Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-26 / 171. szám, szerda

6 | VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2017. július 26. | www.ujszo.com A pedagógus és a kvadbarom VERES ISTVÁN F is tanár, te is tanár, mondta Bandika Ervinnek kedélye­I .1 ____sen egy kertvendéglőben, miután elolvasták a hírt, hogy g g szeptembertől emelkednek a tanárbérek. 30-50 euróval A -J JL JL is többet kaphatunk ősztől, ez igazán örömteli fejle­mény, főleg ilyenkor, kovászosuborka-szezonban, nem gondolod, kedves kolléga? Abszolút egyetértek, kedves kolléga, igyunk is talán akkor ennek az örömteli fejleménynek az apropóján egy felest, úgy is várni kell az ebédre - borította szemüvegét szakszerűen a kockás ab­roszra Ervin. Felhörpintették a langyos Vilmost, majd arról kezdtek beszélgetni, mire fogják költeni a havi pluszt, amely a tanárokat a kor­mány döntése értelmében szeptembertől megilleti. A kabinet a telepü­léseket tömörítő társulással (ZMOS) egyezett meg az emelés részlete­iről, de a döntést a pedagógusok szakszervezete (OZPSaV) is jóvá­hagyta. Tudod, engem nem is az a havi plusz 30-50 euró tesz boldoggá - nyugtázta a leves váratlan megjelenését Ervin. Számoljuk negyven­nel, a pontos összeg úgy is mindenkinél más. Engem az tesz boldoggá, ha belegondolok, hogy egy évben tizenkétszer negyven euró, az négy­száznyolcvan, az tíz év alatt négyezer-nyolcszáz. Tíz évem van a nyugdíjig. Négyezer-nyolcszáz euróból, ha nyugdíjba megyek, veszek magamnak egy négykerekű motort, azt a kvadot, vagy mi az. Vagy pe­dig, ha még azt is hozzászámoljuk, hogy addig hány kormány emel még bért nekünk, ez az összeg a duplájára, triplájára is nőhet. Az már két kvad. Vagy három. De lehet, hogy nem is kvadot veszek, hanem odaadom a pénzt a gyerekeimnek, vegyenek maguknak, amire szük­ségük van. De szerintem kvadot akarnak majd ők is. Szerintem az emelést, kedves kolléga, arra kellene költened, hogy havonta fokozatosan javítsd a magad és családod életminőségét, külö­nösen figyelve arra, hogy ez szakmai kvalitásaidban is tükröződjön - fogadta el a bécsi szeletet a hajlékony pincértől Bandika. Citromkarika is van mellette, bravó. A bécsi szelet citromkarika nélkül olyan, mint a tanárbér emelés nélkül. Semmit sem ér - bökte a villát a fodros hús szélébe vidáman a pedagógus. Na és, ha nem haragszol meg, kedves kolléga-harapott a témába ismét Ervin-, azt hogyan kell elképzelni, hogy abból a havi plusz negyven euróból emelkedni kezd életem mi­nősége? Mármint hogy értem én, hogy több pénz, vonzóbb életpálya- modell, de fizikailag nem látom át, hogyan tükröződik át az életminő­ségi és szakmai fejlődésembe, hogy havonta két húszassal többet hagyhatok ott a Lidiben. Kifejtenéd, kérlek? Úgy is fizikatanár lennél, ha nem tévedek. Persze, Bandika nem tudta elmagyarázni, meg nem is akarta. Meg nem is fizikatanár volt, hanem magyar. Fel is idézte magában Petri György Antropozófia című versének zárósorait. „Az a fontos, hogy a sör legyen elég hideg, legyen az embernek tiszta inge, a bécsi szelet mellé legyen citrom, a felesége örüljön az új blúzának, a nap süssön, de módjával, járjon a szellő... néha egy fútózápor permetezzen be minket... A többi? A többi? Elintéződik majd magától.” FIGYELŐ Oroszországban kevesebb az ateista Oroszországban három év alatt a felére, 26-ról 13%-ra csökkent az ateisták részaránya - írta aVe- domosztyi című orosz gazdasági napilap a független Levada- központ adataira hivatkozva. A hívő és a „valamennyire vallá­sos” válaszadók aránya ezzel szemben a 2014-ben mért 3 5-ről 53%-ra nőtt. Az önmagukat erő­sen hívőnek vallók köre 4-ről 9%-ra bővült. Natalija Zor- kaja, a Levada-központ társa­dalom- és politikakutatási osztá­lyának vezetője a Vedomosztyi- nak arra hívta fel a figyelmet, hogy a vallásosság erősödése mellett az egyházi intézményes előírások életvitelszerű követői­nek száma nem nőtt. Még a ma­gukat erősen vallásosnak tartó oroszok között sem ritka, aki nem tart böjtöt és nem jár templomba. A 2005-ben mért 42-ről 28%-ra csökkent azok aránya, akik sze­rint az egyháznak befolyásolnia kellene az állami döntést. A lap szerint az emberek a val­lással a mai orosz társadalmi élet részeként azonosulnak. Arra pedig nagy hatást gyakorol az egyházi vezetőknek a médiá­ban a politikai, társadalmi és tu­lajdonjogi kérdésekben kifejtett álláspontja. Zorkaja rámutatott, hogy az emberekben a hagyomá­nyos vallásfelfogás egyre inkább összekapcsolódik az állammal és a hatalommal, a hit erősödésével párhuzamosan Oroszországban mind nép­szerűbb a többséghez tartozni. (MTI) A törökök szerint Merkel elnyomó Angela Merkel német kancellár Németországa elnyomóbb és ke­gyetlenebb még az Adolf Hitler vezette náci Németországnál is - állította a Yeni Akit című iszla- mista, kormánypárti török napi­lap. „Rosszabb Hitlernél”—ol­vasható az újság címlapján, amelyen Angela Merkel német kancellár látható horogkereszttel és azzal a kísérőszöveggel, hogy „Merkel Németországa az el­nyomásban és gyűlöletben túltesz Hitleren”. A lap arról ír, hogy Németor­szágban a beteg törökök nem jut­nak orvosi ellátáshoz, a török munkavállalókat elbocsátják, a lakásokat nem adják ki a török kisebbségnek. A dpa német hír- ügynökség megjegyezte, hogy erre nincs bizonyíték. (MTI) A hasznos idióta Danko úgy érzi: neki többnek kell mutatkoznia, mint ami D íjat osztani hálás feladat. Főként, ha a díj osztó szabhatja meg, kinek jár akitüntetés. Felter­jesszelek, ne terjesszelek? Megér- demled? Ha megkaptad, légy hálás! És ami a legfontosabb: ha megkap­tad, tűrd el, hogy veled fogok fény- képezkedni, hálás tekinteteddel adom el magamat. Nagyjából ez a logika munkálhat a díj alapító politikusok többségé­nek agyában, Andrej Danko abban különbözik tőlük, hogy nála a ki­sebbségi komplexust fel kell írni a kórlapra. Hogy a fenti sorok értel­mezhetők legyenek a szabadsá­gukról most visszatérő olvasók számára is: az SNS vezetője kilob­bizta, hogy a köztársasági elnök mellett évente egyszer a parlament elnöke is állami kitüntetéseket adományozhasson. Mert 2016-2020 között történetesen Andrej Danko a parlament elnöke. Dankónak elévülhetetlen „érde­mei” vannak abban, hogy a történe­lem szemétdombjára került Szlovák Nemzeti Pártba életet lehelt, és kissé modernebbre és toleránsabbra fazo- nírozva visszahozta a parlamentbe. Sajnos. Sőt, nemcsak hogy vissza­hozta, de egyenesen koalíciós arává tette. Ám evés közben jön meg az ét­vágy, hősünknek ennyi nem volt elég. A választási eredményt, pártja koalíciós kapósságát és a lassan fel­kúszó pártpreferenciákat látva elhit­te, hogy pár év múlva ő válthatja a Smert és Robert Ficót a hatalom leg­főbb fokán. Ettől annyira megrésze- gült, hogy józan ítélőképességét - és az igazi profik erényét: a higgadtsá­got, ha volt neki korábban - elveszt­ve hibát hibára halmoz. Századosi előléptetés, parlamenti levélbonto- gatás, a sor vígan folytatható lenne, és folytatjuk is az aktuális kommen­tárral: kitüntetésosztogatás. Danko úgy érzi: neki többnek kell mutat­koznia, mint ami, különben belehal. O nem lehet csak egy koalíciós párt­elnök, egy házelnök, neki több ada­tott. És pont emiatt nem lesz az, ami szeretne... A sztori előzményéhez hozzátar­tozik, hogy a díj osztogatás nem saját fejéből pattant ki. Miután tavaly Andrej Kiska államfő az állami ki­tüntetések odaítélésénél keresztül­húzta Ficóék számításait (kihúzott pár, a koalíció által preferált nevet a listáról és hozzáírt olyanokat, akikkel a miniszterelnök nem szeret egy lég­térben tartózkodni), a Smer olyan törvénymódosítást készített elő, amely „kormányfői díjakat” hoz lét­re. Danko pedig kapott az alkalmon és kibizniszelte magának: ha a mi­niszterelnöknek lehet „saját kitünte­tése”, lehessen neki is. Ám míg Fi­cóék eredeti - szintén kisstílű - lépé­se értelmezhető egy hatalmi-politikai játszma részeként, Danko ismét a kisovis szerepkörébe került. O az a kisöcskös, aki idegesen toporzékol: én is kérek egy új kisautót! Fico pedig többet nem is kívánhat. Az SNS elnöke magát nevetségessé téve elviszi előle a balhét. Nem elő­ször. Amikor Danko megtudta, hogy Ficóék a korábbi kormány utolsó ülésén ezredesi rangot kaptak mi­niszter párttársuktól, saját magának is intézett egy századosi előlépte­tést. Ezzel és a botrány kipattanását követő amatőr reakcióival magára irányította a figyelmet. Amíg Danko a Smer számára hasznos idiótaként viselkedik, Ficónak nem kell attól tartania, hogy valaki a külső sávból előzi meg. A Nyugaton dolgozó keletiek fokozatosan visszatérnek hazájukba Az Európai Unió hat új keleti tagállamából tavaly a hivatalos adatok szerint legalább hótmillióan dolgoztak Nyugaton. Az 1989-es rendszerváltás után a Kelet- és Közép-Európából Nyugat- Európába irányuló migráció már el­érte a csúcsot, várható, hogy a közel­jövőben megkezdődhet a Nyugaton dolgozó keletiek visszatérése hazá­jukba - állapítja meg legfrissebb ta­nulmányában a Colliers International tanácsadó társaság. „Ez kiemelten a visegrádi négyek országaira lesz érvényes” - jelentette ki Mark Robinson, a cég prágai kép­viselője a Hospodárské noviny gaz­dasági és politikai napilapban. A lap rámutat, hogy az EU hat új keleti tag­államából tavaly legalább hétmillió- an dolgoztak Nyugaton; a legtöbben a románok, a bolgárok és a lengyelek, míg legkevesebben a csehek. A csehek kivándorlása már meg­állt: 2015-ben és 2016-ban a cseh népesség 1,7%-a élt és dolgozott a nyugati államokban. A többi keleti országban a kivándorlás még nö­vekvő tendenciát mutat: a Nyuga­ton élő magyar állampolgárok ará­nya 4%-ról, 4,4-re, a szlovákoké 4,1%-ról 4,3-ra, a lengyeleké 6,1%- ról 6,6-ra, a bolgároké 7,8%-ról 9,8- ra, a románoké 12,8%-ról 14,1-re emelkedett az előző két évben. A Colliers International szerint a kivándorlási tendencia megfordul­hat, aminek több oka van: a legfon­tosabb, hogy a keleti országokban felgyorsult a bérek növekedése, alacsonyabbak az adók és a lakha­tási költségek, aminek következté­ben nő a lakosság elkölthető nettó jövedelme. Csehországban az uni­ós országok közül a legalacso­nyabb a munkanélküliség és csök­ken a többi visegrádi országban is. Pénzügyi elemzők arra is számíta­nak, hogy a közép-európai orszá­gok pénznemei megerősödnek. A közép-európai országok gaz­daságai egyre jelentősebb szakem­berhiánnyal küzdenek, a migránsok visszatérése jó hatással lenne a gaz­daságra. A magasabb fizetésekkel nőnének az adóbevételek, a fo­gyasztás, nagyobb lenne a kereslet az új ingatlanok iránt is. (MTI) MÓZES SZABOLCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom