Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-31 / 175. szám, hétfő
www.ujszo.com Egészség ■ 2017. Julius 31. GYÓGYHÍREK m Ne fogja a betegségre, ha nem tud lefogyni Hányán vannak olvasóink között, akik szerint azért nem tudnak lefogyni, mert ilyen-olyan bajuk van, s ez szerintük fékezi, vagy egyenesen lehetetlenné teszi a súlycsökkentést, sőt akár súlygyarapodáshoz is vezethet. Mária Markeová táplálkozási tanácsadó M ária Markeová táplálkozási tanácsadó most a legnagyobb bűnösnek kikiáltott betegségekről mondja el a véleményét. Májbetegség Nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy ha kevesebb energiát fogyasztunk, mint amennyit leadunk, meghízunk. Egyedül a májzsugorodás válthatja ki azt, hogy a szervezet visszatartja a vizet, hatására hasi ödéma alakul ki, és ezzel megnő a testsúly, de a zsír mennyisége nem lesz több. Pajzsmirigyzavar Ha a pajzsmirigy lassan működik, lehetséges a hízás, mert a zsírok, a cukrok és fehérjék anyagcseréje ilyenkor lelassul. Ha az orvos helyesen állítja be a kezelést, a pajzsmirigy működési zavarában szenvedő ember szervezete ugyanúgy működik, mint a teljesen egészségesé. A pajzsmirigy túlműködése ezzel szemben fogyást okoz. Policisztás petefészek Ilyenkor hormonális és metaboli- kus változások állnak be. Az okok nem tisztázottak, mivel anyagcsere- és hormonális egyensúlyhiányról van szó. Hízás mutatkozhat még negatív energiamérleg esetében is. Cushing-szindróma Oka a mellékvesekéregben termelődő glukokortikoid nevű hormon túlzott termelődése. Ezek a hormonok befolyásolják a cukrok, kevésbé a zsírok és a fehérjék anyagcseréjét, s hízást válthat ki annak ellenére, hogy az ember keA magas kortízolszint megemeli a vérnyomást, a vérzsírok és a koleszterinszintjét. vesebb kalóriát visz be, mint amennyit lead. E betegségre jellemző a zsír lerakódása a hason, továbbá a gömbölyű, holdszerű arc, a vékony végtagok. Továbbá fáradtság, csontritkulás jelentkezik, ami hátfájással hívja fel magára a figyelmet. Ha magas a cukrok anyagcseréjéhez szükséges kortizol szintje, megemelkedik a vércukorszint, és a betegnek a cukorbetegséghez hasonló tünetei vannak. A magas kortízolszint megemeli a vérnyomást, a vérzsírok és a koleszterin szintjét. Megnő a szív-, az ér- és az agybetegség kockázata. Lisztérzékenység Ennél a diagnózisnál az a tapasztalat, hogy ha az ember betartja a diétát, ugyanúgy fogy, mint az egészséges. A súlyt a rendszertelen székletürítés befolyásolhatja, ami ismét azzal függ össze, hogy nem tarja be a diétát. Az allergia esetében nincs tapasztalat arra vonatkozóan, hogy hatással van-e a hízásra. Az orvos az első A diagnózis és a fogyás vagy hízás kapcsolatát is az orvosnak kell meghatároznia. A beteg rendszerint észreveszi, ha úgy hízik, hogy közben nem változtatja meg bevált étkezési és mozgási szokásait. Mi, táplálkozási szakemberek ezt úgy vesszük észre, hogy a betegnek olyan étlapot dolgozunk ki, ami alapján nem szabadna sem híznia, sem fogynia. Ám a test összetételének mérésekor látjuk, hogy nőtt a testsúly. A testösszetételt speciális berendezéssel mérjük, ami megmutatja a zsírok, az izmok, a víz és más paraméterek arányát. (kovács) » Mit módosítsunk, hogy ne hízzunk meg? Elsősorban az orvostól kell kérni a helyes diagnózist és a megfelelő kezelést. Ezután testre szabott speciális étkezési programot dolgozunk ki, amely a kezelést és a súlycsökkenést is támogatja. Fontos, hogy nemcsak az étkezést kell megváltoztatni, hanem többet is kell mozognia a betegnek. Ha betartja az ajánlásokat, hamarosan érezni fogja a pozitív változást, és testsúlya is csökkenni fog. LEGGYAKRABBAN A SZÍNE VÁLTOZIK MEG, RÓZSASZÍN HELYETT ÉLÉNK VAGY SÖTÉTPIROS LESZ, MEGDUZZADHAT, ÉRINTÉSRE FAJDALMASSA VALHAT VAGY VISSZAHÚZÓDHAT Súlyos bajt jelezhet a fogíny Az egészséges íny feszes, élénk rózsaszín árnyalatú és biztosan „tartja” a fogainkat. Azonban könnyen megbetegedhet, és nemcsak a fogainkat veszíthetjük el, hanem más, súlyos betegségek kockázata is megnő. Sajnos, hajlamosak vagyunk elhanyagolni a szánk egészségét: ímmel-ámmal mosunk csak fogat (gyakran a kelleténél ritkábban és jóval rövidebb ideig), felesleges pénzkidobásnak tartjuk a fogkőeltávolítást, és nagyon gyakran csak akkor megyünk fogorvoshoz, ha a fogfájás elviselhetetlenné válik. A fogaink mellett az ínyünk is tönkremehet, ez pedig még több fogászati problémához vezethet. Az ínyünk tulajdonképpen az a lágy, de a csontokhoz igen erősen tapadó szövet, mely védi a fogainkat (különösen az érzékeny fognyakat), illetve segít a felső- és alsó állkapocsban „tartani” a fogakat. Az egészséges íny általában élénk rózsaszín vagy korallpiros, (de az íny árnyalata a bőr árnyalatához is igazodik, vagyis azoknál, akiknek kreol bőre van, az íny is sötétebb lehet), tapintásra feszes, és tökéletesen kitölti a fogak közötti réseket, és nem ürül belőle sem vér, sem genny vagy nyirok. Az íny állapota azonban könnyen romlásnak indulhat, ez pedig nemcsak kellemeden, sőt kifejezetten fájdalmas is lehet, de jelentősen megnöveli a különböző fogbetegségek rizikóját. Emellett pedig az ínyproblémák egyéb, súlyos betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. Könnyen felismerhetjük, ha az ínyünkkel gond van: leggyakrabban a színe változik meg, rózsaszín helyett élénk vagy sötétpiros lesz. Az íny meg is duzzadhat, érintésre fájdalmassá válhat, vagy visszahúzódhat, így a fogak közötti rések is jól láthatóvá válhatnak. Előfordulhat az íny vérzése is, mely általában akkor jelentkezik, ha az ínyt valamilyen külső hatás éri. Szintén az ínybetegségek tünete lehet az állandó rossz lehelet vagy a fémes íz a szájban. Előrehaladottabb gyulladás esetén az ínyből sárgás vagy fehéres genny is ürülhet. A súlyos fogínybetegségek komoly fájdalmakkal járnak együtt, megnehezíthetik például az evést vagy az ivást, a fognyak ugyanis nagyon érzékenyen reagálhat bizonyos ízekre vagy a hőmérséklet változásaira. A legsúlyosabb esetekben az íny teljesen elveszíti fogakat védő fünkcióját, a fogak mozogni kezdhetnek az ínyben, és akár ki is eshetnek. Számos kutatás foglalkozott azzal, milyen összefüggések lehetnek az ínyünk és az általános egészségi állapotunk között, és bár jó néhány ilyen összefüggést találtak, a kutatók abban még nem biztosak, hogy az ínyproblémák okai vagy következményei ezeknek a betegségeknek, de valószínű, hogy a szervezetünkben lévő krónikus gyulladások többek között ínyproblémákat is okoznak. Az ínybetegségeket pedig egyszerűen „könnyebb” észrevenni, mint például az erekben pusztító gyulladásokat. Az ínybetegségek az agyvérzés, az infarktus és az érszűkület megnövekedett rizikójával járnak együtt, de a 60 éven felülieknél memóriaproblémákat és a kognitív képességek romlását is okozhatják. Gyakoribb lehet az ínygyulladás a cukorbetegeknél, prediabéteszeseknél is, ugyanis ezen betegségek esetében romlik a szervezetünk védekezőképessége, és az ínybetegségek meg is nehezíthetik a vércukorszint normalizálását. A krónikus száj- szárazság is növelheti a gyulladásokat okozó mikrobák elszaporodásának rizikóját. Szintén növeli az ínybetegség rizikóját a bruxizmus, vagyis a fogcsikor- gatás, mely gyakran a stresszre és szorongásra adott reakció. Nemcsak a kivörösödött, gyulladt íny jelezhet problémákat: ha túlságosan halvány, vértelen az ínyünk, az vérszegénységre, vashiányra utalhat, hiszen az íny egészséges, rózsás színét az oxigénben, illetve hemoglobinban gazdag vér adja. (egeszsegkalauz)
