Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-27 / 172. szám, csütörtök
2 KÖZÉLET 2017. július 27. | www.ujszo.com ÚVO: indulhat az Edunet Pozsony. Nem talált törvény- sértést a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) az oktatási minisztérium országos intemetszolgáltatóra vonatkozó közbeszerzési pályázatán. A korábbi lassú és elavult rendszert már 2015-ben az Edu- netnek kellett volna felváltania, de az oktatási minisztérium elkésett a pályázat kiírásával, amelyet a szakmai és a civil szervezetek mellett az internet- szolgáltatók is bíráltak. Elsősorban azt rótták fel a tárcának, hogy a pályázatból kizárták a regionális szolgáltatókat, akik szerintük olcsóbb és színvonalasabb szolgáltatást nyújtanának egyes régiókban. Ráadásul a legolcsóbb ajánlatot tevő szolgáltatót kizárták a versenyből. Az oktatási tárca állítja, az ÜVO nem talált törvénysértést a pályázatban, biztonságosabbnak és hatékonyabbnak tartja, ha az iskolák egy szolgáltatótól kapják az internet-hozzáférést. így Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter rövidesen aláírja a mintegy 66 millió eurós projektet. A Slovensko.Digital kitart korábbi állítása mellett. „ Azt állítani, hogy a pályázat törvényes volt, amikor a több száz szolgáltató közül mindössze négyen versengnek a megbízásért, nincs rendben” - állítja állásfoglalásában a Slovensko.Digital. (ie, SITA) Leálltak Plavčan uniós projektjei IBOS EMESE Leállította az oktatási minisztérium az ipari, tudományos ás kutatóközpontok támogatására kiírt 300 millió eurós uniós pályázati felhívás kiértékelését, amíg nem ellenőrzik a pályázatot. A miniszter azt állítja, az ellenzék veszélyezteti az uniós források lehívását azzal, hogy külföldön rossz hírét kelti Szlovákiának. Felülvizsgálja a hosszan tartó stratégiai kutatás és fejlesztés támogatására szánt uniós pályázatot az Európai Bizottság és a pályázatot irányító szerv. A vizsgálatok lezárásáig az oktatási minisztérium leállította a 300 millió eurós felhívás kiértékelését. Peter Plavčan (SNS- jelölt) oktatási miniszter állítja, két hete kezdeményezte a vizsgálatot. „Ez nem bevett gyakorlat, a pályázatokat azok kiértékelését követően szokták felülvizsgálni, én jóval azelőtt léptem, hogy erre bárki felszólított volna” - mondta Plavčan. A felhívást a pályázatot irányító szerv is leellenőrzi, ami viszont maga a minisztérium. Vállalkozás és kutatás Az oktatási minisztérium két, egyenként 300-300 millió eurós pályázati felhívást tett közzé tudományos projektek és a különböző területek kutatásainak támogatására. A botrány akkor robbant ki, amikor nyilvánosságra került az első felhívás kiértékelése. Ugyanis a korábban Peter Plavčan elmenekült a kérdések elől, nem magyarázta meg a pályázatok kiértékelését (Somogyi Tibor felvétele) kutatással egyáltalán nem foglalkozó pályázók sikeresek voltak, míg a legjobb hazai egyetemek és kutatóközpontok projektjei elbuktak. A miniszter szerint a kikötések között nem szerepel, hogy az uniós forrásokat kizárólag az egyetemek és a már létező kutatóközpontok kaphatják meg. „A második felhívás úgy volt beállítva, hogy a vállalkozói és a kutatói szférák együttműködését támogassa” - közölte a miniszter. A több tízmilliós összértékű pályázatokról általában két, az adott szakterülettel egyáltalán nem foglalkozó elbíráló döntött. A kiértékelt pályázatot már ellenőrzi az Állami Számvevőszék. A második pályázat kiértékelését leállította a minisztérium, viszont a sikertelen pályázók listáját már napokkal korábban nyilvánosságra hozta. Plavčan elfutott Plavčan elrohant a sajtótájékoztatóról, így számos kérdés megvála- szoltan maradt. Nem tudni, hogy a pályázatok elbírálóit hogyan választották ki, miért nem az adott 'szakterülettel foglalkozó szakemberek döntöttek a projektekről, ahogyan az sem világos, milyen kritériumok alapján lett sikeres egy-egy projekt. Nem világos az sem, hogyan vizsgálták meg a kis cégek anyagi helyzetét, félő ugyanis hogy több sikeres, milliós pályázat társfinanszírozását a néhány ezer eurós forgalmat produkáló győztes cég nem tudja majd előteremteni. A minisztérium szerint ezekre a kérdésekre a pályázatok felülvizsgálata ad majd választ. Plavčan szerint az uniós pénzek merítését Veronika Remišová (OĽaNO), aki figyelmeztetett a pályázatok vitatható kiértékelésére, veszélybe sodorta azzal, hogy Szlovákia rossz hírét kelti. A DAC-nál is több pénz a komáromi stadionra Kvóták helyett bírság? BŐDTITANILLA FINTA MÁRK A komáromi illetékeseket némiképp váratlanul érte, hogy a KFC 5,9 millió eurót kap a magyar kormánytól a városi stadion felújítására. A támogatási összeg nemcsak szlovák viszonylatban, de a magyar kormány határon túli futballtámogatásaihoz képest is nagynak számít. A komáromi labdarúgásnak és a KFC-nek komoly hagyománýai vannak. A lila-fehér klubot 1900- ban alapították - a felvidéki labdarúgócsapatok közül harmadikként -, a városban pedig olyan labdarúgók nevelkedtek, mint Gogh Kálmán, a fehér Peléként emlegetett Szikora György, vagy épp a sokszoros szlovák válogatott Németh Szilárd és a Ferencváros csatára, Priskin Tamás. A klub ugyanakkor évtizedek óta alacsonyabb osztályokban játszik, ami a nézőszámon is megmutatkozott. A nyugat-szlovákiai harmadik liga elmúlt szezonjában a bajnok KFC hazai meccseit átlagosan 233 néző látogatta (az átlagnézőszámot a Futbalnet portálon közzétett hivatalosjegyzőkönyvek adatai szerint számoltuk ki). A stadiont 1961-ben adták át, a jelenlegi főtribünt pedig az 1980-as években építették. Stubendek László komáromi polgármester a komaromonline.sk portálnak nyilatkozva azt mondta, a klub a város tudtával kereste a stadion felújításának forrásait több helyen is - azt nem pontosította, hol. „Természetesen örülök a döntésnek, kíváncsian várom a fejleményeket” - mondta. Az 5,9 millió eurós támogatás szlovákiai viszonylatban nagynak számít - a szlovák kormány és a Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) 2013-ban indult tízéves stadionrekonstrukciós programjában a komáromihoz hasonló klubok (II. vagy III. ligás együttesek, komoly futballhagyományokkal rendelkező, de jelenleg nem élvonalbeli városok csapatai) 750 000 eurós dotációt kaptak, a DAC a rekonstrukciós programban 2,4 millió eurót kapott az új stadionjára, majd a szlovák kormány egy közelmúltbeli határozatával újabb 1,5 millió eurót hagyott jóvá a negyedik tribün befejezésére. A komáromi stadion felújításának támogatása abból a szempontból is meglepő, hogy a magyar kormány eddig elsősorban határon túli akadémiákat támogatott, nem stadionépítést. A KFC-támogatás mellett most a Székelyföld Labdarúgó Akadémia és alközpontjai kaptak 413 millió forintot, többek közt műfüves pályákra és működési költségekre. A kormány emellett tavaly a Bethlen Gábor Alapon keresztül a DAC akadémiáját támogatta közel 1 millió euróval, de 3,3 millió eurót kapott a Mészáros Lőrinc kormányközeli nagyvállalkozóhoz köthető eszéki csapat akadémiája, és közel 10 millió eurót a topolyai Délvidéki Futballakadémia. LAJOS P. JÁNOS A médiát támadta a szlovák kormányhivatal az Európai Unió Bíróságának főtanácsadói indítványa miatt, a magyar kormány képviselője pedig sorosozott egyet. A menekültkvóták miatti beadványt várhatóan elutasítja a bíróság, az Európai Bizottság kötelezettsógsze- gósi eljárása is sikeres lehet, ennek ellenére úgy tűnik, nem kell befogadni az előírt számú menekültet. Luxembourg/Brüsszel. A menekültkvóták eltörléséért beadott magyar és szlovák indítvány elutasítását javasolja az Európai Unió Bíróságának az ügy főtanácsadója. Yves Bot szerint az Európai Unió Tanácsának - ebben az esetben a belügyminiszterek tanácsának - joga volt többségi szavazással dönteni a kvótákról, és azok elfogadását nem kellgtt előzőleg konzultálni a nemzeti parlamentekkel, mint ahogyan a két állam az indítványában követelte. Fico: a média megszállott A szlovák kormányhivatal kétségbe vonta a főtanácsadó jelentésének súlyát, és újra hangsúlyozta, hogy a szlovák kormány nem fogadja el a kötelező kvótákat. „A miniszterelnök újra hangsúlyozza, hogy semmilyen kötelező kvótát soha nem fog elfogadni” - áll a nyilatkozatban. A médiának még egyet odaszúrt a kormányhivatal: „Kérjük a médiát, hogy hagyjon fel Robert Fico kormánya elleni megszállottsággal, és védje az ország érdekét, ahogyan ezt Robert Fico kormánya is teszi” — áll a rövid nyilatkozat utolsó sorában. Bot is Soros embere? Orbán Viktor magyar miniszter- elnök már június végén jelezte, hogy Magyarország az ítéletet nem fogja betartani. Igaz, nem is a bíróság döntését kellene betartania, hanem a Tanács döntését a kvótákról. Tegnap Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára „sorosozott” egyet. „Yvés Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz - mondta Völner. - Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akatja elfedni a jogi érvek hiányát.” A főtanácsadó 7 pontban - köztük az uniós szerződés megfelelő pontjaira való hivatkozásra alapozva - javasolja a beadvány elutasítását. Menekültek helyett bírság Habár tegnap az Európai Bizottság is újabb lépést tett a Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen a menekültkvóták teljes elutasítása miatt indított kötelezettségsze- gési eljárásban, és Szlovákiát is figyelmeztette, hogy az eddig befogadott 16 ember kevés, ezek az országok megúszhatják a kvóta elutasítását. A kvótahatározat ugyanis két évre szól, vagyis a határidő idén ősszel lejár. „A határozatot valóban 2 évre fogadták el, de ez nem változtat azon, hogy volt egy kétéves időszak, amelynek során - ha a Bíróság úgy dönt - a tagállamoknak tiszteletben kellett volna tartani a határozatot” - mondta lapunknak Radovan Geist, az euractiv.sk portál elemzője. A kötelezettségszegési eljárás alapján pedig akár komoly bírság is kiszabható a tagállamokra, amelyek nem tettek meg mindent a határozat betartása érdekében. Kit kell befogadni Szlovákia és Magyarország 2015- ben támadta meg az Európai Unió Tanácsának határozatát, amely 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett menedékkérő elosztására tett javaslatot. Ez alapján azonban csak az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket kellene befogadni, vagyis az úgynevezett gazdasági migrán- sokat nem, és például Szlovákia a saját törvényei alapján bírálja el a menekültkérvényeket. Magyarországnak összesen 1294, Szlovákiának pedig 902 menekültet kellene befogadnia. Magyarország teljesen elutasítja a menekültek befogadását, Szlovákia más taktikát választott: ugyan nem utasítja el teljesen a menekültek befogadását, de csak nagyon lassan teljesíti a kiszabott kvótákat. Olaszországból egyetlen menekültet sem fogadott be, Görögországból pedig 16-ot, emellett további 50 menekült befogadásáról tárgyal. Július 26-áig összesen 24 676 személyt helyeztek át más tagállamba - 16 803 főt Görögországból és 7 873 főt Olaszországból.
