Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-07 / 181. szám, hétfő
4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. augusztus 7.1 www.ujszo.com Össze kellene fogniuk a termesztőknek A külföldi üzletláncok betörését követően a lokális piaci termelésből és értékesítésből származó zöldségetfelváltották az üzletláncokban kínáltak (Képarchívum) Csallóközaranyos. Acsal- lóközaranyosiközpontú Greencoop vállalatát a környékbeliek inkább a Csallóköz Vidám Paradicsomaként ismerik. Bindics Zsolt, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, ha tisztán akarjuk látni a szlovákiai zöldségtermesztés jelenlegi helyzetét, az 1989-as rendszerváltásig kell visszamenni. A rendszerváltást megelőzően, de még az azt követő pár évben is Dél-Szlovákiában rengeteg család élt zöldség- és gyümölcstermesztésből. A termelésnek megvolt a hagyománya, és főleg ez a régió látta el az országot zöldséggel és gyümölccsel. Lefelé a lejtőn „A termesztéssel foglalkozó családok aztán 1989 után néhány évig még tengtek-lengtek, jóval kisebb termesztéssel, mint ahogyan ahhoz a korábbi években hozzászoktak, mert akkor már nem üzemeltek a nagy felvásárló raktárak. De voltak kisebb felvásárlói hálózatok, ment a piacozás, aki akart, az ebben a rendszerben még benn tudott maradni” - részletezi Bindics. Az ezredforduló körül azonban betörtek az országba az első üzletláncok, és akkor jött az igazi változás: a zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak mintegy 80 százaléka a korábbihoz viszonyítva átcsoportosult egy más piaci szegmensbe. A lokális piaci termelésből és értékesítésből származó zöldséget és gyümölcsöt felváltották az üzletláncokban kínáltak. Változó elvárások „Az üzletláncok a maguk nyugat-európai követelményeivel jöttek be a szlovákiai piacra, és ezt nem rossz szándékkal mondom. Teljesen más elvárások, teljesen más minőségi standard, más beállítottság, minőségben és mennyiségben egyaránt. Az üzletláncok megkövetelik a megfelelő minőséget, megkövetelik, hogy a termékek valamilyen szinten kalibrálva legyenek, tehát ne nagyon legyenek méretbeli és színbeli különbségek, eltérések, ugyanakkor a beszállítást időre és a megrendelt mennyiségben kell biztosítani. És erre a szlovákiai termelők nem voltak képesek” - magyarázza a vállalkozó. Örökös széthúzás Ráadásul ahelyett, hogy a zöldségtermesztők elkezdtek volna együttműködni, értékesítési szövetkezetekben ténykedni, széthúztak. Bindics szerint Nyugat-Európában a termelők létrehoznak olyan értékesítési központokat, amelyeket saját maguk irányítanak. Egy-egy ilyen központnak van egy választott vezetősége, amely a termelők érdekeit képviseli, közös beruházásokat hajtanak végre, európai kiírású pályázatokat hívnak le, vagyis az egésznek megvan a maga struktúrája. „Ha elmegyünk egy nemzetközi kiállításra, azt tapasztaljuk, hogy nem a kistermelők képviseltetik magukat, hanem az értékesítő központok, amelyek komoly gyártási, csomagolási és tárolási kapacitásokkal bírnak. Nyugaton a beszállítók és az üzletláncok kiegyenlített partneri viszonyban működnek. Pozitív értelemben tehát az értékesítő központok ellenpólusai a kereskedelmi hálózatoknak. Szlovákia ehhez nem tudott felnőni. A következő gond az, hogy az Európai Unióba való belépésünket követően a mezőgazdaságban szinte mindent feláldoztunk. „Amikor Brüsszelben kompromisszumokat kellett kötni, a szlovák politikusok a mezőgazdaság területén engedtek a legkönnyebben és a legtöbbet” - véli Bindics. A Csallóköz Vidám Paradicsoma 2004-től, de úgy istenigazából 2006-tól kezdett el foglalkozni kereskedelemmel a zöldségágazatban. „Akkor jöttünk rá, hogy szlovákiai terméket nem tudunk kínálni az üzletláncoknak. Azzal a profillal indultunk, hogy megpróbáljuk megvalósítani azt, ami nyugaton olyan jól működik. Aztán rájöttünk, hogy meg lehetne valósítani, ha lennének termelők. Több fórumon is javasoltam, hogy alakítsunk egy szövetkezetét, amelybe minden termelő belelát, hozzunk létre egy abszolút átlátható rendszert, amelyben a termelők hozzájutnak minden lényeges információhoz. Például konkrétan tudhatják, hogy mennyi terméket szállítottak be, hogyan van az csomagolva, tárolva” - mondta Bindics. Több hazai zöldság Bindics szerint már kezdetben is a termelők összefogására törekedtek, hogy például a retket ne 100 helyről szállítsák, hanem legyen egy közös nagyobb beszállító. Ennek köszönhetően pedig magasabb árakat is ki tudnának harcolni. „Azzal szembesültem, hogy rengeteg termelő felettébb kiábrándult volt. Egyszerűen nem hitték el, hogy ilyesmi, egy értékesítési szövetkezet eredményesen működhet. Ki merem jelenteni, hogy egy ilyen szövetkezetben senki az égvilágon nem hitt, én ennek ellenére azt vallottam, hogy kell a hazai termék. Mert a francia az francia hagymát, az osztrák osztrák almát eszik. Nem vesznek meg mást, csak akkor, ha épp nincs hazai. Tudtam, hogy ez a fogyasztói szemléletmód egyszer Szlovákiába is betör” - hangsúlyozta Bindics Zsolt. (sb) Életünk során változnak az otthonunkkal szemben támasztott igényeink. A gyermek már kamaszkorban próbálja szükségleteihez és kedvteléseihez igazítani a környezetét. Szeretné jól érezni magát benne. Később saját otthon után néz, előbb saját magának, majd családjának és gyermekeinek. Az élet alkonyán újra megváltoznak elvárásaink az otthonunkkal szemben. Ez nem feltétlenül jár a cím megváltozásával. Ezek a változtatások tükrözik az idősebb ember kedvteléseit, fizikai képességeit és szükségleteit. Ezért a jövőre is gondolva sok idős ember fontolgatja a lakás átalakításának finanszírozását. Ai Idősebbekre b gondolunk Az Első Lakástakarék-pénztár szakemberei nemcsak a fiatal, egészséges és sikeres emberekre gondolnak, hanem azokra is, akik legjobb éveiket talán már maguk mögött tudják. Szeretnék számukra is lehetővé tenni, hogy az igényeiknek megfelelő otthonban élhessenek. Ezért az Első Lakástakarék- pénztár úgy módosította hitelfeltételeit, hogy az idősebb személyek és nyugdíjasok lehetőségeinek is megfeleljenek. Elég, ha a hiteligénylő felmutatja, hogy öregségi nyugdíjat kap, életkora pedig 55 és 68 év közötti. HIÚI biztosítással AZ Első Lakástakarék-pénztárnál felkészültek a magasabb életkorral járó kockázatokra is. Azért, hogy az idősebb személyek különleges biztosítás nélkül is igényelhessenek hitelt, minden ügyfél kortól függetlenül köthet kockázati életbiztosítást. A biztosítás védi az ügyfelet vagy szeretteit a váratlan élethelyzetekben. Ráadásul a hitel törlesztőrészletének összege a biztosítással kombinálva kevesebb. Mir« használhatja fel a hitelt? A többéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az idős emberek főleg otthonuk korszerűsítésére és felújítására használják az Első Lakástakarék-pénztár termékeit. Elvégre mindenki szeretné egy szép otthonban eltölteni a nyugdíjaséveit. Részletes tájékoztatást a PSS üzleti képviselőitől vagy a 02/ 58 55 58 55-ös telefonszámon kérhet, illetve a wwmptuk honlapon olvashat. TP73020188 A magyar nyugdíjasok ötödé dolgozik Budapast. Magyarországon az 50 év felettiek havi jövedelmük kétharmadát élelmiszerre, rezsire, illetve lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordítják. Bevételeik fennmaradó egyharmada főként gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra, valamint ruházkodásra és háztartási termékekre megy el - derül ki a 4Life Direct biztosításközvetítő felméréséből. A megkérdezett 50 év felettiek egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással. A megtakarítások között népszerű a takarék- számla, az állampapír, valamint a lakástakarékpénztár, a válaszadók ötödé otthon, készpénzben tartja félretett pénzét. A kutatás szerint a nyugdíjasok 23 százaléka nyugdíján felül is szert tesz azonban némi bevételre, elsősorban munkavégzés révén. Ötödük a nyugdíj mellett továbbra is dolgozik, és csupán a nyugdíjaskorú válaszadók elenyésző részének származik rendszeres pluszjövedelme ingatlan bérbeadásából vagy családi támogatásból. Énnek ellenére a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja a gyermekeit és közeli hozzátartozóit valamilyen formában. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Drága foglalkoztatás Párizs. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint a bejelentett munkát terhelő állami elvonások régiónkban még mindig Magyarországon a legnagyobbak, míg Szlovákiánál ezek csak a lengyeleknél alacsonyabbak. Az OECD azt vizsgálta, hogy a legálisan foglalkoztatott munkavállalóra fordított összeg mekkora része marad az alkalmazottnál, és mekkora része kerül az államhoz különböző adók és járulékok formájában. Minél nagyobb az utóbbi aránya, annál nagyobb teljes ráfordítást igényel az alkalmazott nettó bérének emelése a munkáltató részéről. Az OECD most közzétett jelentése szerint a tagországok közül magasan Belgium vezet az elvonások tekintetében, a legkevesebbet pedig Chilében szedi be az állam. A skála két pontja között 47 százalékos eltérés ván. Régiónk országai közül Magyarországon messze a legdrágább a foglalkoztatás. Míg Lengyelországban 35,8, Szlovákiában 41,5, Csehországban pedig 43 százalék vándorol az államhoz, Magyarországon a német szinttől épphogy lemaradva 48,2 százalékot visznek el a terhek. A magas terhek miatt a multik máshová viszik beruházásaikat, fejlesztéseiket, illetve a bérek is nehezebben emelkednek. (MTI, TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA I ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9028 B| Lengyel zloty 4,2410 □ Cseh korona 26,068 MM Magyar forint 304,36 n Horvát kuna 7,4070 KH Román lej 4,5635 ĽH Japán jen 130,67 IÜM Svájci frank 1,1494 D Kanadai dollár 1,4920 Pl USA-dollár 1,1868 D VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONÁI FORINT Privatbank« 1,21-1,16 26,66-25,36OTP Bank 1,24-1,13 27,19-24,90 317,40-290,64 Poatabank 1,22-1,15 26,81-25,24 315,86-291,56 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,74-25,25 317,44-290,10 Tatra banka 1,22-1,15 26,85-25,18 316,48-291,26 ČSOB 1,22-1,16 26,70-25,37 HM Általános Hitelbank 1,23-1,15 26,82-25,25 317,50-290,16 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
