Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-27 / 172. szám, csütörtök
Búvár k UTAZZ.UJSZO.COM ■ UTAZASt®UJSZO.COM MERULOHELYEK Szlovákiában és Magyarországon A búvárkodásról szóló eddigi írásaimban azt próbáltam érzékeltetni, hogy ez a világ egyik legnagyszerűbb kikapcsolódási formája. Ha veszélyes is, nem attól, amitől a legtöbben gondolják. Remélem, az is kiderült, hogy nem kiváltság búvárnak lenni, és nem kell bankot robbantanod ahhoz, ha hódolni akarsz eme szenvedélyednek. Bár nem olcsó mulatság, szerencsére nem kell feltétlenül a Bahamákra vagy valamelyik csendes-óceáni szigetre repülnöd, ha jókat akarsz merülni. Mifelénk is lehet módot találni arra, hogy kicsit megmártózzunk. B úvárkodni ugyanis nem csak sós vízben lehet, az édesvíz pedig nem pusztán arra jó, hogy kimosd és sótlanítsd benne a felszerelésed, bár arra tökéletes. Szlovákiában, de Magyarországon is számtalan tó (természetes vagy bányató), illetve folyó várja, hogy alulról szemrevételezd a vízszintet. Volt idő, amikor jómagam azt hangoztattam, nem jöhet olyan ínség, hogy hideg, zavaros lében kényszerüljek víz alá. Aztán mégiscsak eljött ez a pillanat is. AZ EGYEDÜLÁLLÓ HÉVÍZ Bár mindössze két édesvízi merülésem van, mindkettő felejthetetlen. Sőt, az elsővel sikerült a búvárok elég szűk körébe kerülnöm, mivel sokan még arról sem hallottak, hogy itt merülni lehet. Ha pedig tudnak is a lehetőségről, nem volt alkalmuk, most pedig már egy ideje nem is lehet búvárkodni Hévízen. Bizony, a Hévízi-tó melegvize nemcsak fájó tagjaid gyógyítására alkalmas, hanem egy felejthetetlen merülésre is. Valószínűleg sosem gondolkodtál el azon, hogy honnan is törnek fel a tavat tápláló hőforrások. És az ott gyógyüdülő nyugdíjasok zöme biztosan nem gondolt még bele abba, micsoda mélység is tátong alattuk. A felszín alatt 40-42 méteres mélységben egy igencsak szűkös folyosó után tárul fel a csaknem szabályos gömb alakú barlang. Amikor sok év távlatából próbálom felidézni azt a merülést, csak arra emlékszem, hogy nem sok mindenre emlékszem. Pár hete ismét ellátogattam Hévízre, és búvároknak színét sem láttam. Volt itt pár tragikus kimenetelű baleset, ezért egy ideje szüneteltetik a merüléseket. A forrásbarlang megmerülése ugyanis komoly kihívást jelent. Az, hogy 40 méternél nagyobb mélységben történik, még nem nagy ügy, hiszen a cápák kedvéért ennél mélyebbre is lemerül az ember. Hévízen viszont meleg a víz. Mi az, hogy meleg?! Kis túlzással állíthatom, hogy forró. Na jó, 38 fok körüli, de ilyet egyik tenger vagy óceán sem tud, még az Egyenlítő környékén sem. Az egyik legtisztább emlékem, hogy amikor a 60x80 centiméteres bejáraton a merülőtársaim a kifelé áramló vízzel szemben berántottak a barlangba, azt hittem, megfövök. Nem vágytam semmi másra, csak egy hús fuvallatra vagy hideg borogatásra. Egyikre sem volt mód, és a felszínre is hosszú út vezet, mármint időben. Az, hogy a nagy mélységben fellépő nitrogénnarkózis olykor furcsa dolgokat művel az emberrel, köztudott. Hévízen viszont ehhez még jön a kibírhatatlanul melegvíz, és bizony a kettő kombinációja a legjobb tudatmódosító szer. Valószínűleg ennek köszönhető az enyhe memóriazavarom. Nemcsak a merülés után nem tudtam felidézni a látottakat, hanem a barlangban sem emlékeztem már arra, ami a tájékoztatón elhangzott. Pedig a leggyakrabban ismételt figyelmeztetés az volt, hogy a barlangban csak lebegjünk, semmiképp ne uszonyozzunk, nehogy felkavarjuk az üledéket, és ezzel élvezhetetlenné tegyük a merülést az utánunk jövőknek. Amikor a merülésvezető a barlangban hevesen gesztikulált, elképzelni sem tudtam, mit akar, csak pár percnyi töprengés után jutott eszembe a felszínen elhangzott ajánlás. Szóval, a szervezetet ért hatások elég bódítóak, talán ezért is nem ajánlott mindenkinek. Maga a merülés egyébként vagy 75 percig tartott, de ebből a lejutás és a barlang felfedezése mindösz- • sze 14 percet vett igénybe. Mivel az élővilág nem túl változatos, képzelhetitek, milyen unalommal teltek a biztonsági megállók, amiből itt van jócskán. Mondjuk 3 méteren már lehetett a fürdőzők alsó fertályát szemrevételezni, ők meg valószínűleg nem értették, honnan a pezsgőfürdő... Csak sejtem, milyen szúrós szemmel nézhettek egymásra a buborékok láttán. Számomra Hévíz egy érzés, egy felejthetetlen érzés. Amikor a legkülönlegesebb merülésemről faggatnak, mindig ez jut eszembe, nem pedig a cápás merülések. BÁNYATÓBÓL HALASTÓ És ha már Magyarországon járunk, vegyük csak sorra, hol próbálkozhatsz egyszerűbb, de nem feltétlenül unalmas merülésekkel. Esztergom, Hegyeshalom, Gyékényes, Tata és természetesen Budapest is várja a búvárokat. Az első három bányató, melyek homok- vagy kavicsbányászat következtében alakultak ki. Miután a kitermelés abbamarad, az ilyen tavakat előbb-utóbb felfedezik maguknak a strandolok, hacsak nem tiltják kifejezetten a lubickolást. Biztosan fürödtél már sok ilyenben. Amelyikbe halakat - ponMERÜLŐHELYEK MAGYARORSZÁGON Merülőhely Település Mélység Átlagos látótáv évszaktól függően Hőfok évszaktól és mélységtől függően Hévíz Hévíz 42 m 1-3 m, 20 m (a barlangban) 24-38°C Palatinus-tó Esztergom 10 m 10-12 m télen, 2 m nyáron 19°C Hegyeshalomi bányató Hegyeshalom 32 m l^t m 8-24°C Gyékényes Gyékényes 10-12 3-5 m 5-9°C, 21-22°C Fényes-forrás Tata 3-4 m 3-4 m 20-22°C Molnár János-barlang Budapest 36 m 25 m 20-28°C Kőbányai sörgyár pincerendszere Budapest 40 m 20-40 m 13°C Utazás EXTRA 2017. Július
