Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-01 / 151. szám, szombat

6 | KÜLFÖLD 2017. július 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Moszul szabad, irány Rákká Az Iszlám Állam iraki góca elesett, a dzsihádisták szíriai központja pedig ostromgyűrűben Irak második legnagyobb városa gyakorlatilag felszabadult. Moszul óvárosából menekítik a hónapokigtartóostromsoránvégletekigkimerültcivileket.(TASR/AP) Elhunyt Simone Veil EP-exelnök Párizs. Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Simone Veil volt francia miniszter, az Euró­pai Parlament egykori és első női elnöke, a Francia Akadémia tagja. Veil Franciaország egyik legnagyobb tiszteletben álló és népszerű közéleti személyisége volt: a holokauszt túlélőjeként politikai pályafutása kezdetétől fogva meggyőződéses európai, a második világháborúban a zsi­dókat mentő francia Igazak sze­repe elismerésének kezdemé­nyezője és a franciaországi Soa Emlékalapítvány elnöke volt. Nevéhez fűződik az abortusz franciaországi legalizálása. (MTI) Fegyvereket ad el Tajvannak az USA Washington. Mintegy 1,4 mil­liárd dollár értékű amerikai fegyvereladást hagyott jóvá a washingtoni külügyminisztéri­um Tajvannak, ami az első ilyen ügylet Donald Trump hivatalba lépése óta. Tajvan műszaki tá­mogatást vásárol egy radar- rendszerhez, rádióvezérlésű ra­kétákhoz, torpedókhoz és hajó­ról indítható rakétákhoz is hoz­zájut. Amint várható volt, Pe­king tiltakozott az újabb ameri­kai fegyverszállítmány ellen, mert Kína hivatalosan szakadár tartománynak tekinti Tajvant, ahová a kínai kommunisták polgárháborús győzelme után a •korábbi Kínai Köztársaság ve­zetői menekültek. (MTI) 12 ezer halott orosz csapások nyomán Dsmsszkusz. Legalább 12 249 ember vesztette életét az orosz légi csapásokban azóta, hogy Moszkva a szíriai kormány szö­vetségeseként 2015. szeptember 30-án megkezdte katonai be­avatkozását Szíriában - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfi­gyelőközpontja (OSDH) emig­ráns szervezet. A halálos áldo­zatok között legalább 5237 pol­gári személy, köztük 1286 kis­korú van - állította a szervezet. Az orosz csapásokban emellett az Iszlám Állam szervezet 3527 harcosa is meghalt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Moszul/Rakka. Befellegzett az Iszlám Állam terrorszervezet hamis államának - jelentette ki Haider al-Abádi iraki kor­mányfő, miután csütörtökön a kormányerők elfoglalták an­nak a moszuli nagymecsetnek a romjait, amelyben a dzsi­hádisták 3 éve kikiáltották „kalifátusukat". Közben telje­sen bekerítették az Iszlám Állam fővárosát, a szír Rakkát. „Az an-Núri mecsetnek és az al- Hadba minaretnek a visszatérése a nemzethez az Iszlám Állam hamis ál­lamiságának végét jelzi” - mondta Abádi. A kormányfő megfogadta, az iraki erők le fogják vadászni az utol­só emberig a terroristákat, megölve vagy őrizetbe véve őket. Várható, hogy a szélsőségesek ellen indított hadműveletek lezárultával Abádi ha­marosan győzelmi beszédet mond Nyugat-Moszulban. Állítólag to­vábbra is mintegy 200 terrorista har­Tegnsp s námet Bundestag 393 igen, 226 nem, 4 tartóz­kodás mellett elfogadta a me­legházasság engedélyezésé­ről szóló törvényjavaslatot. Angola Merkel kancellár viszont nemmel szavazott. Berlin. Az ügyet az Angela Mer­kel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére vették napirend­re. A CDU/CSU ellenezte, hogy tár­gyaljanak és szavazzanak a kérdés­ről, ezzel arra kényszerítette a szoci­áldemokratákat, hogy a koalíciós hűséggel szakítva fogjanak össze az ellenzéki pártokkal. Az SPD azzal érvelt, hogy Angela Merkel a napok­ban felmentette a frakciófegyelem alól a CDU/CSU képviselőit a me­legházasság ügyében, és arra kérte őket, hogy döntsenek lelkiismere­tükre hallgatva. A szociáldemokra­ták szerint azzal, hogy az ellenzéki Zöldekkel és a Baloldallal (Die Lin­ke) összefogva megváltoztatták a Bundestag napirendjét, csak lehető­col a városban. Az egyesült arab emírségekbeli Sky News Arabíja hír­televízió Moszul teljes felszabadítá­sáról számolt be az iraki védelmi mi­nisztériumra hivatkozva. „Az Iszlám Állam kezén nem maradt egyetlen moszuli városnegyed sem. A láza­séget teremtettek a lelkiismereti kér­dés azonnali eldöntésére, megaka­dályozva, hogy az ügy további ké­sedelmet szenvedjen és a szeptem­beri Bundestag-választás után felálló következő parlamentre maradjon. Az előterjesztést végül az SPD, a Zöldek és a Baloldal teljes frakciója mellett 75 CDU/CSU-s képviselő - a 309 fos frakció csaknem 25 százalé­ka - is megszavazta. Merkel nem ren­delt el kötelező szavazást a keresz­ténydemokrata CDU/CSU számára, mindenkinek a lelkiismeretére bízta, hogyan szavaz. így lehetővé vált, hogy a konzervatív frakció is szét­szavazzon. A Spiegel szerint leg­alább 70 olyan kereszténydemokrata képviselő volt, aki megszavazta a melegházasság engedélyezését. Angela Merkel nemmel szavazott. A voksolás után kiemelte: szerinte a há­zasság a német alkotmány rendelke­zései alapján egy férfi és egy nő kap­csolatát jelenti. Hozzátette, a szava­zás nem az azonos nemű párok hát­rányos megkülönböztetésének meg­szüntetéséről szólt, mert már felszá­molták a diszkriminációt. (MTI, 444.hu) dóknak nincs más lehetőségük, mint a kapituláció. Az Iszlám Állam iraki jelenlétének örökre befellegzett” - idézte a hírtévé a tárca közleményét. A múlt héten felrobbantott középkori építésű an-Núri nagymecset elfogla­lása mindenesetre jelképes győzelem Ma búcsúznak Helmut Kohltól Strasbourg. Ma tartják Hel­mut Kohl egykori német kancel­lár rendkívüli európai gyászszer­tartását Strasbourgban, az Euró­pai Parlament üléstermében, ezen magas rangú vezetők búcsúznak a Németország újraegyesítésében kulcsszerepet játszó politikustól. Kohl az első politikus, akitől nem nemzeti, hanem európai uniós szintű gyászszertartáson vesznek végső búcsút. A néhai kancellár koporsóját, amelyet egy európai uniós zászló takar majd, a Bun­deswehr díszegységének nyolc tagja fogja vinni. Antonio Tajani, az Európai Parlament, Jean- Claude Juncker, az Európai Bi­zottság és Donald Tusk, az Eu­rópai Tanács elnökének búcsúz­tatása után Kohl özvegyének ké­résére Bili Clinton korábbi ame­rikai elnök, Felipe González egy­kori spanyol kormányfő és Dmit- rij Medvegyev orosz miniszter­elnök szólal fel. A ceremónia zá­róbeszédét Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár mondja. (MTI) az iraki erők számára, amelyek több mint nyolc hónapja ostromolják Mo- szult. Az északi város gyakorlatilag az Iszlám Állam iraki fővárosa volt. Az USA támogatta kurd-arab ko­alíció katonái csütörtökre minden kivezető utat lezártak a szíriai Rak- kából, ahol az Iszlám Állam mint­egy négyezer fegyverese, továbbá hozzávetőlegesen 100 ezer polgári lakos rekedt. A támadók csak ezen a héten mintegy 20 négyzetkilomé­ternyi területet szabadítottak fel Rákká környékén az iszlamisták el­lenőrzése alól. A terrorszervezet 2014 elején foglalta el a várost, és ki is nevezte a fővárosának. A kurd és arab fegyveresekből ál­ló, nyugati támogatást élvező SDF (Szíriai Demokratikus Erők) tavaly november óta ostromolja a várost, mely ellen idén június 6-án indult meg a második nagy roham. Ha Rak­kát is elveszíti, az jókora csapást je­lentene a kalifátus számára, amely ugyan még mindig jelentős szíriai területeket tart az ellenőrzése alatt, de ezzel a legfontosabb szíriai központ­ja esne el. (MTI, index) Trump durván gyalázott egy nőt Washington. Donald Trump amerikai elnök tiltakozási hullá­mot váltott ki még republikánus párti politikusok körében is, mi­után sértően írt a Twitteren Mika Brzezinskiről, a MSNBC televí­zió műsorvezetőjéről. Trump azt írta: már nem nézi a műsort, de úgy hallotta, bírálták az adásban. „Az meg hogy lehet, hogy újév táján csekély értelmű Mika és Pszicho Joe három nap egymás után is próbált csatlakozni hoz­zám Mar-a-Lagóban. Csúnyán vérzett egy ráncfelvarrás után. Nemet mondtam” - írta Trump Mika Brzezinskiről és párjáról, Joe Scarborough-ról, akivel a műsort is együtt vezetik. Ben Sasse republikánus szenátor azt írta: „Kérem, most már legyen vége. Ez nem normális, nem mél­tó a hivatalához”. Szomorú nap ez az USA-nak - reagált a tévécsa­torna. Mika Brzezinski a május végén 89 évesen elhunyt Zbigni- ew Brzezinskinek, Jimmy Carter elnök volt nemzetbiztonsági fő­tanácsadójának lánya. (MTI) Igen a melegházasságra Moszkva EU-val szembeni szankciói Moszkva. Oroszország tegnap a jövő év végéig meghosszabbí­totta az Európai Unióval szem­beni gazdasági ellenszankcióit. Az erre vonatkozó rendeletet Vlagyimir Putyin elnök írta alá. Az EU szerdán hivatalosan fél évvel kiterjesztette az Oroszor­szág ellen a Krím félsziget el- csatolása és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt 2014 júliusában bevezetett gaz­dasági büntetőintézkedések ha­tályát. Az orosz szankciók az Egyesült Államokból, az Euró­pai Unióból, Ausztráliából, Norvégiából, Kanadából, Al­bániából, Montenegróból, Iz- landból, Liechtensteinből és Ukrajnából származó termé­kekre térj ednek ki. (MTI) Hongkongban eddig példátlan katonai díszszemlét tekintett meg Hszi Csin- ping kínai elnök a különleges közigazgatási területen, ahol annak Kínához va­ló visszatérése 20. évfordulóján 3 napos látogatást tesz. A 3000 katonát és je­lentős haditechnikát felvonultató, erőfitogtatásnak tűnő parádét szigorú biz­tonsági intézkedések között rendezték. Kilencezer rendőr vigyáz arra, hogy a hongkongi lakosságnak az a része, amely elítéli Peking egyre nagyobb befo­lyását a volt brit gyarmat belügyeibe, ne okozzon zavart. (TASR/AP) Észtek a soros elnökök BrUsszel/Tallinn. Mától hat hónapon át Észtország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a balti állam Máltától veszi át, majd januárban Bulgáriának adja tovább a tisztséget. Az unióhoz 2004-ben - Szlovákiával egy időben - csat­lakozott Észtország először fogja ellátni a félévente tagállamról tag­államra szálló tisztet. Tallinn már véglegesítette az elnökség prog­ramját és annak prioritásait: az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második a bizton­ság erősítése, a harmadik az „ada­tok szabad áramlása” és a digitális fordulat, a negyedik pedig a „be­fogadó és fenntartható Európa”. A biztonság megerősítésén belül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, az uniós külső határok védelmére, a migrációs válság kezelésére, a közös mene­kültügyi rendszer reformjára, illet­ve akatonai költségeknövelésére és a védelmi együttműködés fokozá­sára kívánnak fókuszálni. Jüri Ratas észt kormányfő hang­súlyozta, az Egyesült Királyság unióból való kilépése, a brexit mi­att gyakorlatilag ez lesz az első, hu- szonhetes körű uniós elnökség, így már most fontos demonstrálni a bennmaradó tagországok egységét. Leszögezte, nemcsak a szavak szintjén van szükség egységre, ha­nem a tettekben is. Málta után ere­detileg az Egyesült Királyság kö­vetkezett volna, az uniós kilépésre készülő ország azonban lemondott a 2017 második félévében esedé­kes soros uniós elnökségéről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom