Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-31 / 201. szám, csütörtök
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. augusztus 31.1 www.ujszo.com A rakétákkal együtt kilőttek az árfolyamok is Pozsony/London. Észak-Korea legújabb, hatalmas nemzetközi felháborodást kiváltó rakétatesztje a pénzpiacokat is megmozgatta. A kockázatosnak tekintett beruházásokkal szemben egyre többen a „biztos kikötőnek” számító befektetéseket választják, így újra csúcson az euró és az arany árfolyama. Észak-Korea régóta fenyeget egy esetleges atomtámadással, és ez a pénzügyi világra is hatással van. A közhangulat a befektetők körében egyre negatívabb, és sokangondolják úgy, hogy egy újabb háború elkerülhetetlen. Emiatt egyre többen döntenek a biztonságosabb befektetések mellett. A konfliktusban érdekelt az Egyesült Államok is, így nem csoda, hogy a dollár az euróval szemben csaknem három éve nem látott mélypontjára esett vissza. E héten már több mint 1,20 dollárt is adtak egy euróért, amire 2015 eleje óta nem volt példa. Az euró árfolyama az idei év eleje óta így már több mint 14 százalékkal nőtt. Csaknem negyedéves csúcsot döntött azonban az arany is, elérve az 1300 dolláros unciánkénti árat. Az arany ára és a kereslet valószínűleg még sokáig magas lesz. Addig biztosan, amíg nem rendeződik a helyzet Észak-Korea, az Egyesült Államok, Japán, valamint Kína között. Az árfolyamot persze az is mozgatja, hogy a hírek szerint Kína kész hatalmas aranykészleteket felvásárolni, valamint India a duplájára növelte az arany importját. Érdekesség, hogy Németország is készlethalmozásba kezdett, nemrég hazarendelte a hidegháborús készletét. Juicsi Ike- mizu, a tokiói ICBC Standard Bank fiókvezetője szerint, amióta az arany ára átlépte az 1300 dolláros határt, teljesen megváltozott a piac. Úgy gondolja, hogy az ár már nem fog visszamenni 1200 dollárra, és a Japánban egyre növekvő feszültség miatt az árak tovább emelkedhetnek. (TASR, mti, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre drágább lakóingatlanok Pozsony. Az elemzők várakozásaival szemben az idei második negyedévben is nőtt a szlovákiai lakóingatlanok átlagára - derül ki a Statisztikai Hivatal tegnap közzétett elemzéséből. Míg az első negyedévben 3,8%-os drágulást mértek az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévben éves szinten már 6,6%-kal nőttek az árak. Az egyes ingatlantípusok között azonban lényeges különbségek vannak: míg az öregebb lakások ára 7, az újaké alig valamivel több mint 5%-kal emelkedett. A jegybank elemzői is felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt árugrás ellenére a szlovákiai ingatlanárak még mindig nem érik el a gazdasági válság kirobbanását megelőző maximumot, az elkövetkező időszakban azonban további drágulásra számíthatunk, a különbség így fokozatosan kiegyenlítődhet. (SITA) Hatszázezer magyar kivándorló Budapest. Közel 600 ezer magyar vándorolt ki az országból az elmúlt években - derül ki a Portfo- lio.hu külföldi statisztikai hivatalok 2016-os adatain alapuló elemzéséből. A legtöbb magyar Nagy- Britanniában él - az ő létszámukat 250 ezer főre becsülték. A második helyre Németország került, 192 ezer magyarral, a harmadik pedig Ausztria, amit 72 ezren választottak. Tízezernél is több magyar él Svédországban és Hollandiában is. (hvg.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,9224 n Lengyel zloty 4,2598 n Cseh korona 26,045 o Magyar forint 305,68 Horvát kuna 7,4135 D Román lej 4,5915 D Japán jen 131,25 Svájci frank 1,1422 Kanadai dollár 1,4961 D USA-dollár 1,1916 a VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA 1 FORINT Privatbank! 1,22-1,16 26,75-25,45OTP Bank 1,25-1,14 27,25-24,96 317,42-290,67 Poatabank 1,23-1,16 26,88-25,32 316,29-291,96 Szí, Takarékpénztár 1,24-1,15 26,81-25,32 317,83-290,46 Tatra banka 1,23-1,16 26,95-25,28 316,69-291,45 ČSOB 1,23-1,16 26,77-25,44 m Általán« Hitelbank 1,22-1,15 26,88-25,31 318,37-290,96 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Gyors GDP-növekedés: kevesebb uniós támogatás A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban csaknem 69 millió euróval csökkenhet az uniós támogatások összege (Képarchívum) Pozsony. Szaporodó beruházások, új munkahelyek tízezrei, látványos gazdasági növekedés - a Statisztikai Hivatal szinte hetente meglep bennünket egy-egy újabb rekorddal. A látványos gazdasági növekedésnek azonban megvan a hátulütője is: azon országok, amelyeknek jól megy a dolguk, kisebb uniós támogatásra számíthatnak. A gazdasági válság kirobbanását követően az Európai Bizottság a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban 138 millió euróval növelte a Szlovákiának járó uniós támogatások mértékét, mivel a válság miatt az ország gazdasági teljesítménye elmaradt a várttól. Mára azonban fordult a kocka. „Szlovákia gazdasági teljesítménye meghaladja az előzetes várakozásokat, a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban ezért három programban csaknem 69 millió euróval csökkenhet az uniós támogatások összege. Tekinthetjük ezt az általunk elért sikerek adójának is” - nyilatkozta Peter Pel- legrini, a beruházásokért felelős államtitkár, aki szerint Szlovákia választhatja ki, hogy mely programokban fogják vissza a támogatásokat. „Olyan programokat választottunk, amelyeknek eleve nagyobb a költségvetése, a lefaragás így ezeknél nem lesz olyan drasztikus. A kutatás-fejlesztési operatív program költségvetését nem egész 36 millió euróval, 2,27 milliárdra csökkentettük. Az integrált infrastruktúra operatív program esetében 17,5, a regionáliséban pedig 15,6 millió euróval fogtuk vissza a kiadásokat, miközben az előbbi költségvetése 3,97, az utóbbié 1,75 milliárd euró. Szlovákia azonban nem az egyedüli ország, amely a dinamikusabb gazdasági növekedés miatt kisebb uniós támogatáshoz juthat. Hasonló cipőben jár Csehország, Horvátország, Észtország és Svédország is, míg a lassabb növekedés miatt 11 uniós tagország nagyobb támogatásokra számíthat. (ľASR, mi) Látványosan nő a foglalkoztatottság Az elmúlt hónapokban Szlovákiában és Magyarországon is látványosan nőtt az új munkahelyek száma, gondot okoz azonban, hogy a legtöbb új állást azokban a régiókban kínálják, ahol eleve alacsony az állástalanok száma. Pozsony/Budapest. A csökkenő szlovákiai munkanélküliséggel párhuzamosan egyre több a betöltetlen munkahelyek száma. A munkaügyi hivatalok által regisztrált állástalanok a múlt hónap végén több mint 61 ezer szabad munkahely közül válogathattak, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 60 százalékos növekedésnek számít. A legtöbb új álláslehetőséget Pozsony és Nagyszombat megyében ajánlják, miközben az esetek többségében a munkáltatók már megelégszenek az általános iskolai vagy a szakmunkási végzettséggel is. „Az egyes régiók között látványos különbségek vannak, hiszen a legtöbb új állást épp azokban a já(Képarchívum) rásokban kínálják, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség, míg a nagyobb munkanélküliséggel rendelkező keleti járásokban továbbra is elenyésző az új munkalehetőségek száma” - nyilatkozta Marek Gábris, aČSOB elemzője. Nem csupán Szlovákiában javult a helyzet: ebben az évszázadban még sosem dolgoztak annyian Magyar- országon, mint manapság. Csúcson van a munkapiacon jelen levők száma, közben pedig az inaktívak száma és a munkanélküliségi ráta új mélypontjára süllyedt. A május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,4 millió volt, 62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiacon jelen levők száma az ezredforduló óta közel 10 százalékponttal nőtt. A május elejétől július végéig tartó három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest - adta hírül tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a jelenlegi, soha nem lá- tottan feszes munkaerőpiacnak köszönhetően tovább nőhetnek a magyarországi munkavállalók fizetései. (TASR, mi, MTI) .. 1 __ I 1 ... í —
