Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-22 / 168. szám, szombat

2 | KÖZELET 2017. július 22. | www.ujszo.com Balog: dönteni kell a romákról Balog Zoltán a határon túli magyar iskolákról is beszélt Tusnádfürdőn (MTI-felvétel) Egyszeri anyasági a külhoniaknak Tusnádfürdő. A kormány jö­vő januártól a Köldökzsinór program keretében kiterjeszti az egyszeri anyasági támogatást a külhoni magyarságra is, erre 640 millió forintot (2 millió euró) különítettek el az első évben - mondta Novák Katalin, az Em­beri Erőforrások Minisztériu­mának (Emmi) államtitkára. A Köldökzsinór programmal azt szeretnék jelezni, hogy a kor­mány számára minden megszü­letett magyar gyermek érték, szülessen bárhol a világon. A program alapján jövő januártól megteszik az első lépéseket, hogy a magyarországi családtá­mogatási formák közül bizo­nyos juttatásokat azok is meg­kaphassanak, akik nem Ma­gyarország közigazgatási hatá­rain belül vállalnak gyermeket. Első lépésként az egyszeri anyasági támogatást januártól minden magyar édesanya meg­kapja, függetlenül attól, hogy a gyermeke a világ mely pontján született. Ez érvényes a Kárpát­medence és a diaszpóra ma­gyarságára egyaránt. A támo­gatás egyszeri, 64 125 forintos (210 euró), és mintegy 10 ezer gyermekkel számoltak az első évben. A támogatást akkor kap­hatják meg az érintettek, ha a gyermeket anyakönyveztetik, illetve tekintettel a felvidéki helyzetre, a magyar igazolvány is jogosító okmány lesz. Szintén januártól kiterjesztik a baba­kötvényt is: minden gyermek­nek indítanak egy Start-számlát, ezen 43 ezer forintos kezdőtő­két helyeznek el. Utána erre le­het további megtakarításokat elhelyezni, és ezt az állam ka­mattámogatással kiegészíti. Amikor a magyar fiatal 18 éves lesz, akkor megkaphatja az összegyűlt összeget - fejtette ki Novák Katalin. (MTI) IBOS EMESE Tusnádfürdő. Meg kell hozni a döntést a cigányság ügyében, mondta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki a szegregáció gondolatát is felvetette. Az MKP ás a Híd szakpolitikusai reagálnak. Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a határon túli magyar oktatásról is beszélt az egyik fórumon. A tárca­vezető Szlovákiával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy színvonalas magyar iskolákra van szükség azért, hogy a magyar családok a gyereke­ket ne írathassák más iskolába azzal az indokkal, hogy azok jobb oktatást nyújtanak. Balog szerint Szlováki­ában sokszor azért nem adják ma­gyar iskolába a gyereküket a magyar családok, mert azokba sok cigány gyerek jár. „A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kér­dést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás - idézte az index.hu Balo­got, aki szerint ezt el kell dönteni, és arra programot kell kidolgozni. - A cigányság ügyében meg kell hozni a döntést, és az iskolarendszernél, amit mi építünk Budapestről, azt kell át­gondolni, mit értünk magyar isko­lán.” Balog szerint dönteni kell arról is, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kellene a roma gyerekeknek, külön rájuk vonatko­zó programmal. Kiss Beáta, az MKP oktatásért fe­lelős szakpolitikusa lapunknak Ba­log nyilatkozata kapcsán azt mond­ta, az oktatásügy terén ezek a téma­körök nagyon bonyolult és súlyos kérdések. „Nagyon sok iskolának komoly gondot jelent, hogy az elő­ítéletekkel terhes nem roma szülők azért nem adják az adott iskolába a gyereküket, hogy ne legyenek együtt a számukra nem elfogadott iskola­társakkal. De az éremnek van egy másik oldala is, hiszen nem egy ma­gyar iskola csak azért létezhet, mert roma származású gyerekek járnak oda. Erre a kérdéskörre per pillanat elfogadható, jó megoldás még nem született” - mondta Kiss Beáta. Hozzátette, saját tapasztalatai alap­ján egy inkluzív iskolában a hátrá­nyos helyzetű gyerekek le tudják dolgozni a lemaradásukat, de arra is van példa, hogy az alapvető törzs­anyag helyett a szociális szokások elsajátítását végzik az iskolában. „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ilyen esetekben nem lenne-e jó, ha az ő igényeikre szabott tanterv születne, nekik segítő eljárások szü­letnének” - mondta Kiss Beáta. Ravasz Ábel, a Híd romaügyi kor­mánybiztosa szerint vannak tények, amelyeket tudomásul kell venni. Például, hogy a magyar ajkú romák zöme, úgy Szlovákiában, mint más­„A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a hatá­ron túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás." Balog Zoltán miniszter hol, a magyar közösség részének ér­zi magát. „Ezt tiszteletben kell tar­tani. Ez nem Balog miniszter úr vagy valaki más, ez kizárólag az ő saját döntésükön múlik. Az oktatás terén egyértelműen bebizonyosodott, az a legfontosabb, hogy színvonalas ok­tatást tudjunk nyújtani a roma gye­rekeknek. Sajnos a legtöbb esetben a szegregáció egyben azt is jelenti, hogy a roma gyerekeket berakjuk egy színvonalon aluli, elkülönített iskolákba” - magyarázza a kor­mánybiztos. Azt is hozzátette, hogy vannak régiók, mint például Gömör, ahol a roma és a nem roma gyerekek életkörülményei között nincs nagy eltérés. „Ezek a gyerekek nem pisz­kosan járnak iskolába, ismerik az alapvető szokásokat, találkoztak már intézményekkel. Ezért én egyértelműen a mellett vagyok, hogy ezeknek a magyar ajkú gyerekeknek is nyújtsunk színvonalas oktatást.” Ravasz szerint kívülről bármibe bele lehet beszélni, de a valódi döntések helyben születnek. „A szlovák kor­mányjelenlegi stratégiája egy integ­rációs stratégia, romaügyi kor­mánybiztosként én is ezt tartom he­lyesnek” - zárta Ravasz Ábel. Tárgyalnak a bérekről Pavol Ondek pozitívumként értékeli a béremelésről született kompromisszu­mos megállapodást (Torfiáš Benedikovič felvétele) IBOS EMESE Szeptemberben újabb hat- százalékos béremeléssel számolhatnak a pedagógusok. Pozsony. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) több hó­napos tiltakozást követően megvál­toztatta álláspontját, és már kész megemelni az önkormányzatokhoz tartozó oktatási intézmények peda­gógusainak bérét. Pavol Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (OZPŠaV) az el­nöke pozitívan értékeli a ZMOS döntését, és kompromisszumként tekint rá. Ondek szerint az érintett fe­lek - a kormány, a ZMOS és a szak- szervezet - hosszasan egyeztetett. „Ugyanakkor állásfoglalásukban csak a 2018-as és a 2019-es évre vo­natkozó további 6 százalékos bér­emelések támogatásáról beszélnek. Miközben a kormányprogram 2020 januárjára is garantálja a további 6%- os emelést a pedagógiai alkalmazot­taknak” - mutatott rá Pavol Ondek. A szakszervezeti vezető szerint az idén szeptemberre tervezett béreme­lésnek már nincs akadálya, a kor­mány hétfői tanácskozásán minden bizonnyal rábólint a rendeletre, mellyel a kormány módosítja a bér­táblát. Ezzel gyakorlatilag garantál­ják, hogy az emelést minden peda­gógiai alkalmazott megkapja. On­dek szerint, ha a rendeletet jóvá­hagyja a kormány, akkor egyetlen polgármester sem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze az emelésre. Azt is leszögezte, hogy a tárgyalások még nem zárultak le, és mindent elkövet­nek azért, hogy az általuk követelt 10%-os emelést és a 2020-ra terve­zett béremeléseket is kiharcolják. Hasonló szellemben nyilatkozott az oktatási tárca is. „Az egyezteté­sek nem zárultak le, az álláspontok közelednek” - közölte Ivana Sko­kanová, az oktatási minisztérium szóvivője. Korábban Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter többször kijelentette, hogy nem­csak a kormányprogramban garan­tált, hanem azon túl is szeretne ki­harcolni némi pluszt az ágazat dol­gozóinak. (ie) A végrehajtónak sem akar fizetni Matovič ÖSSZEFOGLALÓ Igor Matovičot, az OĽaNO vezetőjét nem hatja meg, hogy a parlament hivatala végrehajtási eljárást kezde­ményezett ellene, így sem fogja kifizetni az összeférhe­tetlenségi bizottság által rá kirótt büntetést. Pozsony. Matovičot a bizottság azért bírságolta meg csaknem 12 ezer euróra, mert képviselőként aktív vállalkozói engedélye volt, melyet elfelejtett újra felfüggesz­teni. A politikus azonban nem fi­zette ki időben a bírságot, és nem vette át a fizetési felszólításokat sem. A hivatal ezért azt állítja, nincs más lehetősége, csak a vég­rehajtási eljárás. Matovič pénteken sajtótájé­koztatót tartott, melyen bejelen­tette: bár tudatában van annak, hogy a végrehajtási eljárás során a bírság emelkedni fog, nem haj­landó fizetni. „Nem vagyok képes lehajtani a fejemet, és fizetni. Egy leszek a millió ember közül, aki ellen végrehajtás folyik“ - mond­ta. Hangsúlyozta: a büntetést ugyan aktív vállalkozói engedé­lye miatt kapta, ám forgalma nem volt. Elmondása szerint az össze­férhetetlenségi bizottságban, mely kiszabta rá a büntetést, két­harmados többségben ülnek poli­tikai ellenfelei, így a döntést nem tartja igazságosnak, és szerinte sérült alkotmányos joga az igaz­ságos eljáráshoz. Matovič korábban minden va­gyonát feleségére íratta, így sze­rinte a végrehajtók kreativitásán múlik, mit vesznek el tőle. Hozzá­tette, nem fordul nemzetközi bíró­sághoz az ügyben, ügyvédje sze­rint ugyanis ehhez nincs j oga. Mivel Matovič kétszer is elfelej­tette felfüggeszteni vállalkozói en­gedélyét, a második eset miatt par­lamenti mandátumát is elveszíthe­ti. A politikus jelenleg nem jár be a parlamentbe, bojkottálja a tör­vényhozást, ami miatt már kéthavi fizetését vette el tőle Andrej Dan- ko (SNS) házelnök. Matovič azzal próbálta igazolni távollétét, hogy a házelnök zaklatja, ám ezt Danko nem fogadta el. Matovič szeptem­berben sem jelenik meg a parla­mentben, elmondása szerint dön­tése addig érvényes, míg Danko marad a házelnök. (SiTA.fm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom