Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-29 / 174. szám, szombat
6| KÜLFÖLD 2017. július 29. | www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea újabb rakétát lőtt ki Toki6/Washington. Észak- Korea újabb rakétát lőtt ki, amely az ország partjaitól keletre csapódott a tengerbe, feltehetően a kizárólagos gazdasági övezetben -közölte tegnap Abe Sindzó japán kormányfő. Abe bejelentette, hogy összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését. Japán minden szükséges lépést megtesz az állampolgárai biztonságának szavatolására - tette hozzá. A Pentagon észak-koreai ballisztikus rakéta indítását észlelte, és további információkat gyűjt - közölte az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. (MTI) Késes támadás Hamburgban Berlin. Késes támadás történt tegnap a németországi Hamburgban, egy ember meghalt, a feltételezett elkövetőt őrizetbe vették. Az elkövető belépett egy szupermarketbe, majd leszúrt egy embert, aki belehalt sérüléseibe. A késelés után elhagyta az üzletet, és menekülés közben megsebesített négy embert. A támadót járókelők fogták le, a dulakodás közben könnyebb sérüléseket szenvedett. Végül a helyszínre érkező civil ruhás rendőrök őrizetbe vették. A Bild című lap értesülése szerint a férfi a szupermarketben azt kiabálta, hogy,Allah akbar!” (Allah a leghatalmasabb). A szupermarkethez egy terrorelhárító alakulatot is riasztottak. (MTI) Harmadszorra sem sikerült Washington. Az amerikai szenátus tegnap hajnalban ismét leszavazta az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvény visszavonását. Harmadik alkalommal voksoltak a szenátorok, hogy megpróbálják visszavonni az előző amerikai elnök, Barack Obama nevével fémjelzett egészségbiztosítási törvényt, ezúttal azonban már nem is azzal próbálkoztak, hogy a teljes törvényt visszavonják, hanem csak annak egyes részleteit kívánták megsemmisíteni. Ám a tegnap hajnalig tartó szavazáson ez a kísérlet is elbukott. (MTI) Viszonylag békésen ért véget a déli muzulmán imádkozás Afiatalabb férfiak az óvároson kívül, az utcákon és az utak mentén alakítottak imádkozó csoportokat (TASR/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Viszonylag békésen ért véget a tegnapi muzulmán déli ima Jeruzsálem óvárosában, az al- Aksza mecsetnél, ahol az izraeli hatóságok az utóbbi napok zavargásai miatt csak a nőknek, a gyerekeknek és az 50 évesnél idősebb férfiaknak engedélyezték a belépést - jelentette az izraeli közszolgálati tévé. Többezres rendőri erősítést rendeltek Jeruzsálembe a palesztin bojkottot követő első pénteken. A fiatalabb férfiak az óvároson kívül, az utcákon és az utak mentén alakítottak imádkozó csoportokat. Az imaidő végén az al-Akszánál és az utcákon lévők többsége békésen elhagyta a mecsetet és az óvárost. A tévé beszámolója szerint egy csoport a Vadj Dzsóz nevű lakónegyednél jelszavakat kiabált, de tegnap délutánig nem történt erőszakos tüntetés, nem dobálták meg a velük szemben felsorakozó rendőröket. A biztonságiak már az óvároshoz vezető föutaknál rendőri ellenőrzéseket vezettek be, korlátozták a forgalmat, valamint csoportos jelenlétükkel és fémkorlátokkal megpróbálták elválasztani egymástól a város arabok lakta keleti és zsidók lakta nyugati lakónegyedeit. Az előző napok zavargásai miatt csütörtök éjszaka az izraeli hatóságok adminisztratív őrizetbe vettek több tucat iszlamista hangadó fiatalt, hogy megelőzzék részvételüket az esetleges erőszakos tüntetéseken. Izrael mintegy két héttel ezelőtt biztonsági fémdetektoros beléptetőkapukat és a térfigyelő kamerákat telepített az al-Aksza-mecsethez vezető utakhoz, ahol egy nappal korábban három merénylő két rendőr életét kioltó merényletet hajtott végre. Az új biztonsági intézkedések miatt a muszlint vallási vezetők a korábbi állapot megsértésével vádolták Izraelt, és az al-Aksza bojkottjára szólították fel híveiket. Izrael a palesztin bojkott, az erőszakos tüntetések és a zavargások után eltávolította a beléptetőkapukat és a kamerákat. Kénytelen volt lemondani a pakisztáni kormányfő Nem sok minden változik a brexit másnapján Iszlámábád. Lemondott tegnap Navaz Sarif pakisztáni miniszter- elnök, miután a legfelsőbb bíróság aznap kihirdetett határozatában méltatlannak találta őt tisztsége betöltésére az ellene lefolytatott korrupciós ügyben, és lemondásra szólította fel - jelentette be a kormányfői hivatal. A bíróság 11 nappal ezelőtt megkezdett eljárása eredményeképpen megállapította, hogy Sarif és családja nem tud elszámolni hatalmas vagyonával. A bírósági eljárást megelőzően az e testület által kinevezett bizottság megállapította, hogy a Panamából kiindult offshore-botrányhoz kapcsolódóan „tátongó szakadék” van a kormányfő és családja bevételi forrásai és bevallott jövedelme között. A legfelsőbb bíróság egyúttal : utasította a nyomozóhatóságot, : hogy az ügyben indítson bűnügyi eljárást Sarif, két fia, egy lánya, : veje és a Sarif vezette Pakisztáni Muzulmán Liga-N (PML-N) kor- : mányzópárt egyik tagja ellen. Az eljárás keretében lefolytatandó pernek hat hónap alatt be kell fe- i jeződnie a bírósági határozat sze- : rint. Az ítélet része, hogy Sarif soha többé nem lehet parlamenti képviselő, a választási bizottság- í nak azonnal meg kell őt fosztania jelenlegi képviselői helyétől, ami által miniszterelnöki tisztsége is : megszűnik. A brit pénzügyminiszter szerint „nem sok minden változik majd" a brexit másnapján, ás várhatáan időbe telik az új bevándorlási szabályok érvényesítése is. London. Philip Hammond a BBC rádiónak tegnap kijelentette: „lesz egy folyamat”, amely a brit EU- tagság 2019 márciusára valószínűsíthető megszűnésének másnapján kezdődik, és addig tart, amíg a kilépés feltételeiről szóló, a brit kormány „várakozása és reményei szerint megszülető” megállapodás életbe nem lép. Arra a kérdésre, hogy ez az átmeneti időszak milyen hosszú lehet, Hammond azt mondta: erre egyelőre nincs pontos válasz, azonban „széles körű a konszenzus” abban, hogy ennek az átmeneti folyamatnak a 2022 júniusában esedékes következő brit parlamenti választásokig véget kell érnie. Az átmeneti időszakot a „kemény brexit” hívei nem pártolják, de Hammond vezetésével egyre szélesebb teret nyer az a meggondolás a kormányon belül is, hogy szükség van az átfogó kilépési megállapodásra az EU-val, és az egyezményben foglaltak érvényesítésére szolgáló bevezetési időszakra is a brexit után. (MTI) Orosz válasz: Moszkva amerikai diplomatákat utasít ki MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva/Berlin. A képviselőház után az amerikai szenátus is megszavazta csütörtökön este az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot. A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bemie Sanders ver- monti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal - megszavazta a törvényt. A 184 oldalas törvényt most a Fehér Házba küldik, ahol az elnöknek kell kézjegyével ellátnia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is. Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk, így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak. A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat. A szankciók európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek. Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban - például az Északi Áramlat 2 nevű olajvezeték megépítésében - vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet. Az új szankciókatMoszkvaellenaz amerikai törvényhozók a Krím félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják. Válaszlépéseket jelentett be tegnap az orosz külügyminisztérium: Moszkva felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzeténekszámát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Moszkva világossá tette azt is, hogy ha az Egyesült Államok további orosz diplomatákat utasít ki az országból, akkor Moszkva is hasonlóképpen fog eljárni. Elfogadhatatlan lenne, ha az Oroszország elleni újabb amerikai szankciók európai cégeket sújtanának - reagált tegnap Sigmar Gabriel német külügyminiszter is. Hangsúlyozta, hogy a német kormány álláspontja változatlan; nem fogadja el a szankciók „területen kívüli alkalmazását európai vállalkozások ellen”. Gabriel közleményében kiemelte: helyes, hogy a kongresszus a törvényben arra kötelezte az elnököt, hogy konzultáljon az európai partnerekkel, mielőtt dönt az új büntetőintézkedések bevezetéséről.
