Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-31 / 175. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2017. július 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Maga ellen tüntet Kevés abszurdabb performansz volt Szlovákiában Érsek Árpádénál MÓZES SZABOLCS ormabontó politikai PR- akció keretében saját kormánya és minisztériuma ellen tüntetett a közlekedési tárcavezető. Lesz sztráda Gömörben? Mire jók az elemzések? A gömöriek megunták, hogy a kormányzatnak mindig minden előrébb való, mint a dél-szlovákiai infrastruktúra kiépítése, és hangosan megálljt intettek. Egyelőre csak a forgalomnak, amely így egy órára ismételten bedugult a Zólyom és Kassa közötti útvonalon. Érsek Árpád közlekedési miniszter és Bugár Béla Híd-elnök pedig elképzelték, mit is tehetnének ellenzéki politikusként, és meg is valósították: beálltak tüntetni. Aminél Szlovákiában kevés abszurdabb performansz volt még, hiszen egy miniszter arra van, hogy irányítson, a közlekedési miniszter pedig konkrétan azért, hogy utakat építsen. Habony Árpád legyen a talpán, aki ezt a marketingfogást überelni tudja, nézzük inkább a vita kiváltó okát. Az R2-es gyorsforgalmi út építése benne foglaltatik a kormányprogramban, az ügy szépséghibája, hogy ezen kívül ott van még az R7-es, az R3 -as, az R4-es is, és egy sor egyéb sztrádaszakasz. Vagyis szinte minden, amit a mostani tempóban talán 30 év alatt lehet megépíteni. A helyieket a pénzügyminisztérium háttérintézményének (IFP) egyik elemzése paprikázta fel, amely még meg sem jelent, ám egyesek tudni vélték, hogy az R2-es elkaszálását tartalmazza. Az Értéket a pénzünkért nevű projekt keretében kidolgozott vitaanyag valóban kétségbe vonja az R2-es társadalmi hasznosságát és rentabilitását, ám nem állítja, hogy a szakaszon egy kapavágást sem kell tenni. Még mielőtt beállnánk a sorba, és kórusban ócsárolnánk az IFP-t és a fennkölt nevű Értéket a pénzünkért projektet, fontos két alapvető dolgot tisztázni. Egyrészt az IFP csak egy háttér- intézmény, a fejlesztésekért, az útépítésért a közlekedési minisztérium felel. A tárca határozza meg a prioritásokat, ha pedig a kormányprogram tartalmazza az R2-es bővítését, akkor Érsek Árpádnak nincs miért visszakoznia. Másrészt írjuk le so- kadszorra is: ennek az országnak az az egyik fő problémája, hogy a törvények, jogi ráncfelvarrások, reformok túlnyomó többsége komolyan vehető háttértanulmányok nélkül készül. A politikai (vagy oligarcha) akarat a fontos, nem a köz érdeke. Jó példa erre a kisiskolák 2012-es bezárásáról szóló törvénymódosítás is - ehhez szintén nem készült szakmai (oktatási, pénzügyi, demográfiai, regionális) hatástanulmány. Az IFP szinte az egyetlen olyan minisztériumi háttérintézmény, amelyben értelmes munka folyik, ahol célként tűzték ki: a sok százmilliós állami beruházások (útépítés, kórházfejlesztés stb.) előtt komplex elemzést készítenek azok várható gazdasági és társadalmi hasznáról. Éppen ezért ártalmas hosszútávon, ha kétségbe vonjuk működésüket. Lehet kritizálni az R2-esről szóló anyagot, ám legalább van miről vitázni. Érsek Árpád dolga pedig nem az, hogy ellenzéki politikust játszva beálljon tüntetni, hanem hogy minisztériuma olyan háttéranyagot dolgozzon ki, amely kiállja a szakmai próbát, és meggyőzni a közvéleményt és a politikusokat a gömöri fejlesztés észszerűségéről. Mert mi, akik isméjük a régiót és járjuk útjait, tudjuk, hogy az R2-esre valóban szükség van. Mondtam Kažimímak, a hülye intézete gondolhatna azokra az állampolgárokra is, akiknek már van eladásra szánt telkük az R2-es . nyomvonala alatt! (TASR/ú) Naponta átlagosan negyven tüntetőt vesznek őrizetbe Venezuelában Terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmény és zendülés vádjával naponta átlagosan 40 embert vesznek őrizetbe a venezuelai hatóságok a Nicolás Maduro államfő lemondását követelő kormányellenes tüntetéshullám április 1-1 kezdete óta. Az összecsapásokban országszerte már több mint százan haltak meg az elmúlt csaknem négy hónapban. A Foro Penal (FPV) nevű venezuelai jogvédő szervezet legfrissebb adatai szerint a venezuelai csendőrség és a venezuelai Hírszerző Szolgálat (Sebin) ügynökei több mint 4500 embert vettek őrizetbe a tüntetések kezdete óta, közülük mintegy 1200 ember pedig azóta is őrizetben van. Alfredo Romero, az FPV igazgatója az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy a hatóságok a tüntetők után kutatva újabban házkutatásokat is tartanak, amelyek során rendszeresen veszik őrizetbe és viszik el a tudomásuk szerint kormány- ellenes tüntetőket otthonaikból. Áz FPV szerint ezeknek az őrizetbe vételeknek egy része önkényes és törvényellenes. Romero állítása szerint a kormányellenes tüntetőket sok esetben saját szomszédjaikjelentikfel. „A kormánypárti szomszédok besúgják őket” - mondta az FPV igazgatója annak a nyilvántartásnak alapján, amelyet a venezuelai hatóságok vezetnek a kormánykritikus lakosokról, és amelyben külön megjelölik a tüntetéseken a csendőrség ellen erőszakkal fellépő embereket. „De vannak olyan esetek is, amikor olyan embereket visznek el, akiknek semmi közük sincs a tüntetésekhez” - jegyzi meg Romero. (MTI) Aki passzív, az elveszett? LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ eretek a Gombaszögi Nyári Táborba járni. Pár napon keresztül csak magyarul beszélek, és a nyelvtudásom csodálatos javuláson megy keresztül. Hallgatom és mindig olyan érzésem van, hogy végre jobban értem a szlovákiai magyarokat. Voltak évek, amikor úgy éreztem, hogy egyetlen szlovákként vagyok ott. Idén számomra valami megváltozott. Többször is hallottam innen-onnan, hogy: „Ja rozumiem, iba nehovorím. (Értek, csak nem beszélek.)” Kik azok az emberek, akik Gombaszögre járnak, és mégsem beszélnek magyarul? Biztosan nyitottak a magyar kultúra felé. Jól érzik magukat a magyarok között. A népszámlálási adatokból teljesen hiányoznak az információk ezekről az emberekről, mert a nemzetiség vagy az anyanyelv kategóriájában nem szerepel náluk a magyar nyelv. Ok nem magyarok, de szerintem pont közülük kerülnek ki azok, akik támogatják a magyar nyelvi jogokat, a kétnyelvű táblákat és a magyar kulturális rendezvényeket. Mindegyiküknek más oka lehet rá, miért nem beszél magyarul. Lehet, hogy a szüleik nem tartották fontosnak továbbadni nekik a magyar nyelvet, vagy ahol éltek, nem volt magyar iskola. Az is lehet, hogy vegyes családból származnak, ahol az egyik nagyszülő megtiltotta a magyar használatát a családban. Vagy nem is volt a családjukban magyar, csak a szomszédoktól tanulták el a nyelvet. Valakik az ilyen embereket, akik (már) nem beszélnek magyarul, elveszetteknek hívják. Elvesztették a magyar nyelvet, asszimilálódtak. Mások azt mondanák, ők csak passzívak. Passzívan tudnak magyarul. A passzív nyelvtudás egy furcsa kifejezés. Hogyan lehet egy nyelvet csak passzívan tudni? Ez azt jelenti, hogy az ember nem beszél azon a nyelven. Csak ért. O vajon akkor nem magyar beszélő, csak magyar hallgató? De ha az ilyen ember találkozik valakivel, akinél ez pont fordítva van: magyarul beszél, szlovákul csak ért, még mindig tudnak rendesen beszélgetni egymással, sőt, a szlovákok és csehek között pont az ilyenfajta kommunikáció a legtermészetesebb. A kétnyelvű környezet (mindegy, hogy passzív vagy aktív) sok lehetőséget nyújt a kommunikáció különböző fajtáira, amelyektől nem kell félni, hanem ki kell őket használni és kísérletezni kell velük. Szerintem a magyar hallgatók a magyar beszélők mellett nagy potenciált jelenthetnek. Ahelyett, hogy a teljes nyelvvesztésbe sodorjuk őket, motiválni kellene őket, hogy kezdjenek el beszélni. Nem kell folyton azt kérdezgetni, magyarok-e vagy szlovákok, és mindenáron megpróbálni őket beskatulyázni. Nem kell sajnálni őket, hogy a szüleik nem tanították meg őket „rendesen” magyarul, vagy afelett siránkozni, hogy nem jártak magyar iskolába. Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, de a jövő teljesen a mi kezünkben van. Keresni kell a módjait, hogy hogyan lehet az ilyen embereket motiválni a magyar beszédre. Egy nagyszerű kiindulópont, hogy a Gombaszögi Nyári Tábor őket is vonzza. Éehetne akár ott is több teret adni azoknak, akik szeretnék a passzív nyelvtudásukat aktívvá fejleszteni. A magyarok ezzel nem veszítenek semmit, sőt, idővel több beszélőt nyerhetnek. A passzív nyelvtudás egy olyan pont a nyelvi úton, ahonnan mindkét irányba el lehet indulni. Ugyanúgy vezethet a nyelv- vesztéshez, mint a nyelv elsajátításához. Ha az utóbbihoz vezet, akkor nagy előnyként tekinthetünk rá. FIGYELŐ Osztrák bírálat a magyar kormánynak „Mivel bizonyos országok milliárdos hozzájárulásokat szereznek az uniós adókból, legalább annyi ellenszolgáltatást meg lehet követelni, hogy tartsák magukat az uniós szabályokhoz” - közölte Christian Kern osztrák kancellár egy vasárnapi osztrák lapinterjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben anyagi nyomásgyakorlásra van-e szükség. A mintegy másfél oldalas inteijú az Österreich című országos kiadású, politikai és közéleti osztrák lap vasárnapi kiadásában jelent meg. Az interjúban a kancellár két kérdés kapcsán beszélt Magyarországról és Lengyelországról. „Európa értékközösség is, ezért nem elfogadható, hogy ezek az országok lépésről lépésre felszámolják a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, valamint korlátozzák a sajtószabadságot” - hangsúlyozta a kancellár. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy minderről a következő uniós költségvetési tárgyaláson feltétlenül szót kell ejteni. A kancellár még a múlt héten azt mondta, az unió szabályainak megsértése esetén csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az interjúra reagálva kijelentette: Európában hadviselés zajlik azokkal szemben, akik nem hajlandók illegális bevándorlókat befogadni, ennek a hadviselésnek két eszköze van: a jogi és a pénzügyi fenyegetőzés. A miniszter szerint létezik egy „Soros-terv” arról, miként kell fenyegetéssel rávenni országokat arra, hogy migránsokat fogadjanak be. Andreas Schieder, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) parlamenti frakcióvezetője az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva egyebek mellett „színvonaltalannak” nevezte Szijjártó Péter kijelentéseit az osztrák kancellárról, és azt hangoztatta, hogy az unió egy érték- közösség, amelyet „nem szabad összekeverni egy bankautomatával”. (MTI)
