Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-04 / 153. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. július 4. KULTÚRA |15 Kísértetjárt a fesztiválon James Newton Howard élő zongora kísérettel mesélt, Ken Loach pedig mesterkurzust tart Karlovy Vary bán A mustra francia vendége, Lambert Wilson egy multicég karizmatikus vezetőjeként brillírozik (Fotó: kviff) SZABÓ G. LÁSZLÓ Könnyű váltani egy-egy súlyosabb, lelkileg vagy szellemileg megterhelő alkotás után Karlovy Vary most futó fesztiválján. A versenyfilmek és az információs vetítések mellett különböző kerekasztal-beszél- getések, közönségtalálkozók és kiállítások tarkítják a programot. James Newton Howard, a hatodik érzék, a Batman: Kezdődik vagy a Legendás állatok és megfigyelésük többszörös Oscar-jelölt zeneszerzője például filmrészletek és élő zongorakíséret beiktatásával mesélt gazdag pályájáról és a komponálás rejtelmeiről. Rendezésből és forgatókönyvírásból Cannes kétszeres Arany pálma díjas brit alkotója, Ken Loach tart mesterkurzust, de érdekesek azok a villáminterjúk is, amelyek egy-egy vetítés előtt hangzanak el a színpadon felsorakozott alkotógárda tagjaival. Karlovy Varyban ezekben a napokban minden a filmekről szól. Közép-Kelet-Európa legrangosabb mustrája a mozi családias hangulatban zajló ünnepe. A fesztivál mindenki által tisztelt és szeretett nagymamája pedig kétség kívül az itteni fotósgárda legidősebb, legelszántabb, egyben legvitálisabb tagja, a jóval nyolcvan felett járó Zuzana Mináčová lehetne, aki évtizedek óta ikonikus arca a rendezvénynek. Többször vendégeskedett Moszkvában és Velencében is, szívéhez a legközelebb mégis Karlovy Vary áll, ahol a fesztiválpalota minden zugában fotózott már. Sztárportréiból most is több tucatot láthat a közönség, életmű-kiállítása pedig a hétvégén nyílt meg a város egyik legszebb építményében, a Becher-villában. Zuzana Mináčová beható ismerője a magyar filmnek, szoros kapcsolat fűzi nem egy magyar művészhez. Tetemes gyűjteményének legszebb, legértékesebb darabjai között számos szokatlan színészportré társaságában ott áll egy vihar és villám tépte, büszke fenyő, amelynek fél lombját leszakította már az idő. Ilyen ő is, panyi Zuza, aki bár megjárta a koncentrációs táborok poklát, életerejét és kedvét mégis megőrizte. „Figyeld meg, állva fog meghalni!” - súgta a fülembe Bársony Éva, remek tollú budapesti kolléganőm, már amikor a képeket nézegettük, s látva az érintett töretlen megszállottságát, ebben senki sem kételkedhet. A legvitatottabb alkotást, eddig legalábbis úgy tűnik, az amerikai David Lowery kínálta különleges kísértetfilmjével, az A Ghost Story- val. A Casey Affleck főszereplésével reklámozott produkció nem több egy szimpla trollkodásnál, amivel alaposan megosztotta a közönséget. Irigylem azokat, akik pompásan szórakoztak rajta, engem mérhetetlenül zavart ez a misztikus elemekkel gazdagon átszőtt, provokatív játék. Közúti balesetben életét veszti a főhős, aztán fehér lepedős kísértet alakjában visszatér barátnője életébe. Később meg is duplázódik a kísértet, sok értelme azonban így sincs folyamatos jelenlétének. Affleckből pedig nem sokat kap a néző, bár ahogy beszélgetésünk során elmondta: nem egyszer ő maga volt a fehér lepel alatt. A verseny filmek kategóriájából eddig az oroszok Aritmiája és a franciák Korporációja emelkedett ki. Előbbi a mentőorvosok és a sürgősségi osztály felvételi doktorainak mindennapjaiba ad betekintést, köztük is egy olyan fiatal pár életébe, akik épp a hivatásukkal járó állandó feszültség miatt már a se veled, se nélküled szakasznál tartanak. Borisz Hlebnyikov napjaink egyik legjelesebb orosz rendezője. Itt és most a mentősökre fókuszál, általuk mutatja meg azokat a szabályzati visszásságokat, amelyek sokszor lehetetlen helyzet elé állítják a munkájukat becsülettel és odaadással végző egészségügyi dolgozókat. A franciák versenyfilmje egy multicég vezetői körébe kalauzolja a nézőt, ahol a személyzeti ügyekkel megbízott kemény és céltudatos Emilie azt a feladatot kapja karizmatikus főnökétől, hogy küldje el az alkalmazottak tíz százalékát. De nem kidobnia kell őket, hanem úgy manipulálni, hogy maguktól adják be a felmondásukat. Csakhogy a cég egyik alkalmazottja nem bírja elviselni ezt a szörnyű pszichikai nyomást, és a munkahelyén vet véget az életének. Amivel természetesen nemcsak Emilie-t, hanem a cég komplett vezetését nehéz helyzet elé állítja. Bátor és pontos társadalmi kórképével Nicolas Silhol debütáns rendezőként mutatkozott be a fesztiválon, s máris a nemzetközi figyelem középpontjába került, Célúié Sallette és Lambert Wilson pedig kiemelkedő alakításukkal gazdagították a filmet. Hogy aztán kap-e díjat valamelyik alkotó, az majd csak szombaton este fog kiderülni, addig viszont jön a szlovák Vonal, izraeli színekben A cukrász és a csehek ásza, A kis kereszteslovag. Megvannaka Lux díj Jelöltjei A Lux díj válogatótestülete hétfőn a Karlovy Vary-i Film- fesztiválon nyilvánosságra h ózta a d íj ra esé lyes tíz f i I m címét. A válogatásban szereplő, különböző zsánerű alkotások jól tükrözik, hogy milyen változásokzajlanakje- lenleg Európában és min mennek keresztül az európaiak. Atíz film reflektorfénybe állítja az európai filmművészet sokszínűségét, a társadalmi és kulturális értékek létrehozásának fontosságát - fogalmazott a Lux díjat odaítélő Európai Parlament közleménye. Ajelöltek között van az olasz JonasCarpignanoACiambra című alkotása, a francia Robin Campillo BPM című műve, a Glory című bolgár-görög koprodukció, az izlandidán Nehéz szívvel (Heartsto- ne), a belga-holland-bolgár King of the Belgians, a svéd- norvég-dán Számi vér, a spanyol Carla Simón Summer 1993 című munkája, a The Last Family a lengyel Jan P. Matuszynskitől, a The Other Side of Hope a finn Aki Kaurismákitól és a Western című német-bolgár-osztrák koprodukció, Valeska Grise- bach rendezése. A döntős filmek közül azeu- rópai parlamenti képviselők választják ki a nyertest, míg a közönségdíjról online szavazás dönt. A döntőbe került három filmet az unió összes hivatalos nyelvére feliratozzák, majd minden tagállamban bemutatják a Lux Filmnapok keretében. (MTI) Fények és árnyak Szabó Gyula képein A losonci Nógrádi Múzeum és Galéria a Fények és árnyak cimű kiállítással emlékezik meg Szabó Gyula - Losonc és a nógrádi régié egyik legnagyobb művészegyénisége - születésének a 110. évfordulójáról. A kiállítás a művész életművének egyfajta keresztmetszetét mutatja be az intézmény gyűjteményében őrzött alkotásokból válogatva. Szabó Gyula (1907-1972) művészete több alkotói korszakra bontható, különböző korszakaiban más-más módon közelítette meg a külső és belső valóságot. Korai korszakát (kb. 1935-1942) a külső világ felé fordulás, a színek és fények tanulmányozása jellemezte, stíluskeresésében nagy szerepet játszottak a posztimpresszionisták. A második világháború kiváltotta lelki folyamatok egy belső, víziókkal és szimbólumokkal teli világnak nyitottak utat. A háborút követő években Szabó Gyula művészetében újra erőteljesen feltör az életigenlés, festészetében újra a színek és fények kerülnek előtérbe, amelyeket a külső világból vett témák - tájak, utcarészletek - közvetítenek, azonban jóval szabadabb, oldottabb stílusban. O maga festészetét líraiként, grafikai munkásságát epikaiként határozta meg. Grafikáiban javarészt valóban erősebb az elbeszélő jelleg, s előtérbe kerülnek az emberi életet érintő nagy kérdések. Festészetének késői korszakában (1960-1972) elfordul a realisztikus ábrázolásmódtól, felszaporodnak a jelképek, a festményeken is megjelenik az élet drámája, az elmúlás gondolata. A kiállítás címe - Fények és árnyak - azt a dualitást tükrözi, amely világunk működésének alapját képezi, nemcsak fizikai, haRészlet a Nógrádi Múzeum és Galéria kiállításából (Fotó: lnmg) nem szellemi értelemben is, és amely Szabó Gyula művészetében is erőteljesen megjelenik. Látunk itt képeket, amelyek fénytől és színektől ragyogva a körülöttünk levő világ szépségét hirdetik, míg mások - többnyire grafikái vagy kései művei - az élet árnyas oldalát, drámaiságát tükrözik, vagy a létet érintő nagy kérdéseket feszegetik. Az évfordulóhoz kapcsolódva számos losonci intézmény szervezett programot, amelyek között egy másik tárlat is szerepel: a Szabó Gyula Emlékházban látogatható, A tehetségtől a zsenialitás felé című kiállítás a festő kezdeti lépéseitől követi nyomon művészete formálódását. A Szabó Gyula Emlékházban megtekinthető kiállítás szeptember 20-ig tart nyitva, a Nógrádi Múzeum és Galéria Fények és árnyak című tárlata pedig július 30-ig váija a látogatókat. (nba)
