Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-26 / 171. szám, szerda
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com 2017. július 26. I 3 A térképen kékkel vannak jelölve az országban megépült autópályák és gyorsforgalmi utak, minél sötétebbre van színezve egy járás, ott annál magasabba munkanélküliség, a legsötétebb Rimaszombati járásban 27-30 százalék a mun- kanélküliek aránya (Forrás: ifp) IFP: a sztráda alig segít DEMECS PÉTER Pozsony. A sztrádák és a gyorsforgalmi utak ugyan csökksntik a munkanélküliséget, de nem olyan mértékben, hogy az úthálózat bővítése megoldást jelentene a gazdasági nehézségekkel küszködő régióknak - állítja a Pénzpolitikai Intézet (IFP). Ha Zólyom és Rozsnyó között már 2011-ben megépült volna az R2-es gyorsforgalmi út, akkor a régióban 2016 végéig csak 1200-3900 fővel csökkent volna a munkanélküliek száma. A munkanélküliség, amely 2016 végéig a régióban 23,7 százalék volt, így 0,9-2,9 százalékponttal lett volna alacsonyabb - állítják a pénzügyminisztériumhoz tartozó IFP elemzői. A gyorsforgalmi út tehát segítene a régiónak, de nem jelentősen. Ezért fontos szerintük felmérni, hogy nem lenne-e nagyobb hatása más állami támogatásnak vagy projektnek. „Ha jelentősen csökkenteni akarjuk a munkanélküliséget, akkor elsősorban az oktatás minőségének javítására kell összpontosítani” - állítják az elemzők, majd hozzáteszik, ahol nincs szakképzett munkaerő, oda semmilyen beruházó nem érkezik, akár van út, akár nincs. Pontatlan felmérés? Érsek Arpád (Híd) közlekedési miniszter felháborítónak nevezte az elemzést, meggyőződése, hogy a pénzügyminisztériumnak más dolgokra kellene összpontosítania, s egyre jobban beleavatkozik a közlekedésügyi tárca kompetenciáiba. „Bizonyított tény, hogy beruházás csak oda érkezik, ahol fejlett az infrastruktúra. Az útépítés négy-öt évig olyan embereknek is munkát ad a régióban, akiknek nincs szükségük különösebb képzettségre, tehát az sem igaz, hogy utat csak ott érdemes utat építeni, ahol sok a szakképzett munkaerő” -mondta lapunknak Érsek. Véleménye szerint a pénzügyminisztérium elemzői az úthálózattal kapcsolatban nem végeznek komplex felméréseket. „Azt állítják, hogy az R2-est nem érdemes folytatni Zólyomtól Kassa irányába, mert ott nem olyan sűrű a forgalom. Azt viszont senki nem tudja, hány ember jár Kassáról Pozsonyba meg vissza „Bizonyított tény, hogy beruházás csak oda érkezik, ahol fejlett a közlekedési infrastruktúra." Érsek Árpád Magyarországon át, mert az út arra gyorsabb és jobb minőségű. Milyen kiesést jelent ez például az útdíjon? Ezt már nem nézték meg” - mondta Érsek a pénzügyminisztérium korábbi felmérésére utalva, amelyben nem ajánlották az R2-es egyes szakaszainak a folytatását. A pénzügyminisztériummal Érsek hajlandó tárgyalni az egyes projektekről, ilyen egyezség eredménye például, hogy a szoroskői alagút projektjét kétcsövesről egycsövesre változtatták, ugyanis kiszámolták, hogy a forgalomsűrűség szempontjából ez a következő 15 évben elég. Ugyanúgy módosították a Lónya- bánya mentén húzódó R2-es egy szakaszának projektjét, hogy pillérek helyett inkább a földön húzódjon az út, ami sokkal olcsóbb megoldás. „Ebben meg tudunk egyezni, mert ez reális megtakarítást hoz úgy, hogy az úthálózat bővítését nem fékezzük. Azt viszont ne mondja nekem senki, hogy ne építsünk utat délen, mert ha nem lesz út, akkor idővel már nem is lesz kinek építeni” - állítja Érsek. Újabb elemzés készül Az IFP elemzői emlékeztettek, hogy Szlovákia az Európai Unió öt azon országa közé tartozik, ahol legnagyobbak a regionális különbségek, s elismerték, hogy ennek egyik lehetséges oka az úthálózat akadozó bővítése. A sztrádákat és gyorsforgalmi utakat viszont ennek ellenére sem tartják kulcsfontosságúnak a munkanélküliség visszaszorítása szempontjából. A jelentésben összehasonlították, milyen mértékben csökkent a munkanélküliség - átlagban 1,6 százalékponttal - azt követően, hogy megépült a D1 -es sztráda Pozsony és Zsolna között, illetve az Rl-es gyorsforgalmi út Nagyszombat és Besztercebánya között. Azt, hogy az úthálózat bővítése milyen konkrét hatással volt a beruházások érkezésére, nem figyelték, erre egy következő felmérésben akarnak majd összpontosítani. Egyre több ember vásárol interneten ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság friss felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk is, különösen a más uniós országokból törtónő internetes vásárlásnál. Brüsszel. A fogyasztói szokásokat bemutató uniós bizottsági jelentés 2017-es kiadása szerint az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom ugrásszerűen megnőtt. Tíz év alatt csaknem megkétszereződött az interneten vásárló európaiak aránya, a 2007-ben mért 29,7 százalékról mára 55 százalékra emelkedett. A legutóbbi beszámoló óta a fogyasztói bizalom mértéke a belföldi kiskereskedőktől való vásárlás esetén 12 százalékponttal, a más uniós tagállamból történő vásárlás esetén pedig 21 százalékponttal emelkedett. Csalás kockázata A jelentés szerint a kiskereskedők azonban továbbra sem szívesen bővítik internetes tevékenységeik körét, és változatlanul tartanak a más uniós országokba történő internetes értékesítéstől. A félelmük elsősorban abból fakad, hogy a határon átnyúló értékesítés során nagyobb a csalás kockázata, és a különböző tagállamokban egymástól eltérő az adószabályozás, a nemzeti szerződési jog és a fogyasztóvédelmi szabályozás. Nem panaszkodunk A bizottság ezért javaslatot terjesztett elő a modem digitális szerződési szabályokra, amellyel az áruk internetes értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályok uniós szintű harmonizálását támogatja, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférést és az internetes értékesítést mozdítja elő. A jelentés kitért arra is, hogy a fogyasztók egyre kevesebb okot találnak a panaszra. Azok viszont, akik panaszt tesznek, elégedettebbek a panaszkezelés módjával. A fogyasztók csaknem egyharmada ugyanakkor nem kíván panaszt emelni, mivel 34,6 százalékuk megítélése szerint az összeg túl csekély, vagy 32,5 százalékuk szerint az eljárás túlságosan elhúzódna. Nem tudnak többet A kiskereskedők fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozó ismeretei érdemben nem javultak tavaly óta. Az alapvető fogyasztói jogokról feltett kérdésekre csak 53,5 százalékuk adott helyes választ. A tájékoztatás szerint a bizottság a fogyasztói szabályokat korszerűsítő javaslaton dolgozik azért, hogy minden európai fogyasztó tisztában legyen a jogaival és ezeket a jogokat az Európai Unió (EU) minden pontján megfelelően érvényesíthessék. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam r VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8939 □ Lengyel zloty 4,2571 n Cseh korona 26,013 D Magyar forint 305,49 n Horvát kuna 7,4128 D Román lej 4,5635 D Japán jen 130,28 n Svájci frank 1,1063 n Kanadai dollár 1,4608 n USA-dollár 1,1694 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) repülés • Wellness ót,«., 7. txÁM | »17. júum . • Utazás • Nyauíás Július 27-én ismét Utazás Extra! Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Milyen trükköket vethetünk be, hogy olcsón utazzunl Melyik város miért jó, kinek érdemes oda utazni. j| Olvashatnak egy élménybeszámolót Madridról. J Milyen merülőhelyek vannak Magyarországon és Szlovákiában. **§m ....... a világílegjobb business dass szolgáltatásait . - -s
