Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-08 / 207. szám, péntek

6 I RÖVIDEN Izrael csapást mórt egy szíriai bázisra Jeruzsálem. Izrael légi csapást mért egy szíriai katonai létesít­ményre az ország nyugati részén, a támadásban ketten életüket vesztették és jelentős anyagi ká­rok keletkeztek - közölte a szíriai hadsereg. A támadás a Háárec izraeli újság szerint rendhagyó, mert ez volt az első Szíria elleni izraeli katonai akció a szíriai el­lenzék és a kormányzat között júliusban megkötött fegyver- szünet óta. Az izraeli légierő ez alkalommal nem a Hezbollah libanoni síita szervezetnek szánt fegyverszállítmányt támadott, mint korábban többször. A csa­pás célpontja a szíriai Tudomá­nyos Tanulmányok és Kutatá­sok Központjának (CERS) ve­gyi fegyverek fejlesztésével foglalkozó létesítménye és egy kiképzőtábor volt. (MTI) Újabb kivándorlási hullám Koszovóban Pristina. A gazdasági nehézsé­gek és a belpolitikai válság miatt elégedetlen koszovói albánok százai indultak útnak az utóbbi napokban, hogy az Európai Unió országaiban próbáljanak meg boldogulni. A szerb közszolgá­lati televízió (RTS) szerint szinte olyan tömegek vannak esténként apristinai autóbusz-pályaud­varon, mint a két évvel ezelőtti kivándorláshullám idején. A ko­szovóiak először Belgrádba utaznak, és onnan folytatják út­jukat Nyugat-Európába, főként Németországba és Svájcba. Az egyik nyilatkozó szerint az el­vándorlást a belpolitikai helyzet okozta, a fiataloknak ugyanis nincs jövőképük. (MTI) Facebook: gyanús orosz hirdetések Washington. A Facebook azt közölte, hogy az amerikai elnök- választási kampány idején felte­hetően oroszországi felhasználók csaknem százezer dollárt költöt­tek a közösségi portálon közzé­tett, érzékeny társadalmi és poli­tikai témákat érintő, közel 3000 hirdetés megjelentetésére. A vi­lág leggyakrabban használt kö­zösségi hálózata mindezt meg­osztotta az amerikai szövetségi hatóságokkal, amelyek azt vizs­gálják, hogy Oroszország beavatkozott-e az amerikai el­nökválasztási kampányba. (MTI) Brexit: gyorsítani kell Barnier szerint Brüsszel. Az Európai Unió kész felgyorsítani az Egyesült Ki­rályság kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokat, az idő ugyanis fogytán van, és ez ko­moly aggodalomra ad okot-je­lentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója. Tegnapi sajtótájé­koztatóján Barnier aggasztónak nevezte az ír-északír határel­lenőrzésről szóló brit állásfog­lalást. „Célunk, hogy az ír- szigetre a lehető legkisebb ha­tással legyen az Egyesült Ki­rályság kilépése”-közölte. (MTI) KÜLFÖLD 2017. szeptember 8. I www.ujszo.com Phenjan a tudósait ünnepli Washingtonban kész a rendelet a Phenjannal kereskedő országok elleni szankciókra A helyi lakosság heves tiltakozása ellenére befejeződött a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése Dél-Koreában (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington/Phenjan. Oroszország látja Donald Trump kormányzatának azt a szándékát, hogy csökkentse az Észak-Korea körül kialakult feszültséget - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Észak-Koreában két tűzijáték­kal és egy phenjani nagygyű­léssel tisztelegtek a sikeres kísérleti nukleáris robbantást végrehajtó tudósoknak. Az orosz elnök kifejezte meggyő­ződését, hogy Észak-Koreával kap­csolatban az amerikai vezetésben a józan ész kerekedik felül. Mint mondta, Washingtonban a külügy­minisztériumban, a védelmi minisz­tériumban és a CLA-nál „sok egész­séges (gondolkodású) ember van, aki érti, hogy óvatosan kell cselekedni”. Megismételte, hogy a kialakult vál­ságot kizárólag diplomáciai eszkö­zökkel és nemzetközi együttmű­ködéssel lehet megoldani. Az orosz elnök megítélése szerint a válság nem mérgesedik el a tömegpusztító fegy­verek bevetéséig és egy nagyléptékű konfliktusig. Putyin szorgalmazta, hogy Eszak-Koreát vonják be regio­nális gazdasági projektekbe, ekképp csökkentve a feszültséget a félszige­ten. Megemlítette a transzszibériai vasút és az orosz csővezetékek Eszak-Koreán át Dél-Koreába való meghosszabbításának, valamint a kommunista ország kikötőhasznála­tának lehetőségét. Washingtonban készen áll az el­nöki rendelet a Phenjannal kereske­delmi kapcsolatokat fenntartó or­szágok elíen - közölte Steven Mnu- chin amerikai pénzügyminiszter. Mnuchin hangsúlyozta: ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely hétfőn ül össze ismét, nem hoz szankciókat a Phenjannal kereskedelmi kapcsola­tokat fenntartó valamennyi ország ellen, akkor az elnök „a megfelelő időben fontolóra veszi” a rendelet aláírását - jelentette ki Mnuchin. Észak-Koreában két tűzijátékkal és egy phenjani nagygyűléssel tisz­telegtek a sikeres kísérleti nukleáris robbantást végrehajtó tudósoknak - jelentette a KCNA hivatalos hírügy­nökség. A fővárosban autóbuszokon vitték a központi Kim ír Szén térre azokat a szakembereket, akik előké­szítették a vasárnap reggel végrehaj­tott, az ország történetében minden eddiginél nagyobb hatóerejű rob­bantást, amelyről Észak-Korea azt állítja, hogy egy interkontinentális ballisztikus rakétával célba juttatha­tó hidrogénbomba tesztje volt. A Kim ír Szén téren több tízezer fos tömeg fogadta a tudósokat, és konfettit szórt rájuk, színes pomponokkal integetett nekik. „Nagy tisztelettel adózunk Kim Dzsong Un elvtársnak, a leg­felsőbb vezetőnek, aki lehetővé tette, hogy a koreai nép véghezvigye tör­ténete legnagyobb tettét” - volt ol­vasható az egyik transzparensen. A szöuli védelmi tárca tegnapi közleménye szerint a THAAD ame­rikai rakétavédelmi fegyverek had­rendbe állítása az észak-koreai fe­nyegetések miatt vált sürgőssé. Dél- Korea és az Egyesült Államok két THAAD-üteget májusban állított hadrendbe az ország déli részén, Szöultól 190 kilométerre. Most újabb négy rakétaüteget telepítettek a fővárostól 300 kilométerre délre lévő új rakétatámaszpontra, a helyi lakosok és környezetvédők heves tiltakozása ellenére. Többtucatnyi tiltakozó és rendőr megsérült. Románia: veszélybe került a magyar gimnázium Liviu Dragnea, a román kor­mány fő erejét adó Szociálde­mokrata Párt (PSD) elnöke a kormány és az oktatási tárca bátor fellépését sürgette a megszűnés küszöbére került marosvásárhelyi (magyar tannyelvű) Római Katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére. Marosvásárhely. Dragnea leszö­gezte: Románia - amely aggodalmá­nak adott hangot a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán törvény miatt - nem alkalmaz­hat kettős mércét az etnikai kisebb­ségekkel kapcsolatban, és Magyar- ország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvá­sárhelyi iskolaügyre. Rámutatott: a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumban több száz diák tanul, az egyház pedig azzal a feltétellel ad­ta bérbe az önkormányzatnak a tu­lajdonát képező épületet, hogy ab­ban (a román tannyelvű Unirea fő­gimnázium mellett) a felekezeti is­kola is működhessen. Dragnea meg­jegyezte, nem tudja, hogy a román hatóságok fellépése ebben az ügyben jót tesz-e Romániának. „Nem tu­dom, miért kell szenvedniük az ot­tani gyerekeknek. Kinek érdeke, hogy ott ennyire felkorbácsolja az érzelmeket, és fokozódó elégedet­lenséget provokáljon? És itt nem Magyarország reagálására, hanem magára az alaphelyzetre utalok” - mondta a politikus. A múlt héten kiderült, a román ál­lami hatóságok a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megszünteté­sét készítik elő. Erről Liviu Pop ok­tatási miniszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust. A Maros Megyei Tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását ki­nyilvánítsa. Az egyház felhívására szerdán több ezren vonultak utcára Marosvásárhelyen az iskola helyze­tének megoldását követelve. Kelemen Hunor szerint csakis a politikai akaraton múlik, hogy megmarad-e a marosvásárhelyi Ró­mai Katolikus Gimnázium. A Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) elnöke a szerdai ma­rosvásárhelyi tüntetés után elmond­ta, az elmúlt egy évben Liviu Pop oktatási miniszterrel, Dacian Ciolos és Sorin Grindeanu miniszterelnö­kökkel és Klaus Iohannis államfővel is tárgyalt a Római Katolikus Gim­názium ügyéről, de valamennyien azt mondták, nincs mit tenniük. Amikor azonban a marosvásárhelyi önkormányzat három rendben is ha­tározattal próbálta kiigazítani azt az állítólagos adminisztratív hibát, amely az iskola létrehozásakor tör­tént, ezeket valamennyi alkalommal megtámadta a prefektus, a kormány Maros megyei képviselője. (MTI) A katalán elnök kiírta a függetlenségi népszavazást Katalán zászlóka barcelonai tartományi parlamentben a szavazás után (TASR/AP) Kiírta október 1-jére a Spa­nyolországtól való elszaka­dásról szóló katalán függet­lensági népszavazást Carles Puigdemont katalán elnök. Barcelona/Madrid. Madrid til­takozása ellenére a katalán parla­ment megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt. A 135 fős helyi törvényhozásban 72 képviselő támogatta a javaslatot. A barcelonai parlament épületében tartott eseményen részt vett a kata­lán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a népszava­zás kiírásáról szóló dokumentumot. „Ez a nagy remény pillanata” - fo­galmazott az aláírást követő sajtó- tájékoztatón Carles Puigdemont. Beszédében hangsúlyozta: senkinek sincs hatalma, hogy elvegye a dön­tés jogát. „Nem hagyjuk magunkat megfosztani a demokráciától. Nem hagyjuk megsemmisíteni emberi jo­gainkat” - mondta, hozzátéve: Ka- talónia demokratikusan fog dönteni jövőjéről. A katalán parlament a be­jelentés előtt néhány órával fogadta el Madrid tiltakozása ellenére a füg­getlenségi népszavazásról szóló tör­vényt, amely 34 cikkelybe foglalja mindazokat a szabályokat, amelyek a referendum megrendezéséhez szükségesek. Carles Puigdemont kormánya annak ellenére készül a népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság koráb­ban minden, erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánított. A madridi kormány szerint Katalónia azért sem rendezhet népszavazást a függetlenségről, mert az sérti a spa­nyol nép nemzeti szuverenitását, ar­ról csak egy országos referendumon lehetne voksolni, amit viszont a ka­talán vezetés nem fogadott el. Az illegális önrendelkezési nép­szavazás összehívása miatt büntető- eljárás kezdeményezését jelentette be tegnap a katalán kormány tagjai ellen a spanyol főállamügyész. Jósé Manuel Maza elmondta: hasonló lé­pést tesz a katalán törvényhozás el­nökségével szemben is, amiért lehe­tővé tették, hogy a népszavazásról szóló törvényt megszavazhassa az autonóm parlament. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom