Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-16 / 189. szám, szerda
8 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2017. augusztus 16. I www.ujszo.com Holokauszt-emlékművet avattak Pereden BARTALOS ÉVA Csillag András alkotása az egykori zsidó temetőben kapott helyet (A szerző felvétele) RÖVIDEN Jól halad a körforgalom építése Dunaszerdahely. Az ütemtervnek megfelelően halad a forgalmas útkereszteződés átépítése ajárási székhelyen. Nagyszombat megye költségvetéséből letérő sávokkal bővítik a körforgalmat, ezért hetek óta nem lehet átjutni a város forkVJKfil Szombaton a 14. Szent István Napokon megkoszorúzták az államalapító király emlékművét a kis-csallóközi községben. A források szerint Vaj ka a Csallóköz legrégebbi települései közé tartozik. Az első írásos említése 12. századi dokumentumokban olvasható. A legenda szerint Vajk, galmas csomópontján. A körforgalom mellett járda és kerékpárút épül, ezek előkészítése is elkezdődött. Az új sávok kialakítása után a héten lebetonozzák a körforgalmat, felmaiják a régi aszfaltréteget, és új útburkolatot fektetnek le. A tervek szerint jövő héten megnyithatják az új, kibővített körforgalmat, forgalmi korlátozásokra azonban ezután is számítani kell. (béva) keresztény nevén István, a község közelében vadászott, amikor majdnem a Dunába fulladt. A helyi lakosok mentették ki a vízből, ezért a király nekik adományozta a környékbeli földeket. Vajkán Lipcsey György szobrász alkotásának megkoszorúzásával évente megemlékeznek az államalapítóról. (béva) Évente megemlékezést szerveznének az egykori temető helyén kialakított emlékparkban. m Hétfőn felavatták a holokauszt- emlékművet a helyreállított izraelita temetőben. A leleplezésen részt vettek a zsidó hitközségek vezetői, valamint Avital Gershon izraeli konzul. 1850-ben alapították a peredi zsidó hitközséget, amely az 1920-as években több mint háromszáz tagot számlált. Pereden izraelita iskola is működött. Az iskolát lebontották, a zsidó közösség emlékét csak a rossz állapotban levő temető fejfái őrizték. A községben sokéves előkészítés után hétfőn felavatták a holokauszt- emlékművet. Az egykori temető helyén kialakított emlékparkban álló szobrot Csillag András készítette, a központi szobor egy menórán álló Dávid-csillagot ábrázol. Az emlékműhöz vezető járdát az épen maradt, letisztított fejfák szegélyezik. „Az utánunk jövő nemzedéket meg kell tanítani arra, hogy az alapvető emberi értékek védelmében mindig fel kell emelni a szavunkat” - mondta Borsányi Gyula polgármester. Avital Gershon megköszönte az emlékmüállítók igyekezetét. Elmondta, hogy a falu emlékműveivel olyan áldozatoknak állítottak emléket, akik erőszakos halált haltak, mint a háborúban elesett katonák, a kitelepített lakosok, az elhurcolt zsidók. „A temetőkről és az emlékművekről való gondoskodás a legközelebbi hozzátartozóink iránti tiszteletünket tükrözi” - közölte a konzul. „Csak az halt meg, akit elfelejtettek” - jelentette ki Vadász Magda, a budapesti zsidó hitközség képviselője, köszönetét mondva az emlékhely kezdeményezőinek, hogy megmentették az egykori peredi zsidókat a feledéstől. Igor Rintel, a szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke is arra kérte a lakosokat, ne felejtsék el a holokauszt peredi áldozatait, akik még emlékeznek rájuk, azok meséljenek a fiatalabb generációknak. Az emlékmű átadására hazalátogatott a Chicagóban élő Goldstein Sándor, aki ma is népszerű a helyiek körében. Vasárnap a Campus Polgári Társulás beszélgetőestjén a fiatalok és az idősebbek is érdeklődve hallgatták a beszámolóját. Darázs László helyi képviselő saját kutatásai nyomán kezdeményezte az emlékmű állítását. „Pereden 117 áldozata volt a holokausztnak, közülük 61-en Auschwitzban haltak meg. Megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk” - mondta Darázs László. Hozzátette, az emlékpark kialakításának költségeit a község, Goldstein Sándor, a Szlovák Nemzeti Bank és a Pered Polgári Társulás fedezte. A jövőben Pereden is évente megemlékeznének a holokauszt áldozatairól. Évente fejet hajtanak Lipcsey György alkotásánál (Somogyi Tibor felvétele) Vajkra emlékeztek Vajkán Van jövője a regionális oktatásnak - állítja Herdics György BARTALOS ÉVA Új, akkreditált képzésekkel és nagyszabású, nemzetközi tervekkel kezdődik az új tanév a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskolán. DUNASZERDAHELY A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően a lengyelországi Varsói Menedzsment Egyetem (War- saw Management University) képzéseire is jelentkezhetnek a diákok. Herdics Györggyel, a Szent Erzsébet Főiskola dunaszerdahelyi kihelyezett tagozatának igazgatójával, a varsói egyetem prorektorával a dunaszerdahelyi képzésekről, az anyanyelvi felsőoktatásról és a regionális főiskola-hálózatról beszélgettünk. A dunaszerdahelyi kihelyezett tagozaton két egyetem kínál képzéseket a hallgatóknak. Melyek ezek? Az egyik a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, amelynek több kihelyezett tagozata van, az egyik Du- naszerdahelyen. Az intézmény egészségügyi képesítést nyújt elsősorban ápolói, közegészségügyi és szociális munka szakon. Képzéseink szlovák és magyar nyelven is akkreditáltak, ezzel nem sok egyetem büszkélkedhet. Pozsonyban akkreditált pszichológiaoktatás is folyik, nálunk alapfokú tanulmányi szak működik, a varsói egyetem mesterképzést nyújt. A Szlovákia és Lengyelország közötti egyezmény értelmében a két ország kölcsönösen elismeri az akadémiai és a tudományos fokozatokat, az ott kapott diploma egyenértékű a hazaival. Dunaszerdahelyen most - ahogyan az előző években is - szociális munka szakot nyitunk, és elindul a varsói egyetem magyar nyelvű pszichológia és zsurnalisztika képzése. Honnan ered a két egyetem közötti együttműködés? Mindkét nemzet, a magyar és a lengyel is gyakran emlegeti a magyar-lengyel barátságot. Különböző fórumokon találkoztunk, azokon született az ötlet, hogy a pozsonyi szlovák nyelvű képzés mellett nálunk lehetne magyar nyelvű oktatás. Elég pedagógusa van az egyetemnek? A pedagógusok többsége óraadó tanár, igyekszünk a mi régiónkból előadókat megszólítani. A gyakorlati tantárgyakra tapasztalt, gyakorlott oktatókat találtunk, akiknek megvan a megfelelő végzettségük. Az újságírói szakon hazai és magyarországi szakemberek oktatnak majd. Többek között Pekár István, a Duna tévé egykori vezérigazgatója, Jónás István, a Magyar Rádió egykori vezérigazgatója, Csermák Zoltán, a Duna Médiaszolgáltató Kft. kiemelt szerkesztője, Pék Zoltán, a Frekvenciatanács tagja, a Pátria rádió egykori főszerkesztője, Póda Ezsébet, a Csallóköz főszerkesztője, Rajkovics Péter, a Dunaszerdahelyi Hírnök főszerkesztője, Nagy Attila helytörténész. Mekkora igény van a pszichológus-, illetve az újságíróképzésre? Nem tudok arról, hogy létezik magyar nyelvű pszichológusképzés, zsumalisztikapróbálkozások már voltak, szerkesztői szak is létezik. A nálunk induló képzés a varsói egyetem menedzsment szakának zsurnalisztika szakiránya. Ez a lengyel törvények szerint akkreditált. Duna- szerdahelyen a varsói egyetem konzultációs központjában várjuk a hallgatókat. Sokan bizalmatlanok a fiatal, úgynevezett vidéki egyetemekkel szemben. Mivel győzné meg a kétkedőket? A varsói egyetem 22 éves, a Szent Erzsébet Főiskola 15, az elsőnek jelenleg hétezer, a másiknak mintegy tízezer hallgatója van. A bizalmatlanság egyik oka az lehet, hogy a hallgatók nagy része meg akarja tapasztalni az egyetemi életet, erre azonban nem mindenkinek van lehetősége. Magyarországon is egyre jobban elterjednek az úgynevezett közösségi egyetemek. Azokban a városokban, ahol nincs egyetem, ezek az intézmények igyekeznek kiszolgálni a hallgatókat. Eddig a diák ment az iskola után, most megfordult a trend. Persze, ez nem biztos, hogy ideális. Sokan könnyebben élnek a helyben elérhető lehetőséggel, elsősorban azok, akik munka mellett tanulnak. Nekünk az is nagyon fontos, hogy magyarul oktassunk. Mindig elmondom, hogy fontos a diploma, de nem az a cél. A diploma csupán eszköz, amelynek segítségével elérhetjük a célunkat. Hogyan látja az iskola jövőjét? Gazdasági kifejezésekkel élve az iskola igazodik a kereslethez. Egy idő után telítődik a piac, és nekünk alkalmazkodni kell. Szeretném, hogy minél jobban kiépüljön a dunaszerdahelyi központ, hogy elérhetővé váljon szélesebb körben is a tanulás. Az utóbbi időben több magyarországi egyetemmel tárgyalunk az együttműködésről. Az emberek fogékonyak a helyben kínált lehetőségre, ahol azok is tanulhatnak, akik nem tudnak más városokba utazni. Van jövője a regionális oktatásnak. (PR) Herdics György
