Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-12 / 186. szám, szombat
KÜLFÖLD 2017. augusztus 12. | www.ujszo.com USA: kész a válaszcsapásra Az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz légvédelmet A háborús fenyegetettségben élő Szöul lakói kivetítőkön nézik az USA és Észak-Korea közötti drámai feszültség legfrissebb fejleményeit (TASR/AP) 6| RÖVIDEN Számos szír katona esett el Homsznál Damaszkusz. A szíriai hadsereg és a vele szövetséges milíciák legalább 16 tagja életét vesztette egy aknarobbanásban, miközben az Iszlám Állam szervezettől nemrég visszafoglalt kelet- szíriai asz-Szukna városát fésülte át - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A szíriai hadsereg és a vele szövetséges fegyveres alakulatok vasárnap foglalták vissza a várost, amely a dzsihádisták utolsó fellegvárának számított a közép-szíriai Homsz tartományban. A kormányerők azóta is a várost fésülik át, az ott megbújt dzsihádisták és az általuk hátrahagyott robbanószerek után kutatva. Asz-Szukna mintegy 50 kilométerre fekszik Palmüra ókori várostól. (MTI) Heves összecsapás Dél-Szudánban Juba. Heves összecsapások törtek ki a dél-szudáni Pagak városban a kormányerők és fegyveres lázadók között. A lázadók azért indítottak támadást, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést az etióp határhoz közeli város felett, amelyet pár napja foglaltak el tőlük a kormányerők. Dél- Szudán a legfiatalabb afrikai ország, 2011 -ben vált függetlenné Szudántól. A Salva Kiír dél- szudáni elnök és Riek Machar, az ellenzéki lázadók vezetője közötti hatalmi harcból kirobbant erőszak 2013 vége óta tart. (MTI) Maduro tárgyalna Trump elnökkel Caracas. Nicolás Maduro venezuelai elnök az alkotmány ózó nemzetgyűléshez intézett beszédében azt mondta, hogy szeretne tárgyalni az országát szankciókkal sújtó Donald Trump amerikai elnökkel, de szárazon tartja a puskaport bármiféle agresszió esetére. Maduro utasította az országa külügyminiszterét, Jorge Arreazát, hogy szervezzen meg telefonbeszélgetést vagy személyes találkozót Trumppal. Utóbbira az ENSZ Közgyűlésének szeptember 20-i ülésén kerülhetne sor New Yorkban. „Ha any- nyira érdekli Venezuela, itt vagyok, én vagyok a vezetője annak, ami felé érdeklődést mutat” -hangsúlyozta a politikus. (MTI) Elnökválasztás Szlovéniában Ljubljana. Október 22-én rendezik meg Szlovéniában az elnökválasztás első fordulóját- jelentette be Milan Brglez házelnök. Ajelöltek névsora legkésőbb 25 nappal a választások előtt válik véglegessé. Borút Pa- hor hivatalban lévő elnök mandátuma december 22-én jár le. Ő nemrég jelentette be, hogy ismét indul az elnökválasztáson, de nem a szociáldemokrata koalíció támogatásával, mint 2012-ben, hanem függetlenként. Közvélemény-kutatások szerint az 53 éves Pahor egyelőre a legesélyesebb az elnöki posztra. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva. Az Egyesült Államok felkószült a válaszcsapásra Észak-Korea ellen - jelentette ki tegnap Donald Trump amerikai elnök. Phenjan augusztus közepéig elkészíti a két amerikai támaszpontnak otthont adé Guam elleni rakétatámadás tervét, és ezután csak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető döntésétől függ, elindítják-e a támadást. A KCNA észak-koreai állami hír- ügynökség által közölt szokatlanul részletes beszámoló az észak-koreai támadási tervről újabb állomása a Washington és Phenjan közötti kölcsönös fenyegetőzésnek, miután Donald Trump „olyan tűzzel és haraggal” fenyegette meg kedden Phenjant, „amilyet még nem látott a világ”. A KCNA jelentésében „zagyvaságok tömkelegének” nevezte Trump fenyegetését. Trump: Kim legyen ideges Donald Trump figyelmeztette Észak-Koreát, hogy ha bármit is lép, vagy támadást tervez az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, akkor „legyen nagyon ideges, mert olyan bajba kerülhet, mint korábban kevés más nemzet”. Hangsúlyozta, hogy keddi kijelentése, miszerint „tüzet és haragot” zúdít Észak-Koreára, „talán nem volt eléggé kemény”. Majd hozzátette: Phenjan „hosszú évek óta ezt csinálja országunkkal, és már ideje volt, hogy valaki felemelje szavát ennek az országnak a népéért és más országok népeiért is”. Áz elnök ugyanakkor leszögezte, hogy Washington továbbra is számol a feszültség tárgyalásos enyhítésével és a konfliktus ily módon történő rendezésével. Amikor az egyik újságíró azt firtatta, hogy várható-e megelőző csapásmérés Eszak-Koreára, Trump határozottan kijelentette: „erről nem beszélünk soha, majd meglátjuk, mi történik”. Trump ismét kifejtette, hogy Kína tehetne többet is a helyzet rendezése érdekében, de az az érzése, hogy Peking a jövőben aktívabb lesz ez ügyben. Washington és Moszkva az évtizedek során mechanizmusokat alakítottak ki, hogy megakadályozzák a válságok kicsúszását az ellenőrzés alól. Ezek lehetnek vészhelyzetre fenntartott vonalak, más néven forródrótok, műholdak, felderítő repülések, amelyek lehetővé teszik a nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenfelek számára a katonai mozgások kölcsönös követését. Ilyen biztonsági hálózat nem létezik Washington és Phenjan között, ami annak kimondására készteti a szakértőket, hogy baleset, téves állítás, valamelyik fél akcióinak hibás értelmezése a másik fél által nagyszabású konfliktusba torkollhat, még akkor is, ha egyik fél sem akar háborút. Hiányzik a forródrót Szakértők rámutattak arra, hogy korlátozottak a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a két fél javaslatokat tehetne az észak-koreai rakéta- és nukleáris program miatt keletkezett feszültségek oldására. „Van néhány ad hoc és analóg kommunikációs csatorna köztünk és Észak-Korea között, de semmi olyasmivel nem rendelkezünk, amely kiállhatná egy stresszhelyzet próbáját” - közölte Jon Wolfsthal Barack Obama volt elnök egyik katonai tanácsadója. A két fél között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, nincsenek követségek. Kapcsolatokat tartanak fenn ENSZ-képviseleteiken, pekingi nagykövetségeiken, valamint tisztjeiken keresztül Panmindzsonban, a Koreai-félszigetet kettéválasztó katonailag megerősített demarkációs vonalon. Washington üzeneteket küld Kínán, Phenjan szövetségesén és szomszédján keresztül, vagy az amerikai érdekképviseletet Phenjanban ellátó Svédországon át. Létezett ún. forródrót Szöul és Phenjan között, de Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2013-ban megszüntette, s nem volt hajlandó ismét üzembe helyeztetni. Az észak-koreai fegyverkezési program kifinomultabb az eddig feltételezettnél és Phenjan pillanatnyilag nyerésre áll Washingtonnal szemben - írta a Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat. Jeffrey Lewis, a kaliforniai Montereyben lévő, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó Middlebury Intézet kutatási igazgatója a tekintélyes folyóiratban fejtette ki álláspontját. Észak- Korea eddig öt nukleáris kísérletet hajtott végre, ami elég sok, a szerző ebből azt a következtetést vonja le, hogy Phenjan nem a napokban, hanem már jóval régebben kifejlesztett ballisztikus rakétára illeszthető nukleáris robbanófejet, s már termonukleáris fegyver kipróbálása felé tart. Akár 60 robbanófej lehet Jeffrey Lewis modellezte az északkoreai kísérletek helyszíneit: ezek magas hegyek alatti alagutak, és ezért nem mérhető pontosan az azokban végrehajtott nukleáris robbantások nagysága. A kutató szerint éppen ezért feltételezhető, hogy Phenjan jóval sikeresebb kísérleteket hajthatott végre, mint azt korábban a szakértők megbecsülték. „Az a tény, hogy Észak-Korea a szokásosnál kevesebb hasadóanyagot használt robbanófejeihez, arra enged következtetni, hogy több atomfegyvere van, mint feltételeztük” - szögezi le Lewis. A kutató szerint „komolyan kell venni”, hogy Észak-Korea ismeretlen nagyságú kapacitással rendelkezik magasan dúsított urán előállítására. „Ennek felmérése nélkül csak találgatni lehet, mekkora az ország atomfegyverkészlete. De 60 nukleáris robbanófej sem hangzik képtelenül soknak” - hangsúlyozza Lewis. Figyel az orosz légvédelem Az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz Távol-Keleten a légvédelmet - közölte Viktor Ozerov, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának volt elnöke. Az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki. Ozerov felhívta a figyelmet arra, hogy a légvédelem feladata Oroszország területének a védelme arra az esetre is, ha az észak-koreai rakéták célzó rendszerében hibás koordinátákat táplálnának be, ugyanis „a tévedés valószínűsége ebben az esetben meglehetősen nagy”. Ozerov szerint Oroszországot nemcsak Észak-Korea lépései, hanem az Egyesült Államok esetleges válasza is a védelmi intézkedések fokozására készteti. Mintegy húsz afrikai illegális bevándorló kötött ki gumicsónakkal a Cádiz közeli dél-spanyolországi tengerpart strandján - a szokatlan látványt az egyik fürdő- ző rögzítette. A nyári időszakban a kedvező időjárási feltételek miatta Gibraltári- szoros környékén is növekszik azok száma, akik gumicsónakokba, bárkákba összezsúfolódva próbálnak eljutni az európai kontinensre Afrika felől, illegálisan. Ennek mértéke még nem éri el az Olaszországban partot érők óriási számát. Mintegy hétszázan próbáltak ismét átjutni illegálisan a Marokkó és az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta közötti határon. Olaszországot követően Líbia is keményen fellép a menekülteket segítő nem kormányzati szervezetek (NGO) ellen, az észak-afrikai állam haditengerészete bejelentette, a hatóságok engedélye nélkül külföldi hajók nem léphetnek be part menti vizeire, (tasr/ap) Bajba kerülhet Babiš Prága. Andrej Babiš, a kormánykoalíciós ANO mozgalom elnöke, volt pénzügyminiszter, és Jaroslav Foltýnek parlamenti képviselő, az ÁNO alelnöke elleni büntetőeljárás megindításához kérte a cseh képviselőház elnökének hozzájárulását a cseh rendőrség - ezt a képviselőházi elnök, Jan Hamáček jelentette be. „A kérésben a rendőrség a konkrét okokat is megjelölte, de ezeket csak azután közölhetem, miután a kérést a képviselőház mandátumvizsgáló bizottsága elé terjesztem” - közölte Hamáček. A parlamenti alsóház a szeptember 5-én kezdődő ülésszakán fog foglalkozni az üggyel. Štépánka Zenklová prágai rendőrségi szóvivő megerősítette, a rendőrség kérése összefüggésben van a Čapí hnízdo (Gólyafarm) nevű szabadidőközpontnak nyújtott európai uniós támogatással. A Prágától 50 km-re fekvő Olbramovice település határában álló Gólyafarm szabadidőközpont 2007-2008-ban épült, s az Agrofert holding részét képezte, amelynek egyetlen tulajdonosa akkoriban Andrej Babiš volt. Babiš később közeli hozzátartozóira íratta át a szabadidőközpontot, amely a tulajdonosváltás következtében jogosult lett a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott uniós támogatás igénylésére. A prágai sajtó szerint a Capí hnízdo 50 millió korona támogatást kapott. Később a szabadidőközpont ismét visszakerült az Agrofert tulajdonába. Miután Babiš mozgalma 2014- ben a kormánykoalíció tagja, maga Babiš pedig pénzügyminiszter lett, az ügyben éles támadások érték a milliárdos vállalkozó-politikust. A támogatás jogosságát az EU illetékes szervei is vizsgálják. Babiš tegnap közölte, nem hajlandó lemondani parlamenti mandátumáról és szerinte a rendőrség időzítése azt a célt szolgálja, hogy befolyásolják az őszi parlamenti választásokat - a vokscsata fő esélyese éppen az ANO mozgalom. (MTI, ct24.cz)
