligeti Ede Liliomfija - novemberben színre kerülne, egy korábbi ígéretet teljesít a társulat. A múlt évad végén elmaradt a Lackfi János szövegeire készült Milyenek a magyarok? című előadás premierje; ezt pótolja a színház szeptember 14-én. „A Milyenek a magyarok? még a tavalyi bérlet része, azaz a 2016/2017-es bérletek érvényesek erre az előadásra is - hangsúlyozta Czajlik József, a Thália Színház di­rektora. -A2017/2018-as évadra hat saját bemutatót tervezünk, ezek kö­zül kettő nagy, kettő közepes, kettő pedig kis produkció. A gyerekeknek szánt előadások terén az utóbbi években azt az elképzelést követjük, hogy a budapesti Káva Kulturális Műhellyel együttműködve mi első­sorban a színházi nevelési formára összpontosítunk, ezért inkább meg­vásároljuk a meseelőadásokat, így folyamatosan változtatni tudjuk a kínálatot. Idén három előadást kíná­lunk a gyerekközönségnek: a Kuttyomfitty Társulat Ordöngös dudását, A császár új ruhája című mesét a Thália Színházi Társaság produkciójában, valamint a buda­pesti Apró Színház A zöld csónak című zenés játékát. Mindezek mel­lett az ötödik évadához ért és foly­tatódik a Thália táncestek-sorozat, amelynek keretében kortárs tánc- színházi előadásokat hívunk meg Fabó Tibor és Vasvári Emese a Bányavakságban. Székely Csaba tragikomé­diáját - koprodukciós előadásként - egy éve mutatta be a Thália és a Komá­romi Jókai Színház. A legjobb női mellékszereplő kategóriában - Csomós Ma­ri és Szirtes Ági mellett - Vasvári Emese is esélyes a Színikritikusok Díjára, amelyet szeptember 21-i adnak át Budapesten. (Kiss Gábor Gibbó felvétele) Kassára. Nagy öröm, hogy a soro­zatnak egyre népesebb tábora van, nem mellesleg pedig jó kapcsolódá­si lehetőség ez számunkra a nem magyar nyelvű közönséghez is.” A 2017/2018-as évad felnőtt né­zőknek szánt hat saját bemutatója közül a két „nagy produkció” két ze­nés előadás: a bevezetőben már em­lített Liliomfit - a magyar irodalom egyik nagy klasszikus vígjátékát - Telihay Péter állítja színpadra, A montmartre-i ibolya című operettre pedig a Vajdaságból, Újvidékről hí­vott vendégrendezőt a Thália László Sándor személyében. Czajlik József megjegyezte: a jól ismert Kálmán Imre-dalmű ideális választás volt; tulajdonképpen kamaraoperett, így a kassai társulat képességeit, lehetősé­geit sem haladja meg. (A mont- martre-i ibolya premierje februárban várható.) A két „közepes” bemutató két kor­társ szerző műve. Decemberben lesz a premierje Mika Myllyaho finn drá­maíró Káosz című tragikomédiájá­nak, amelyben a kassai színház erős, harmincas női generációjához tarto­zó 3 színésznő mutathatja meg magát - egyebek mellett a férfiszerepekben is. Martin McDonagh kortárs ír drá­maíró Leenane szépe című fekete ko­médiája minden körülmények között hálás színészdarab, a Tháliában eb­ben az évadban egy kicsit ennél is többnek ígérkezik. Ahogy Czajlik József fogalmaz: „egyfajta tükör a társulat felé”. A darabot hét éve már játszotta a színház, most viszont egé­szen más módon nyúlnak a műhöz. Az előadást Bérezés László rendezi (akit jó ideje igyekezett közös mun­kára bírni a Thália vezetése), az anya szerepére Szarvas Józsefet hívják Kassára, a fiú pedig itt és most lány lesz, Rab Henrietta alakításában. A két tervezett „kis” bemutatóban az a közös pont, hogy mindkettő kö­tődik Kassához. Szigethy Gábor Mezei-Márai szerelem című könyve a hazai színházbarátok előtt sem is­meretlen: a Mezei Mária és Márai Sándor eltitkolt viszonyát felidéző kötetből válogatva pár éve Rák Viki állított össze önálló zenés estet. A szerelmi történet most más formában elevenedik meg a Tháliában: Szige­thy maga írt a könyve alapján egy két­szereplős dokumentumjátékot; Má- rait és az ő Máriáját Rancsó Dezső és Varga Szilvia kelti életre. A Pesti Magyar Színházzal közösen készített koprodukciós előadást 2018 január­jában mutatják be a Márai Stúdió- színpadon. Kassai származású szer­zőhöz kapcsolódik a 2017/2018-as évad utolsó, májusi premierje is. Gazdag József Egy futballfuggő nap­lójából című kötetéből - a szerző közreműködésével - Nádasdi Péter készít előadói estet Czajlik József rendezésében. „Az elmúlt években rendre vala­milyen szlogennel hirdettük meg az évadot. Ha a most tervezett előadá­sokat nézzük, akkor a fekete humor és a tragikomikus hang mellett ez a kö­zös gondolat, a vezérmotívum talán a »párhuzamos életek« lehet - mondja Forgács Miklós, a Thália Színház dramaturgja. - Direktebben vagy in­direkten, de tulajdonképpen minden darab arról szól, hogy élünk valami­ben, amivel nem vagyunk elégedet­tek, amiből elvágyódunk, szeretnénk elmenekülni a mindennapokból, el­érni valahova máshova,, de félünk megtenni ezt a lépést. Aztán ha mégis megtesszük, lehet, hogy boldogab­bak leszünk, vagy előfordulhat, hogy összetörik az életünk. De valahogy csak túléljük. Vagy az is megtör­ténhet, hogy belehalunk...” RÖVIDEN A magyar dal napja Kassán Kassa. A Csemadok városi vá­lasztmánya és a Kikelet Ifjúsági Közösség idén is kapcsolódik a magyar dal napja eseménysoro­zathoz, amelyet 2009 óta szep­tember második vasárnapján tar­tanak Magyarországon. A holna­pi program helyszíne immár ha­gyományosan a Rodostó-ház ud­vara, a kezdés időpontja 14 óra. Fellépnek: Őszirózsa énekcso­port, Kicsinyek Kórusa Adám Csilla - népi j átékok gyerekek­nek, Orémus Péter Zenekara, Ki­csi Hang, Jazzemice, Péderi Ve­gyes Kar, Mona Lisa Smile, Gablyasz Band. Ma 19 órától, szintén a magyar dal napja alkal­mából, Karádi Katalint idézi meg egy zenés esten Varga Lívia a Csemadok kassai pinceklubjában (Kovács u. 38.)Mit tudjátok ti... címmel. A magyar dal napját Presser Gábor kezdeményezésére a 2008-as Sziget fesztiválon ren­dezték meg először. A következő évtől országos eseménnyé vált. Az idén tízéves rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a ma­gyar dalkincs értékeire, és az is­mert előadók mellett tehetséges kezdők számára is fellépési lehe­tőséget biztosítson. (juk) A Libri tulajdonos lett a Kalligramban Budapest. A Libri Kiadói Cso­port szakmai befektetőként ki­sebbségi tulajdont szerzett a Kal- ligram Kiadóban - közölte Büch- ler András, a Libri Kiadói Csoport kommunikációs vezetője. Első­sorban a kereskedelmi és marke­ting szakterületeken fogják támo­gatni a Kalligram Kiadót, amely a továbbiakban is megtartja eddigi profilját: a kortárs és klasszikus magyar irodalom, a kultúra- és társadalomtudományok, a közép­európai és szlovákiai, valamint határon túli irodalom kiadója ma­rad. A kiadó többségi tulajdonosa a jövőben Mészáros Sándor, a ki­adó eddigi vezetője lesz, aki a Kalligram hagyományainak megőrzésére törekszik, és függet­len, nyitott műhelyként működteti azt a továbbiakban is. A felek biz­tosak benne, hogy az együttmű­ködés mindkét fél számára köl­csönös előnyökkel jár. A Kalli­gram Kiadó az Alexandra cég­csoport válsága után döntött úgy, hogy profiljának és fenntartható működésének érdekében olyan szakmai és pénzügyi befektetőt keres, amely lehetővé teszi, hogy megőrizze eddigi profilját és szerzőgárdáját. (MTI) MOZIJEGY Az, ami bemászik a bőrünk alá Van egy jelenet rögtön az Az leg­elején, amelyből mindenki számára egyértelművé válhat, hogy ez nem egy újabb, kommersz, gyorsan fe­ledhető Stephen King-adaptáció lesz: a nyomasztó felvezetés után egyszer csak kinéz a csatornából a rettegett bohóc, a szívünk elkezd hevesen verni, és két perc múlva már eltűnik Georgie, a kisfiú, akit az első jelenetben annyira meg­kedveltünk. Bátor vállalkozás volt vászonra vinni a horrorkirály talán leghíre­sebb könyvét, és nem csak azért, mert a gyerekekből táplálkozó bo­hócról, vagyis furcsa entitásról szóló Az cselekménye több mint ezer oldalon keresztül bonyolódik. Persze, a terjedelem filmre adaptá­lása is nehézkes, de fontosabb kér­dés, miként lehet átadni, ami a King-regényben annyira zseniális - a gyerekkor örömeit és szorongá­sait, a felnövés rémes pillanatait. Meglehetősen nagy örömmel mondhatjuk ki, hogy Andy Muschietti rendezőnek ez nem okozott gondot. Az Az horrorfilm, és abból a fajtá­ból való, amely nem alibizik, nem szépít; itt van értelme a 18-as kari­kának, mert már az első tíz percben látunk leharapott karokat és ömlő vért. Mindez viszont egyáltalán nem öncélú, hiszen a több mint kétórás film eléri, hogy éppen úgy féljünk, ahogy a főszereplő gyere­kek, akik a nyári szünet alatt felve­szik a harcot az amerikai kisvárost rettegésben tartó bohóccal. Nem kell sötétben játszódnia egy-egy Bili Skarsgárd a gyerekevő bohóc szerepében (Képarchívum) jelenetnek ahhoz, hogy megijed­jünk, és folyamatos bizonytalan­ságban üljük végig a filmet, elég egy különös hang vagy kacaj a hát­térből. Szerencsére a rendező tudta, hogy a megfelelően adagolt ijesztgetésnél több kell, ezért (pontosan úgy, ahogy King tette a regényben) el­mélyíti a cselekményt, és hamar észrevesszük, hogy amit látunk, az nem csupán szimpla horror. Arról is szól, hogy mit jelent gyereknek lenni, milyen, amikor a traumák elkísérik az embert. Beszédes, hogy a gyerekeknek a bohóc képé­ben saját félelmeik jelennek meg. Közben látjuk, hogyan próbálnak összetartani, még a maguk vér­szerződését is megkötik a film vé­gén. Az igazán nagyszerű mégis az, hogy ebben a történetben nincs semmi fe­lesleges pátosz, a gyerekek minden fajta manírtól mentesen játszanak, olyan remekül, hogy még a bohócot alakító Bili Skarsgárd is elbújhat mellettük. Szóval Stephen King örülhet, mivel hosszú idő után megint készült egy adaptáció, amire büszke lehet. Gera Márton Az (It). Amerikai horrorfilm, 135 perc, 2017. Rendezte: Andy Muschietti. Szereplők: Jaeden Lieberher, Jeremy Ray Taylor, Sophia Lillis, Bill Skarsgárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom