Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-29 / 174. szám, szombat

www.ujszo.com I 2017. július 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ez itt a j övő! A rajongók imádják a feltámadás bizarr, 21. századi verzióját JUHÁSZ KATALIN N ovemberben világ körüli turnéra indul zenésztár­saival Ronnie James Dió. A produkciót jegyző Eyellusion cég lazán képes áthidalni azt a hátráltató körül­ményt, hogy az amerikai heavy metal-énekes 2010-ben elhunyt. Dió ugyanis hologramként turnézik. Nem ez az első ilyen vállalkozás, és úgy tűnik, a rajongók imádják a feltámadás eme bizarr, 21. századi verzióját. Tupac Shakur, az 1996- ban elhunyt rapsztár a műfaj úttörő­je. Őt 2012-ben varázsolta a Coa- chella fesztivál színpadára három dimenzióban egy másik cég, a Ho­logram USA. A zenekar élőben ját­szott, Tupac pedig velük rappelt. Egy régi koncertfelvételét használ­ták fel az attrakcióhoz, amely állí­tólag olyan életszerű volt, hogy alig lehetett észrevenni a digitális trük­köt. A közönség őrjöngött, a kriti­kusok nagy része úgyszintén, bár egészen más okból. A „feltámadás” után elindultak a találgatások, hogy vajon ki lesz a következő halott előadó, akit ily módon raknak színpadra. A Michael Jacksonra tippelők nyertek. A2014- es Billboard zenei díjátadón őt kel­tették életre. A Jacko-hologram a Slave To The Rhythm című dalt adta elő, együtt mozogva az élő tánco­sokkal. Ezen a négyperces jelené­sen” fél évig dolgozott egy animá- torcsapat. Úgy látszik, felnövőben van egy nemzedék, amely ugyanolyan jól érzi magát a virtuális világban, mint a valóságban. Ezért meglehet, hogy az elkövetkező évek valóságát látjuk megszületni. A szaklapokban me­rész víziók egész sora látott napvi­lágot, például az, hogy a jövőben már nem feltétlenül kell „fizikailag” turnéznia egy-egy sztárnak, hiszen ezt a trükköt élő emberekkel is meg lehet csinálni. Sőt, egyszerre több helyen is „felléphetnek” egy időben. Legfeljebb a jegy olcsóbb lesz a ho­logramkoncerten, mint az élő fellé­péseken. A Nobel-díjas Gábor Dénes, a hologram feltalálója stockholmi köszönőbeszédében a holográfia határtalan lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Nyilván álmában sem gondolta volna 1971 -ben, hogy ta­lálmányát alig 40 évvel később ha­lott popsztárok feltámasztására használják. Más ilyen nagyvállalkozást ugyan nem ismerek, de e nélkül is kije­lenthetem, hogy a hologramfejlesz­tő cégek száma 2012 óta megduplá­zódott (Hologram USA, Eyellusi­on). Azaz már dúl a konkurencia- harc, nem tétlenkedhetnek, folya­matosan tökéletesíteniük kell a módszert, ha sikert akarnak elérni. Az eredeti hanganyagról manapság gyerekjáték leválasztani az éneksá- vot, a zenészeknek sem okoz gondot élőben kísérni a halott sztárt, ha előtte jól begyakorolják a mutat­ványt. Dió hologramja a tavalyi német- országi Wacken Open Air fesztivá­lon debütált - a metállegenda egyetlen dalt adott elő, teszt jelleg­gel. A kísérlet sikerült, a nézők szétverték volna a házat, ha nem szabadtéri koncert lett volna. Az énekes özvegye nagy örömmel adta beleegyezését a projekthez, sőt, ahol tud, segít - például a reklámozás­ban. Aki életében nem látta Diót a színpadon (hozzánk sosem jutott el), november 30-án repülhet Helsinki­be. Közelebbi helyszínt egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, a pro­dukció decemberben már Dél- Amerikát készül letarolni. Nem pályázunk mégis egy új konyhabútorra? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Nagy Sándor árnyékában KOLLAI ISTVÁN Unióba igyekvő Nyugat-Balkánon nagy az igyekezet a modernizálásra és közben a nemzetek ősiségének kifejezésére. Ez Macedóniában egy monumentális főtérépítési projektben csúcsosodott ki, ahol a korszerű főteret egy óriási Nagy Sándor-szobor őrzi. Ha valaki manapság elvetődik a Nyugat-Balkán déli államába, Mace­dóniába, nehezen kerülheti el az ország fővárosában folyó fejlesztése­ket. Szkopjéban néhány éve adták át az új közterek nagy részét, amelyek dollárszázmilliókat emésztettek fel. Mindez egy óriási kormányzati projekt része volt: a „Szkopje 2014” néven futó terv keretében több mint száz épületet újítottak fel vagy építettek át, köztük minisztériumokat, kulturális intézményeket, hidakat. A projekt középpontjában a főtér állt, aminek egy korszerű, de historizáló hangulatot akartak kialakítani; en­nek leglátványosabb jele Nagy Sándor óriási lovas szobra, amely domi­nál a főtér látványvilágán. De a többi épület is régebbi korok stílusát próbálja felidézni, például a századfordulós neoklasszikus építészetet. Szkopjéban ez a stílus jelen volt, csak az 1963-as nagy földrengés után a várost egy minimális design-világú szocialista központtá alakították át. Ezt a történelmi „ki­siklást” próbálta most a macedón vezetés úgymond helyrepofozni. Kérdés persze, mennyire lehet (és mennyire érdemes) a 2010-es években régebbi korok stílusában építkezni. A projekt egyebek mellett ezért is számos kritikát kapott, illetve az elképesztő költségei miatt, amelyet a becslések valahol 100-500 millió dollár közé tesznek, és ami nem kis teher egy olyan kis nyugat-balkáni államnak, mint Macedónia. Mindenesetre két fontos célja biztosan volt az épitkezésnek: egyrészt egy „európai színvonalú”, modem várost felmutatni a világ nagyközön­ségének, másrészt reprezentálni a macedónok ősiségét, Nagy Sándortól való származtatását. A lovas szobor mellett ennek az ókori eredet bi- zonygatásának még más megnyilvánulásai is vannak, például a szkopjei autópálya is Nagy Sándor nevét viseli. (A szakirodalom egyébként az „antikizálás” kifejezést használja a macedón múltépítésre.) Nagy Sándor emlékezete és a macedónok ősisége körül egyébként régóta olyan szintű görög-macedón viták folynak, amelyek egyelőre Macedónia NATO-tagságát is megakadályozzák. Görögország ugyanis konzekvesen megvétózza a macedón csatlakozási törekvéseket, mert szerintük Macedónia jogtalanul használja az ősi hellén tartománynak, Makedóniának a nevét. A Szkopje-projekt egyik ötletgazdája viszont azt mondja, nem vala­miféle görög ellenesség vezette a főváros átépítésének tervét, hanem in­kább az albánokkal szembeni megkülönböztetés igénye. Az albánok ugyanis egyre komolyabb részét teszik ki Macedóniának, az ország nyugati részén ők vannak többségben, és ez a települések sziluettjében is megjelenik magas minaretek tucatjaival, illetve óriási méretű albán zászlókkal. Függetlenül attól, hogy a szobrokkal és az épületekkel a Nyugat- Balkánon éppen kinek akarnak üzenni, az kétségtelen, hogy a fővároso­kat a fejlesztési igyekezetek vonzóvá teszik az egyszeri utazók számára. Pozsonyból Szkopjéba ma egy kisebb szakasz kivételével végig autópá­lya visz; Szkopjéban pedig könnyen találhatók jó szállodák és éttermek, nyugati színvonalú kiszolgálással. És nyilván sok macedónt elégedett­séggel fog eltölteni, hogy pár nap múlva Szkopj e ad helyet az UEFA Szuper Kupa-döntőnek. Manchester United-Real Madrid meccs Szkop­jéban: európai fociünnep költözik Macedóniába, ki ne lenne erre büszke? A fővárosfejlesztéseknek tehát vannak eredményei, az érdekes kérdés a jövőre nézve leginkább az, hogy ezek a „mutassuk meg magunkat a világnak” igyekezetek végül kihatnak az egész ország fejlődésére, vagy inkább erőforrásokat vonnak el a vidéktől azért, hogy végül egyetlen város fényárban úszhasson. Obszcén kifejezésekkel támadta munkatársait a Fehér Ház új kommunikációs vezetője A múlt pénteken kinevezett kommunikációs igazgató sokakat megdöbbentő közönségességgel Reince Priebus kabinetfőnöknek támadt neki. Anthony Scaramucci, a Fehér Ház új kommunikációs igazgatója egy új­ságíróval folytatott telefonbeszélge­tésben obszcén kifejezésekkel tá­madta munkatársait csütörtökön. A The New Yorker című lap wa­shingtoni tudósítójával, Ryan Lizzá- val telefonon folytatott beszélgetés­ben - amelyet internetes oldalán a he­tilap csütörtökön azonnal közölt is - Anthony Scaramucci elsősorban Re­ince Priebus kabinetfőnököt és Steve Bannon főtanácsadót támadta. A be­szélgetésre azt követően került sor, hogy a The New Yorker nyilvános­ságra hozta: Donald Trump elnök és a first lady szerdán este a Fehér Ház­ban vacsorán látta vendégül Sean Hannityt, a Fox televízió műsor­vezetőjét, Bili Shine-t, a televízió volt igazgatóját és magát Scaramuccit is. Vajon Trump elnök Sean Hannitytől kér stratégiai tanácsokat? - tette fel a kérdést a The New Yorker munka­társa. Ezután érkezett a telefon Ant­hony Scaramuccitól. Lizza világossá teszi írásában, hogy Scaramucci nem kötötte ki, hogy az elhangzottak nem idézhetők név sze­rint, úgynevezett off-the-record vagy háttérmegbeszélést kér, ami a nyuga­ton bevett kommunikációs gyakorlat értelmében azt jelenti, hogy minden közölhető belőle. „Ki volt a kiszivá­rogtató?” - kérdezte a kommuniká­ciós igazgató, majd amikor nem ka­pott választ, magából kikelve közöl­te, két héten belül mindenkit kirúg a Fehér Ház kommunikációs csapatá­ból, és előbb-utóbb eljut Lizza forrá­sához is. A múlt pénteken kinevezett kommunikációs igazgató sokakat megdöbbentő közönségességgel Re­ince Priebus kabinetfőnöknek támadt neki. A legenyhébb kifejezés Reince Priebus „paranoid skizofrénnak” mi­nősítése volt. A The New Yorker új­ságírója szerint Scaramucci riválisá­nak tartja Priebust. A kommunikáci­ós igazgatót kihozta a sodrából az is, hogy a Politico című hetilap a pénz­ügyeiről írt, s bár az erről szóló do­kumentumok nyilvánosak, ezt is Pri­ebus „számlájára” írta, s közölte a The New Yorker riporterével, hogy az ügyben már meg is kereste az igaz­ságügyi minisztériumot és a Szövet­ségi Nyomozó Irodát (FBI) is. Kö­zölte: Reince Priebus nemsokára le­mond. A washingtoni „mocsár” nem teszi őt tönkre, mondta magáról a te­lefonban, majd válogatott trágársá­gokkal nekitámadt Steve Bannon el­nöki tanácsadónak is. A nyilvánosságra került beszélge­tés részletei és stílusa megdöbbentet­ték az amerikai politikai osztályt. Paul Ryan republikánus házelnök - aki szintén wisconsini, mint Priebus - nyilvánosan vette védelmébe a kabi­netfőnökök Lindsey Graham, dél- karolinai republikánus szenátor pe­dig közölte: ilyen embernek nincs he­lye a Fehér Házban. Scaramucci pár órával későbbi Twitter-üzenetéből az derül ki, hogy a beszélgetésben el­hangzottakat nem közlésre szánta. „Elkövettem azt a hibát, hogy meg­bíztam egy riporterben. Többször nem fordul elő” - írta a Fehér Ház kommunikációs igazgatója, aki itt azt is elismeri, hogy néha „színesen” fo­galmaz, amitől a jövőben igyekszik tartózkodni, de nem adja fel a „szen­vedélyes harcot” Donald Trump programjának megvalósításáért. Elemzők szerint Donald Trump el­nök belső köreiben nyílt hatalmi harc tört ki. Az amerikai sajtó több orgá­numában megjelent információk szerint mind Priebus, mind Bannon ellenezte Scaramucci kinevezését, akitTrump lánya és vejetámogat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom