Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-07 / 181. szám, hétfő
2 I RÖVIDEN 303-an kapták vissza útlevelüket Pozsony. 376 ember kérte, és eddig 303-an kapták vissza szlovák útlevelüket azok közül, akik az első Fico-kormány kettős állampolgárságot tiltó törvénye miatt veszítették el szlovák állampolgárságukat. A legtöbben cseh (135) és német (58) állampolgárok, magyarok csak öten vannak közöttük. Az állampolgárságukat egy belügyminisztériumi rendeletnek köszönhetően szerezhették vissza, mely kérésre egyéni elbírálás alapján lehetővé teszi mindezt. Az állampolgár- sági törvény miatt egyébként eddig 1907-en veszítették el szlovák útlevelüket. (fm, TASR) Simon móg nem tudja, mi lesz vele Pozsony. Simon Zsolt, a Híd volt alelnöke, aki tavaly lépett ki a pártból, még nem tudja, politikai szempontból mi lesz majd vele. A független képviselő ezt a SITA hírügynökségnek mondta arra a kérdésre, tervez-e belépni Miroslav Beblavý szintén független honatya alakuló jobbközép pártjába. „Szurkolok nekik, a szlovák politikumnak új alternatívára van szüksége, amely mobilizálhatja a választókat“-magyarázta. Simon Zsolttal kapcsolatban korábban felmerült, saját pártot tervez alapítani, ám egyelőre nem tett ilyen lépéseket. (SITA, fm) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eddig hat politikai párt - a KDH, a Híd, az Sas, az SNS, a Smer és az MKP - hozta nyilvánosságra a belügyminisztérium honlapján az úgynevezett transzparens számláját, amelyen bárki figyelemmel kísérheti, mennyit költenek az egyes pártok a novemberi megyei választások előtti kampányra. A legtöbb pénz a Smer számláján volt, az eredeti 500 000 euróból 462 481 euró maradt. Az eddigi kiadások után a Hídnak közel 250 000 eurója maradt a 450 000-ből. Az SaS kerek százezer euróval indított, a számlán 67 508 euró maradt. A KDH úgy döntött, a kampányra 30 000 eurót költ, jelenleg még 28 994 euró áll a rendelkezésére. Az SNS eddig a kampányra nem egész háromszáz eurót költött, a 15 000 euróból ugyanis 14 764 maradt a transzparens számlán. Az MKP 12 900 eurót különített el erre a célra, 10 481 euró maradt még a pártnak a költekezésre. A szóban forgó pártok mindegyike jelezte, hogy ebből az anyagi forrásból akarják támogatni a megyefőnök-jelöltjeiket azzal, hogy az egyes jelölteknek saját zsebből is hozzá kell járulniuk a kiadásokhoz. Egyedül az SaS téríti jelöltjeinek Az ellenzék egy része már készen álla kampányra: az SaS, az OLaNO és a KDH közös jelölteket indít teljes mértékben a kampánykiadásokat. A megyei választások november 4-én lesznek, a kampány hivatalosan június 28-án vette kezdetét. A politikai pártok a kampányra 500 000 eurót költhetnek el, a jelöltek 250 ezret. A megy efőnök-j elöltek közül eddig kilencen tették közzé transzparens számláikat, konkrétan Jaroslav Baska, Milan Belica, Jaroslav Džunko, Milan Ftáčnik, Martin Juhaniak, Igor Kašper, Rudolf Kusý, Peter Oremus és Jozef Uhier. Többen is bejelentették már, hogy megpályázzák valamelyik megyefőnöki posztot, viszont eddig csak ez a kilenc jelölt tette közzé a választási kampánnyal összefüggő kiadásait a transzparens számlán. Mivel az SaS saját jelöltjei helyett (Juraj Droba - Pozsony; Martin Klus - Besztercebánya; Renáta Kaščáková - Trencsén) fizeti a kampányt, a párt köteles létrehozni és nyilvánosságra hozni a transzparens számlát. Azon jelöltek közül, akik már létrehozták a számlát, a legnagyobb összeg felett, 32 784 euróval Rudolf Kusý rendelkezik. 13 807 eu- rója van Milan Ftáčniknak, Uhler számláján 10 015, Baškáén 6008 euró van. Nem egész 3000 euró felett rendelkezik Belica, 1095 euróval pedig Oremus. Kašper számlája 773 eurót mutat, Džunkoé 773 eu- rót, Juhaniaknak pedig eddig csak 62 eurója van a kampányra. A transzparens számlák létrehozását törvény írja elő. (dem, TASR) KOZELET 2017. augusztus 7. | www.ujszo.com Eddig a Híd költötte a legtöbbet a megyei választási kampányra Fiataljaink fele nem dolgozna külföldön FINTA MÁRK Míg a többi határon túli fiatalt élénken foglalkoztatja, hogy külföldön vállaljon munkát vagy tanuljon, a felvidéki magyar fiatalok mobilitási szándékai messze elmaradnak a kárpátaljai vagy erdélyi fiatalokétól. Pozsony. Míg a kárpátaljai fiatalok csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a jövőben Magyarországon dolgozna, és több mint kétharmaduk vállalna munkát máshol külföldön, addig a felvidéki fiatalok fele egyértelmű nemmel felelt arra a kérdésre, akama-e dolgozni Szlovákia határain túl. Kisebb hazai mobilitás A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 elnevezésű nagymintás felmérés adatfelvétele során a felvidékiek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben Magyarországon dolgozna, és 39 százalékuk vállalna munkát máshol külföldön. Ezen a téren valamivel mobilisabbak az erdélyi fiatalok, akiknek 47 .százaléka vállalna munkát Magyarországon, és 57 százalékuk más országban. A vajdaságiak a kárpátaljaiakhoz hasonlóan elsősorban Magyarország felé vennék az irányt, 60 százalékuk vállalna itt munkát, de 53 százalékuk dolgozna máshol is külföldön. A magyarországi fiataloknak egyébként a felmérés szerint 47 százaléka dolgozna külföldön, 46 százalékuk pedig nem. Elvándorlási tervek Ha a konkrét elvándorlási tervekről szóló kérdéseket vesszük górcső alá, kitűnik, hogy a szlovákiai magyar fiatalok nagy része rövidebb időt sem nagyon szeretne külföldön eltölteni. Azt, hogy pár évre külföldre megy dolgozni, 18 százalék tervezi, pár hetes-hónapos külföldi munkát, akár ingázást pedig csak 13 százalék tervez. 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy tartósan az ország határain túl fog élni, és mindössze 9 százalék tervezi, hogy külföldre megy tanulni. Érdekes, hogy eközben a többi határon túli közösség fiataljainak több mint harmada tervez pár évet külföldön tölteni, és 40-52 százalékuk pár hónapra is szerencsét próbálna más országban. Tartós kivándorlást pedig 22-33 százalék tervez - a vajdasági fiataloknak például a harmada nyilatkozta azt, hogy véglegesen is letelepedne külföldön. Elvándorlási okok Az elvándorlás okait firtató kérdésekben már nem lógtak ki válaszaikkal a felvidéki fiatalok a többiek közül. 88 százalék egyértelműen a jobb megélhetés miatt menne külföldre, 51 százalék tapasztalatot gyűjtene, 34 százalék az otthoni rossz anyagi körülmények miatt döntene így. A szlovákiai magyar válaszadók harmada nyelvet tanulna külföldön, ugyan- ennyien az itthoni kilátástalanság, a lehetőségek hiánya miatt távoznának, 47 százalék pedig a karrierlehetőségek miatt menne külföldre hosszabb-rövidebb időre. TERVEZI-E, HOGY Pár évre külföldre megy dolgozni Pár hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni 40% 40% ■ 52% Külföldön fog élni n i5% h4% 29% ■ 22% ■ 33% A közeljövőben külföldre megy tanulni? 22% 19% 27% Magyarország ■ Felvidék ■ Kárpátalja ■ Erdély ■ Vajdaság • magyar ihúsáqcutat»s2oi6 Atöbbi külhoni magyar fiatalhoz képest a hazaiakjól megvannak itthon (Ján Krošlák felvétele)
