Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-24 / 196. szám, csütörtök
2 I KÖZÉLET 2017. augusztus 24. I www.ujszo.com Korrupcióveszély a védelmi tárcánál (Fotó: képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia történelmének legnagyobb harcjérművá- sárlására készül a védelmi tárca, 1,2 milliárd eurébél frissítik fel a hadsereg járműparkját. Bár óriási összegről van szó, a sajtó és az ellenzék szerint az SNS vezette tárca által tervezett jármübeszer- zósi folyamat átláthatatlan. A harckocsivásárlás a hadsereg szempontjából kulcsfontosságú, már évek óta szükség lenne rá, hiszen a katonák jelenleg még a hidegháború idejéből származó járműveket használják - úja az 1,2 milliárdos üzletről beszámoló Denník N, mely hozzáteszi, a hadsereg belső elemzése szerint a földi technika 70 százaléka elavult, az élettartamán túl szolgál. Idén májusban a Fico-kormány elfogadott egy dokumentumot, mely két nagy bevásárlást irányoz elő. Az egyik 81 nagy, nyolckerekű páncélozott csapatszállító vétele 417 millió euróért, a másik pedig 404 kisebb, négykerekű taktikai harcjármű megvásárlása 780 millió euróért. Ezeket a járműveket a tervek szerint a hadsereg évtizedeken keresztül használja majd. Két forgatókönyv A megvásárlásukkal kapcsolatban azonban több kérdőjel is felmerül - jegyzi meg a Denník N. A vételárat teljes mértékben a szlovák államkasszából finanszírozzák, európai pénzeket ugyanis haditechnikára nem lehet fordítani. Ez a lap szerint azt jelentheti, hogy a minisztérium csendben is kiválaszthatja a beszállítót anélkül, hogy esélyt adna a konkurenciaharcnak. A cseh hadsereg Pandúrokat vásárolt A kormány által elfogadott dokumentum szerint az első harckocsikat már jövőre meg akaiják venni, ami a lap szerint meglehetősen kevés idő arra, hogy valódi verseny legyen a hadiipari cégek között. A Denník N információi szerint két forgatókönyv képzelhető el a bevásárlásról - és mindkettővel el lehet kerülni a nyilvános versenyt. Az egyik, hogy a minisztérium mindkét megrendelést saját állami cégének, a máriatölgyesi (Dubnica nad Váhom) Konštrukta Defence-nek adja. Mivel ez a cég nem gyárt csapatszállító járműveket, ezért külföldről vásárolhatja meg, vagyis a pénz csak átfolyik a vállalaton. A másik forgatókönyv szerint a vásárlást egy úgynevezett govem- ment-to-govemment projekten keresztül bonyolítják le, mely azt jelenti, hogy Szlovákia a gyártó országának kormányával köt államközi szerződést. Az ilyen vásárlás pedig kivételt élvez a közbeszerzési törvény hatálya alól. A favoritok A Denník N úgy tudja, míg a kisebb taktikai járművekkel kapcsolatban még minden nyitott, a nagyobb, páncélozott csapatszállítók kapcsán már van egy favorit, a finn Patria hadiipari cég, mellyel háttér-információk szerint már tárgyaltak a tárca magas beosztású hivatalnokai. A másik favorit Jaroslav Stmad cseh vállalkozó, aki Szlovákiában az MSM Group társtulajdonosa - ez a cég több volt állami hadiipari gyárat irányít. Stmad korábban megvásárolta az osztrák Pandur csapatszállító gyártásának licencét, és átnevezte Corsacra. Stmad cégei azt ígérik, a csapatszállítókat Szlovákiában gyártanák - ám a Pandúrok komoly reputációs gonddal küzdenek, Csehországban ugyanis a hadiipari lobbizás és korrupció szimbólumává váltak. Emellett technikai specifikációi is elmaradnak a finnek által gyártott AMV csapatszállítókétól. A harmadik érdeklődő a török FNSS, mely ugyan a lap szerint elvileg nem komoly játékos, ám társtulajdonosa az amerikai-brit BAE Systems hadiipari gigász, melynek komoly szlovákiai kapcsolatai vannak. A döntés joga Arról azonban, hogy ki dönt a cégekről, egyelőre csak találgatni lehet, úja a Denník N, mely szerint valószínűleg Peter Gajdoš védelmi miniszternek sok köze nincs ehhez, hiszen a tárcánál az igazán fontos dolgokról a szolgálati hivatal főtitkára, Ján Hofko dönt - aki Andrej Dan- ko SNS-elnök közvetlen megbízottja. A vásárlásba ugyanakkor Robert Fico kormányfő is bele akar szólni: a koalíciós válság kirobbanása után váratlanul meglátogatta a védelmi minisztériumot, és kijelentette: a hadiipari nagybevásárlásoknál „európai megoldásokat” vár el. Ondrejcsák Róbert (Híd-jelölt), a védelmi minisztérium államtitkára lapunknak azt mondta, nem az ő hatásköre a beszerzés, így nem lát bele az ügybe. Azt sem akarta kommentálni, ki részese a döntési folyamatnak, valóban Hoľko irányítja-e a háttérből a minisztériumot. Annyit azonban leszögezett, mindenképpen azt szeretné, ha az egész bevásárlás transzparens módon zajlana le. Ellenzéki követelés Átláthatóságot kér a vásárlás kapcsán az ellenzék is. Richard Vašečka és Eduard Heger, az OĽaNO képviselői sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet, hogy a hadiipari felszerelés beszerzésénél már korábban is felmerültek kétségek, és a magas összegek vonzzák a spekulánsokat és lobbistákat, akik megérzik a nagy jutalék lehetőségét. Leszögezték, itt most óriási összegről van szó, ami több, mint a tárca éves költség- vetése. Ezért teljes átláthatóságot követelnek Robert Fico kormányfőtől. A védelmi minisztérium ugyanakkor elhatárolódott attól, hogy a harckocsik beszerzése nem átlátható módon zajlana. „A minisztérium jelenlegi vezetése egyértelműen elutasítja az ország és a polgárok biztonságával való hazardírozást, és azt, hogy valaki visszaéljen a témával a koalíciós vagy ellenzéki politikai harcban“ - szögezi le a tárca. Danka Capáková szóvivő szerint az OĽaNO képviselői azt sem tudták megmondani a sajtó- tájékoztatójukon, miért is nem átlátható a harckocsik jelenlegi beszerzési folyamata. „Hangsúlyozzuk, hogy egyetlen gyártót sem részesítünk előnyben”- állítja a szóvivő.(fm, tasr) Nincs közvetlen veszély, de másodfokú a riasztás Keveset spórolunk, és azt is rossz helyen tartjuk Még hetekig húzódhat V a Čistý deň ügye Pozsony. Hamarosan lezárulhat a Čistý deň ügye, habár az érintettek egy része tiltakozik a reszocializációs központ bezárása ellen. Az akkreditációs bizottság tegnap az intézet bezárását javasolta, egyrészt az intézet korábbi neveltje ellen elkövetett szexuális bántalmazás miatt. A döntés során figyelembe vették azt is, hogy az intézetből az utóbbi időszakban megszökött kiskorúak száma magasan meghaladja az országos átlagot. A bizottság vizsgálta az intézetnek a szociális ügyi hivatallal, a kormányhivatallal és Nagyszombat megyével kötött problémás szerződéseit is. Hibásnak tartja azt is, ahogyan a vezetése kommunikált a sajtóval a tavaly kirobbant botrány kapcsán. „A kommunikációba bevonták a kiskorú ügyfeleket is” - kifogásolta a bizottság. A Čistý deň néhány hétig még várhatóan működni fog, az elsőfokú döntést néhány napon belül dolgozza ki a szaktárca. Ez ellen a központ 15 napon belül fellebbezhet, a másodfokú eljárás során a miniszter a fellebbviteli bizottság javaslata alapján fog dönteni. A szociális ügyi hivatalnak közben új intézetet kell találnia a Čistý deňben lévő mintegy 30 ügyfélnek. (ipj) ÖSSZEFOGLALÓ A másodfokú terrorkószült- sóg, mely tegnap délután kettőtől érvényes Szlovákiában, nem szokatlan. Tibor Gaipar országos rendőr- főkapitány szerint idén először emelték a készültségi szintet, de például tavaly év végén, a berlini terrortámadás idején is szükségét látták. A főkapitány szerint a barcelonai terrortámadás mintapéldája volt annak, ahogy az utóbbi időben a terroristák viselkednek: civil célpontokat támadnak, autókat, késeket használnak, valamint robbanó mellényekkel és övékkel, füstgránátokkal szerel- keznek fel, és olyan helyeken lépnek akcióba, ahol tömegek vannak. Ezeket a támadásokat pedig nagyon nehéz megelőzni. Az Iszlám Állam és az al-Kaida ráadásul Gašpar szerint további terrortámadásokra szólított fel. Tömegrendezvények Szlovákiában is több tömegrendezvény lesz a napokban, ilyen például a szlovák nemzeti felkelés évfordulója, az alkotmány napja, különböző egyházi rendezvények, de sor kerül egy repülőnapra is, amelyre 60 ezer embert várnak. Bár a rendőrfőkapitány azt mondja, az elemzett információk alapján nem mondhatja, hogy Szlovákiát terrortámadás fenyegetné, de ez nem is zárható ki teljesen, így a Nemzeti Biztonsági és Elemzőintézet a terrorkészültség emelése mellett döntött. Több rendőr A másodfokú készültség határozatlan ideig lesz érvényben, addig, amíg a körülmények lehetővé teszik a helyzet átértékelését. A magasabb készültség azzal jár, hogy több rendőr fog járőrözni, főleg a bevásárló- központok és a vasútállomások környékén, a Nemzeti Biztonsági és „Nem állítható, hogy Szlovákiát terrortámadás fenyegetné, de ez nem is zárható ki teljesen." Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány Elemzőintézet pedig 24 órás munkarendre áll át, és folyamatosan elemzi az összes biztonsági és titkosszolgálati szervezet által biztosított adatokat. Szigorúbb rezsimben dolgoznak majd emellett a határőrök és az idegenrendészet is. (fm) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakossága a javuló foglalkoztatási mutatók és a bérek fokozatos növekedése ellenére sem gondol a jövőre: megtakarításaink nem csupán a fejlettebb európai országok lakosságáétól maradnak el, hanem a korábbi megtakarításainktól is - figyelmeztet Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VUB) elemzője. Csak emlékeztetőül: 1997-ben a szlovákiai háztartások a bevételeiknek még nagyjából a 14%-át takarították meg, közvetlenül a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt azonban ez 6 százalékra esett vissza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy része csak akkor kezd takarékoskodni, amikor baj van. ,A többség a válság kirobbanását követően több pénzt tett félre, a kilencvenes években tapasztalt szintet azonban nem sikerült elérnünk. Tavaly a bevételeknek átlagosan a 8,8%-át spórolták meg” - mondta Arady. Csehországban ez ugyanakkor 12, Svédországban pedig 18 százalék. Nem éljük el azonban az uniós átlagnak számító 10,4%-ot sem. Szakértők szerint az egészséges szintű takarékosság 10% környékén kezdődik. A lakosság rohamos elöregedése, a hosszú távon nehezen finanszírozható nyugdíjrendszer miatt is szükség volna többet félretennünk. A megtakarítások összegét tekintve is csak Romániát, Bulgáriát és Lengyelországot sikerült megelőznünk. Míg nálunk egy lakosra átlagosan 12,2 ezer eurónyi megtakarítás jut, Magyarországon 14 900 euró, Csehországban pedig 18 600 euró. A fejlett nyugat-európai uniós tagok idevágó adatai egyenesen mellbevágóak: Németország átlaga 70 ezer, Ausztriáé 73 ezer euró, sőt, hat olyan állam is akad, ahol az átlagos lakossági megtakarítás nagysága meghaladja a 100 ezer eurót. Szlovákiában azonban Arady szerint a lakosság nagy része mindent megtesz azért, hogy saját lakásban vagy családi házban éljen, a megtakarítások egy jelentős részét a többség így ingatlanba fekteti. Nálunk a háztartások közel 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik, miközben Ausztriában az idevágó mutató 50 százalék alatti. Még egy j elentős különbség van a nyugati EU-tagok és Szlovákia között: a megtakarítások formája. Nálunk abszolút túlsúlyban van a bankbetét vagy folyószámla, a befektetési alapokban, részvényekben, kötvényekben elhelyezett pénz a teljes megtakarítás alig 5%-a , miközben az eurózóna átlaga csak a befektetési alapok esetében 9%. (mi, shz)
