Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-10 / 184. szám, csütörtök

SPORT www.ujszo.com | 2017. augusztus 10. 115 A kincset csak a Real Madrid találta meg KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A Bajnokok Ligája-győztes Real Madrid nyerte a labdarúgó Európai Szuperkupát, miután kedden 2-1-re legyőzte az Európa Ligában címvódő Manchester Unitedet Szkopjóban. A Real Madrid sikerével története során negyedszer hódította el a trófeát. Helyszíni beszámoló. „Ha a Manchester nyeri a döntőt, nekünk az csak jó Mourinho miatt. Ha meg a Real, akkor Ronaldo miatt örülünk majd” - szögezte le Maria, egy portugál házaspár hölgytagja a mérkőzés előtt a skót, így nyilván MU-drukker Andrew-val beszél­getve, de kész válasszal találta szemben magát. „Ugyan, Ronaldo nem Portugáliában, hanem Man­chesterben lett játékos, az ő győzel­me a miénk is” - replikázott And­rew, aki szerint az idei év már min­den bizonnyal a ManUnitedé lesz. Ez a párbeszéd jól jellemzi a meccs előtti hangulatot: a szurkolók inkább a játék szépségéért és élvezetéért lá­togattak ki a stadionba, nem a győ­zelem vérmes reményében. Szkopje egyébként valami hason­lót kívánhatott, mikor eldőlt, hogy a macedón főváros adhat otthont a 2017-es döntőnek: két igazi topklub csaphatott össze a városban sok ezer külföldi szurkoló, egyben turista előtt. Azonban csak látszólag volt töké­letes a kedd esti idill. Tömegnyomora kapuknál A stadionba összesen négy nagy áteresztő kapun lehetett bejutni a négy égtáj szerint. A kapukat azon­ban nem nyitották ki teljes széles­ségükben a szervezők, hanem há­rom, darabonként nagyjából 90 cen­timéter széles résen kellett átprésel­ni magát a tömegnek, ráadásul sza­kaszos beengedéssel. A 30 fokban összepréselődött tömegben nehezen lehetett levegőhöz jutni, különösen a kerekesszékkel érkezőket viselte meg a helyzet, így nekik utat is en­gedett a tömeg a kezdéshez köze­ledve, ám ez azzal járt, hogy a kor­don szélén állók még inkább össze­préselődtek. Nagyjából negyven perccel a síp­szó előtt veszítette el végleg a türel­mét a tömeg, amely először csak pfujolással és füttyszóval tiltako­zott, majd - elsősorban a tempera­mentumos helyiek - heves gesztiku- lációval kísért vaskos sértéseket vágtak az eseményt biztosító rend­őrök fejéhez. Ők egy ideig szótlanul tűrték a helyzetet, ám egy-egy ne­hézsúlyú becsületsértés után ki-ki ragadtak szurkolókat a tömegből, és ők nem köszönték meg, amit kaptak. A roppant feszültség azonban egyik pillanatról a másikra szertefoszlott, ahogy a szurkolók átpréselődtek a kapun, és ez legkésőbb tíz perccel a kezdés előtt mindenkinek sikerült is, a stadionban már teljes volt a béke és a barátság. Kivéve persze a pályán, mert ott nagyon is odatették magu­kat a felek. Ronaldo különedzóse Hogy a Real mennyire komolyan vette az összecsapást, azt az is bi­zonyítja, hogy az utolsó pillanatig titok volt, Ronaldo a csapattal tart-e Szkopjéba, és ha igen, milyen mi­nőségben. Az előzetes hírekkel el­lentétben a portugál végül ott volt a A Real először nyert kupadöntőt angol ellenféllel szemben EURÓPAI SZUPERKUPA f Real Madrid—ManUnited 2:1 (1:0) döntőn, sőt csereként lehetőséget is kapott Zinedine Zidane-tól annak ellenére, hogy még egy hete sincs edzésben. Hogy a formája, felké­szültsége messze van még az iga­zitól az augusztus 18-án rajtoló spanyol bajnokság előtt, azt az is bizonyítja, hogy Ronaldo a győzel­met és az ünneplést követően még kint maradt a pályán Lucas Vázqu- ez társaságában, és sprintekkel, majd levezető futással készült az új szezonra, miközben a stadion már szinte teljesen kiürült. Persze, azért akadtak nézői a különedzésnek, és ajutalom sem maradt el: a fojtoga­tó, párás melegben Ronaldo inkább levette a mezét, és a nézők közé dobta. Kísérletező Mourinho A túloldalon Jósé Mourinho sem tartalékolt, és a szezon első tét­meccsén bevetette mindhárom friss igazolását: Romelu Lukaku, Ne- manja Matics és Victor Lindelof is ott volt a kezdőcsapatában. Abban a kezdőcsapatban, amellyel Mourin­ho tovább folytatta a kísérletezést: a United három védővel kezdte az összecsapást 3-5-2-es rendszerben, a félidőben azonban váltott: a bal ol­dali számyvédő, Lingard helyén Marcus Rashford kapott lehetősé­get, ezzel egy időben a túloldalon Valencia visszakerült a védősorba, és a második félidőben már 4-3-3-as felállásban futballozott a United. Bár az angol csapat egyenrangú ellenfele volt a BL-címvédőnek, azt nem lehet mondani, hogy ne várna Mourinhóra még jó néhány feladat a szezon előtt. Különösen annak a fé­nyében, hogy a portugál mester 2004 óta minden egyes csapatával (Porto, Chelsea, Intemazionale, Real Mad­rid, Chelsea) bajnok lett a második szezonjában, amit a csapat élén töl­tött, márpedig ez következik most Manchesterben. Zsörtölődésvs. lazaság A tavalyi évben elsősorban a csa­tárait korholta Mourinho, mondván, hogy nem elég precízek, pontosak a befejezéseknél. Ezt a formáját a Szuperkupa-döntőre is átmentette. Rashfordnak gyakorlatilag nem volt olyan megmozdulása, amit Mourin­ho ne kommentált volna valamilyen formában - vagy közvetlenül a tá­madónak mondta a magáét, vagy ha nem volt elérhető közelségben, ak­kor a kispad felé fordulva zsörtölő­dött. Különösen azok után, hogy Rashford és Lukaku is elhibázott egy-egy ordító ziccert. A túloldalon Zinedine Zidane lát­ványosan lazábban kezelte a hely­zetet. Az ivószünetekben, például, Mourinho azonnal maga köré gyűjtötte a játékosait, és hevesen magyarázta a teendőket. Ezzel szemben Zidane inkább egyesével ment körbe a játékosoknál, mondott egy-két bíztató szót, kiosztott né­hány vállon veregetést, és ezzel el volt intézve a dolog. A világot jelentő árem A két edző közti különbség még inkább kirajzolódott a díjátadó kap­csán. Először a vesztes fél, a United kapta meg az érmeket. Mourinho látványosan megvárta, míg befeje­ződik a ceremónia, majd a csapat élére állva az MU-tábor elé vezé­nyelte a játékosokat, mintha azok nem is tudnák, milyen rendezvé­nyen vannak, és központi szerepet betöltve, teátrális módon köszönte meg a biztatást, melynek csúcspont­ján odaadta az érmét egy kis srác­nak. „Nekem csak egy lenne otthon Fellaini fájdalmas találkozása a labdával (TASR/AP-felvételek) a számos érem közül, de a srácnak a világot jelenti” - kommentálta ké­sőbb a meccset követő sajtótájékoz­tatón, persze csak miután ledoron­golta a bírókat. „Jól játszottunk, büszke vagyok a srácokra. Arról nem tehetnek, hogy nem volt videóbíró a meccsen, emi­att Casemiro gólját tévesen adta meg ajátékvezető. Ha az nincs, akkor 1:1, és hosszabbításban dőlt volna el a kupa sorsa” - dühöngött Mourinho, miközben azért saját csapatát is tü­zelte a bajnoki rajtra, mondván, még egy csapatánál sem kedvelte annyira a játékosait, mint Manchesterben, és nagy dolgokra hivatottak közösen. Eközben Zidane nem hogy nem állt a csapat élére az ünnepléskor, de ő volt az első, aki a háttérbe vonult, és nem tolakodott a rivaldafénybe, hagyta, hadd ünnepeljen zavartala­nul csapat és közönség. Egy szép gesztus ide is jutott: a Real Madrid már átvette a kupát, és a szurkoló- tábor felé tartott Sergio Ramos ve­zetésével, amikor a csapatkapitány egyszer csak a mezőny legjobbjá­nak választott Isco kezébe nyomta a serleget, mondván: „Ezt kiérdemel­ted, vezesd te a csapatot a közön­séghez!” „Amíg gólt nem szerzünk" Mindezt derűs nyugalommal fi­gyelte a VIP-páholyból Sir Alex Fer­guson, aki Bobby Charlton társasá­gában tekintette meg a mérkőzést - a lefújás előtt mintha a szelleme is megidéződött volna a kispadoknál, midőn Gianluca Rocchi játékvezető felmutatta a 7 perces hosszabbítást. „Until we score”, vagyis „Amíg gólt nem szerzünk”, elevenedhetett meg az MU-szurkolók fejében, de ez a csapat egyelőre nem az a csapat, így maradt a Real Madrid megérdemelt, 2:1-es sikere. Ezzel megtört egy átok is: a Real még sosem nyert kupadöntőt angol ellenféllel szemben, a győzelme vi­szont egyben azt is jelenti, hogy az AC Milan 1990-es sikere után a spa­nyol csapat az első, amely képes volt zsinórban kétszer elhódítani a Szuperkupa-trófeát - teljesen meg­érdemelten. A nagy kincsvadószat A lefújást követően a szurkolók nagy része illedelmesen megvárta a díjátadót, majd sajátos, általam so­sem látott program vette kezdetét: a kincsvadászat. Tudni kell hozzá, hogy beléptetéskor a biztonságiak elvettek minden fémpénzt, öngyúj­tót és cigarettát a nézőktől. Renge­tegen akadtak azonban, akiknek eszük ágában sem volt átadni eze­ket, így a stadion és a Vardar folyó közti füves-fás területen rejtették el a holmit, hogy majd a meccs után új­ra magukhoz vegyék. Ez azonban nem mindenkinek sikerült: az em­berek felének fogalma sem volt, pontosan melyik bokor alá is rejtet­te, vagy ha mégis, akkor egyáltalán nem lehetett biztos abban, hogy egy másik kincskereső kolléga nem csapott-e már le a szajréra. Ebből az­tán tumultuózus jelenetek alakultak ki, vicces volt látni a meglett férfia­kat, ahogy négykézláb, a telefonjuk fényénél kutatva fésülik át a folyó­partot, mintha valami grandiózus, húsvéti programban vennének részt. Az egész esemény aztán úgy ért véget, ahogy kezdődött: a szurkolók - legyenek bár semlegesek, a Real vagy az MU hívei - a legteljesebb egyetértésben vonultak vissza a vá­rosközpontba a sörcsapok hűvösébe, hogy aztán hajnalba nyúlóan vitas­sák meg az előttünk álló szezon esé­lyeit. Hegedűs Henrik, Szkopje GóllövSk: Casemiro (24.), Isco (52.), ill. R. Lukaku (62.). Sárga lap: Dani Carvajal, Sergio Ramos, ill. Lingard, Rashford. Játékvezető: Rocchi (olasz), 31000 néző. REAL MADRID: Keylor Navas-Dani Carvajal, Varane, Sergio Ramos, Marcelo- Modric, Casemiro, Kroos-lsco (74. Lucas Vázquez)-Benzema (83. C. Ronaldo), Bale (74. Asensio). MANCHESTER UNITED: De Gea-A. Valencia, Lindelöf, Smalling, Darmian-A. Herrera (56. Fellaini), N. Matics, P. Pogba-Mhitarjan, Romelu Lukaku, Lingard (46. Rashford).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom