Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-31 / 175. szám, hétfő
2 I KOZELET 2017. július 31.1 www.ujszo.com Mobilizálják a határon túliakat Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. Az erdélyi táborban évente mond beszédet a magyar kormányfő, az elhangzottak hetekre adnak muníciót párttársainak és ellenfeleinek. (MTi-feivétei) Belügyi repülővel hozták haza a beteg kislányt Pozsony. A belügyminisztérium repülőjével hoztak haza Egyiptomból Szlovákiába szombatra virradó éj szaka egy 13 hónapos csecsemőt. „A kislány súlyos fertőző betegségben szenved, amelyet a szüleivel és testvérével töltött nyaralás során kapott el Délkelet-Egyiptomban, a Vörös-tenger nyugati partján fekvő Marsza Álam városában. Mivel az állapota gyorsan romlott, az üdülőhelyen található kórház pedig nem alkalmas a diagnosztizálásra és a gyógykezelésre, az egyiptomi orvosok azt ajánlották, hogy mihamarabb szállítsák vissza Szlovákiába” - nyilatkozta Ivan Netík belügyminisztériumi szóvivő. Az egészségbiztosító, amelynél a család a nyaralás során biztosítást kötött, csupán tegnap este tudta volna megoldani a hazaszállítást. „A belügyminisztérium ezért úgy döntött, hogy kormánygépet küld Egyiptomba. A Fokker 100 típusú - orvosi eszközökkel ellátott repülőgép - az eset bejelentését követő négy órán belül a pozsonyi Szent Mihály Kórház válogatott orvosi csoportjával Hurghada városába repült, ahová időközben átszállították a pácienst” - tette hozzá Netík. A leszállást követően a családot mentőautóval szállították a pozsonyi Kramáre kórházba. Zuzana Eliášová, az egészségügyi tárca szóvivője szerint a csecsemő már nincs közvetlen életveszélyben. A belügyminisztérium kötelékébe tartozó repülőgépeket csak kivételes alkalmakkor szokták külföldi útra küldeni. (JASR) FINTA MÁRK Pozsony. Magyarország 2018 tavaszán választ. A magyar kormány és a Fidesz már most mobilizálni kezdte a határon túli kettős állampolgárokat, nem véletlenül. A magyar kormány számára a határon túliak regisztrációja a szavazásra kulcsfontosságú - kampányuk is csak kisebb részben irányul arra, hogy a Fidesz támogatásáról győzzék meg a külhoni magyarokat. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis 2014-ben 193 ezer, jelenleg pedig csaknem 290 ezer határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar van a névjegyzékben. Pálffy Ilona, az NVI elnöke a lapnak azt mondta, ez 2018 tavaszára 320 ezerre bővülhet, ám ez a választásra jogosult külhoniak kevesebb mint fele. Mozgósítás Erdélyben A határon túlon, például Erdélyben már a Fidesz helyi partnerei is mozgósításba kezdtek: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki szervezetének elnöke, Tamás Sándor csütörtökön arról számolt be, hogy a szervezet telefonos tájékoztatást indított Kovászna lakói számára a magyar- országi választásokkal kapcsolatos tudnivalókról. „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozzájárulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését” - írta közleményében Tamás. Ám nemcsak a viszonylag kevés regisztrált levélszavazó a magyar kormány gondja, hanem az is, hogy a beérkezett szavazatok között kiemelkedően sok az érvénytelen. A 2014-es parlamenti választáson 158 ezer, 2016-ban a kvótanépszavazáson pedig 154 ezer levélszavazat érkezett be, ezekből pedig előbbi választáson 128 ezer, utóbbin 130 ezer volt érvényes. „Anyja neve" A levélszavazatokban nagyon könnyű formai hibát elkövetni. A borítéknak tartalmaznia kell a helyesen kitöltött, aláírt azonosítót, és egy szintén zárt, névtelen borítékban magát a szavazólapot, s ha nem teljesülnek a feltételek, érvénytelennek számít a szavazat. Az NVI korábban közölte: az érvénytelenül szavazók többnyire nem a nyilvántartásban szereplő adatok szerint adták meg az anyjuk nevét. Magyarországon ugyanis mindig a lánykori nevet kell feltüntetni, más országokban ez azonban nem gyakorlat, ráadásul Romániában az anyja neve rubrikába az „aktuális” nevet kell beírni. Sem- jén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezért bejelentette, egyszerűsíteni akarnak a levélszavazások menetén, megszüntetnék például az „anyja neve” kategóriát, de megszüntethetőnek tartják azt a formai követelményt is, hogy a belső borítéknak kötelezően zártnak kell lennie. Levélben azonban csak a magyar- országi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyarok szavazhatnak, a külföldön dolgozók azonban (akiknek van magyarországi címük) például nem. Ok csak az adott ország magyar nagykövetségén adhatják le szavazatukat, ami sokszor több száz kilométeres utazást jelent számukra. Nő a haszon, ám fizetést nem szívesen emelnek Sikeres volt az eurót mentő alap Az Európai Központi Bank frankfurti székhelye (Képarchívum) Pozsony. A szlovákiai autógyártók beszállítói már nem is tagadják, hogy külföldi vendég- munkások tömegeit szeretnék behozni az országba, csak hogy ne kelljen megemelniük a fizetéseket. Az elemzők szerint a kormány hibát követett el azzal, hogy teljesen kiszolgáltatta az országot az autóipari cégeknek. Az autóipari beszállítóknak Szlovákiában nincs okuk a panaszra, az elmúlt öt évben látványosanjavultak a gazdasági eredményeik. Döntő többségük tavaly tovább növelte a bevételeit, és minden második ilyen cégnek több mint 5 százalékkal nőtt a nyeresége - derül ki a PwC tanácsadó társaság, a Szlovák Autógyártók Szövetsége és a Szlovák Autóipari Intézet közös felméréséből. „Ez csak a kezdet, az elkövetkező időszakban még dinamikusabb növekedésre számítunk” - nyilatkozta Peter Mrnka, a PwC elemzője. A termelésnövekedés miatt azonban a cégek részéről egyre nagyobb az igény az új alkalmazottak iránt. Tavaly az autóipari beszállítók csaknem kétharmada vett fel dolgozókat, és ma már tízből kilenc társaság ismeri el, hogy egyre nehezebben talál alkalmazottat. „Csak az elkövetkező négy évben 14 ezer új munkásra lesz szüksége az autóiparnak, miközben az ágazatban keresett szakmák végzős diákjainak a száma a 4 ezret sem éri el” - mondta Ján Pri- bula, a Szlovák Autógyártók Szövetségének a főtitkára. „A konkurenciaharc miatt a cégek kénytelenek növelni a fizetéseket, hogy magukhoz csalogassák az alkalmazottakat, ezt azonban a többségük elfogadhatatlannak tartja” - tette hozzá Mrnka. A cégvezetők többsége szerint a növekvő fizetések miatt képtelenek lesznek fenntartani a versenyképességüket, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy tömegesen hozhassák be az országba az olcsó külföldi munkaerőt, leverve így a béreket. A helyzeten tovább ront a Jaguar Land Rover autógyártó nyitrai beruházása, az elkövetkező időszakban így egyre nagyobb nyomás nehezedik majd a kormányra az autógyártók részéről. Ezek azt követelik, hogy a Fico-kabinet enyhítsen a vendégmunkások behozatalával kapcsolatos szabályokon. „Szlovákia hatalmas hibát követett el azzal, hogy az autóiparnak ilyen tág teret biztosított, hiszen míg ebben az ágazatban már alig találni szakképzett hazai munkaerőt, más foglalkozási ágakban még jelentős tartalékok vannak” - mondta Juraj Janói, a Coface nemzetközi hitelbiztosító menedzsere. (mi, TASR) LAJOS P. JÁNOS A legtöbb, segítségre szorult ország esetében sikeresnek értékelhető a 2011-ben létrehozott mentőöv, véli a pénzügyminisztérium. Az államok azonban a kezdeti „lelkesedés" után leálltak a segítség feltételéül szabott gazdasági reformokkal. Pozsony. Öt ország - Görögország, Spanyolország, Írország, Portugália és Ciprus - kapott összesen mintegy 250 milliárd euró összegű támogatást - hitelt és garanciavállalást a korábbi hitelekért - az eurózó- na stabilizálására létrehozott úgynevezett euró-mentőalapból. Az országok jelenleg fizetik a kölcsön kamatait, Spanyolország pedig már a törzstartozásból is visszafizetett 7,6 milliárd eurót. Progresszív görögök A kölcsön fejében gazdasági reformokat is vállalniuk kellett, 2014-től kezdve azonban lanyhul a reformok végrehajtása, derül ki az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank rendszeres ellenőrzéseiből. Mivel Görögországon kívül a többi állam már a pénzpiacokról szerzi be a szükséges hitelt, az uniós intézmények csak ellenőrzésre jogosultak, a meglátásaikat az országoknak nem kell figyelembe venniük. Jelenleg több elemzés alapján is - a reformok végrehajtása szempontjából - Görögország a legprogresszívebb ország. Az országok a kapott kölcsönt várhatóan képesek lesznek visszafizetni. „Ennek részben feltétele, hogy folytatódjon a jelenlegi fellendülés, és az EKB politikája se változzon jelentős mértékben - magyarázta lapunknak Juraj Karpiš, az Iness szakértője. Kérdéses azonban még Görögország helyzete. „Görögország esetében szerintem lesznek még veszteségek, de a többi ország, ha folytatódik a jelenlegi gazdasági kurzus, képes lesz visszafizetni a kölcsöneit” - véli az elemző. Mi az a mentőöv? A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság után több, euróval fizető uniós tagállam is komoly bajba került, az államadósságuk olyan magasra szökött, hogy államcsőd fenyegette őket. Ennek a problémának a kezelésére hozták létre 2010-ben a mentőöv első, ideiglenes változatát. Ebből az úgynevezett ideiglenes mechanizmusból, az EFSF-ből (European Financial Stability Facility) Görögország, Írország és Portugália 174 milliárd eurós segélyt kapott. 2013-ban jött létre az ideiglenes mechanizmust helyettesítő állandó mentőalap, az úgynevezett ESM (European Stability Mechanism), amely ugyancsak három országnak - Görögországnak, Spanyolországnak és Ciprusnak - folyósított segélyt 77,3 milliárd euró értékben. Az ESM saját kötvényeket bocsát ki, és mivel ezekért az eurózóna tagállamai kezeskednek, rendkívül olcsón tud hitelt felvenni, ebből fizetve a kölcsönt a bajbajutott országoknak.
