Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-21 / 167. szám, péntek

2 KÖZÉLET 2017. július 21.1 www.ujszo.com Elfelejtették a fekvőbetegeket A nővérek nem tudják ellátni az összes pácienst (Vladimír Simičekfelvétele) Nem okoz árugrást a gyengébb termés Pozsony. Döntően a rendkí­vül aszályos tavaszi hónapok miatt az idei termés mintegy 25-30 százalékkal elmarad a ta­valyitól. Ennek ellenére búzából mintegy 900 ezer tonna, kuko­ricából pedig 170 ezer tonna ke­rülhet kivitelre - derült ki a szlo­vákiai takarmánygyártókat, - raktározókat és -értékesítőket tömörítő szakmai szervezet teg­napi tájékoztatásából. Tavaly 2,4 millió tonna búza termett, idén viszont csak 1,7 millió tonna várható, ami pedig a kukoricát illeti, az elmúlt évi 1,7 millió tonna helyett most csupán mint­egy 1 millió tonna lesz a termés -közölte Jozef Rebro, a szerve­zet képviselője. A visszaesés részben annak is köszönhető, hogy érezhetően csökkent a ve­tésterület, másrészt tavaly re­kordév volt, vagyis a viszonyí­tási szint is magas. Elhangzott, hogy a legfrissebb becslések szerint a globális gabonatermés alig marad el a tavalyitól, ráadá­sul a világ tartalékai sem csök­kentek, ebből adódóan nem vár­ható a gabonafélék árának meg­lódulása. Az Európai Unióban 150 millió tonnás búzatermést várnak, ami 5 millió tonnával haladja meg a tavalyit - ez szin­tén árfékező tényező. Ami vi­szont kellemetlen a gabonaex­portőrök számára, az az euró iz­mosodása. Mivel a gabonapia­con az amerikai dollár az irány­adó, ezért az unión kívüli pia­cokra szállítók versenyképessé­ge csökken. (shz) DEMECS PÉTER Pozsony. Szlovákiában a lakosság nagy része még a 60. élotévót sem óli meg egészségben, a 65 éven felüliek túlnyomó többsége pedig életének hátralevő részében betegségekkel küszködik - állítja Iveta Lazarová, a nővérkamara (SKSaPA) elnöke a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentése alapján. Iveta Lazarová szerint a lakosság elöregedése bizonyított tény, s annál nagyobb probléma, hogy a fekvőbe­teg idős páciensek ápolása máig nem kulcsfontosságú az egészségügyi rendszerben. Elsősorban a háziápolói-ügynökségek finanszíro­zását kellene minél előbb módosíta­ni. „Az OECD is arra figyelmeztetett jelentésében, hogy ezen a téren Szlo­vákia hatalmas lemaradásokkal küzd, a házi ápolás rendszere nem kielégítő és nem elérhető mindenki számára. Az egészségügyre fordított kiadások csupán 6,5 százalékát költik az ápo­lók tevékenységének térítésére, ami rendkívül kevés” - magyarázta La­zarová. A pénzhiány miatt az ügy­nökségek nem tudnak kellő mennyiségű egészségügyi nővért al­kalmazni. Kevés a nővér Vannak az országban régiók, ahol 30 ezer emberre 2 nővér jut, máshol 15 ezerre négy nővér. „Ebből is lát­ni, hogy az elosztás, az ország le­fedettsége nem megfelelő. A leg­nagyobb gondok vidéken, a kisebb falvakban vannak. Hiába van min­den járási székhelyen ápolóügy­nökség, ha a nővérek képtelenek el­látni annyi pácienst, amennyit kel­lene” - magyarázta a házi ápoló­nővérek képviselője. Jaroslav Stra­ka elmondta, egy nővérnek átlag nettó 700 eurós fizetést tudnak ad­ni, ennyi pénzért sokan nem fogják végezni ezt a nehéz munkát, inkább külföldön, általában Ausztriában vagy Németországban vállalnak munkát. Sok a huzavona Ráadásul ahhoz, hogy valaki házi ápoló lehessen, egyetemi végzett­ségre van szüksége és minimum öt­éves szakmai gyakorlatra. „Mi meg­szereztük a megfelelő szakképzett­séget, gyakran mégsem végezhetünk el olyan munkát, amit tudnánk. Pél­dául minden egyes új felfekvést vagy sebet a kezelőorvossal kell konzul­tálni. El kell hozzá menni személye­sen vagy megmutatni a fényképeket a sebről, ő pedig előírja a megfelelő kezelést, amit mi magunk is megte­hetnénk. Az így elvesztegetett idő fölöslegesen súlyosbítja a páciens ál­lapotát” - állítja Straka. Készülő változások Iveta Lazarová szerint nemcsak a páciensnek, hanem az államnak is sokkal előnyösebb, ha például a fekvőbeteget otthon gondozzák, és szakavatott ápoló látja el. „Nem foglalja a kórházi ágyat, nem kell orvost fizetni, mentőt hívni, a nő­vérek nagyon sok munkát elvégez­nek és könnyűének a páciensek ál­lapotán, sok esetben meggyógyít­ják a sebeket, felfekvéseket” - fűzte hozzá a nővérkamara elnöke. Sze­rinte a fekvőbetegek azért is van­nak kiszolgáltatott helyzetben, mert az öregotthonokban, hospice-okban nincs hely, két-három évet kell vár­ni, míg felszabadul egy-egy ágy, ezért otthon kell maradniuk. Zuzana Eliášová, az egészség- ügyi minisztérium szóvivője elis­merte, hogy a házi ápolás rendsze­rét át kell dolgozni, a problemati­kával a tárcánál külön munkacso­port foglalkozik. „A minisztérium a munka-, szociális és családügyi tárcával együttműködve már dol­gozik a tartós egészségügyi ellátás­ról szóló törvényen, amely a házi ápolás finanszírozását és annak el­érhetőségét is érinteni fogja” - mondta lapunknak Eliášová. A jog­szabály például lehetőséget adna arra, hogy a fekvőbetegeknek ne kelljen minden receptért a kezelő­orvoshoz mennie, hanem bizonyos gyógyszereket, egészségügyi se­gédeszközöket az ápolónő is előír­hasson. Egyelőre azonban nem tudni, hogy a tervezett módosítások mi­kor léphetnek hatályba. Százezer dolgozót keresnek a cégek RÖVIDEN Matovičnál csenget a végrehajtó Pozsony. A parlament hivatala végrehajtási eljárást kezdemé­nyezett Igor Matovič, az OĽaNO vezetője ellen, mert nem fizette ki azt a csaknem 12 ezer eurós bün­tetést, melyet a parlamenti össze­férhetetlenségi bizottság szabott ki rá. Matoviéot azért büntették meg, mert képviselőként aktív vállal­kozási engedély volt. A parlament hivatalának állítása szerint egyéb lehetőség híján kötelességük kez­deményezni a végrehajtást, Matovič ugyanis át sem vette a fi­zetési felszólításokat. A képviselő ma tart sajtótájékoztatót az ügy­ben. (JASR.fm) Szoroskához vonulnak a gömöriek Szoroska. Csendes tüntetéssel hívják fel a figyelmet a gömöri régió tarthatatlan közlekedési vi­szonyaira a helyiek-ma 16.00 és 16.30 között a szoroskai hegyi át­járó mindkét oldalán, Szádal­másnál és Hárskútnál is felvonul­nak, blokkolva ezzel a forgalmat. A menet egyik szervezője Burdi- ga Pál, Rozsnyó polgármestere, aki szerint az R2-es gyorsforgalmi út építésével kapcsolatban felme­rült vitára reagálnak. Burdiga szerint a régió polgárait felhábo­rította, hogy a pénzügyminiszté­rium és az Értéket a Pénzünkért Bizottság nem tartja kifizetődő­nek az R2-es Rozsnyó-Szádalmás szakaszának megépítését, bele­értve a szoroskai alagutat. A szer­vezők szerint ugyanakkor a gyorsforgalmi út és a szoroskai alagút nélkül a gömöri régió el­maradott marad, hiszen megfelelő infrastruktúra hiányában a befek­tetők is elkerülik. (fm, TASR) Meglógott az üldözött sofőr Csaca (Čadca). Újabb autósül­dözésre került sor, miután a rend­őrök felfigyeltek egy sofőrre, akit több kihágás elkövetése miatt el­tiltottak a vezetéstől. A 49 éves férfi előbb megállt, majd míg a rendőrök ellenőrizték az autó pa­pijait, elhajtott. Üldözőbe vették, többször felszólították, hogy álljon meg, hat figyelmeztető lövést is leadtak. A járműre nem céloztak, a férfi két utastársával együtt meg­lógott. A rendőrök a közelmúltban egy hasonló autósüldözés során le­lőttek egy 17 éves fiatalt. A rend­őrség szerint a mostani sofőr több gyalogost veszélyeztetett. (ie) SaS: menesszók az NDS igazgatóját Pozsony. Az SaS szerint a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) a földek felvásárlásakor a szükségesnél jó­val nagyobb földterületeket és jócskán túlárazva vásárolja fel a parcellákat. Állítják, a pozsonyi elkerülő út alatti telkeket eredetileg 187 ezer euróért vásárolták volna fel, valójában 5 millió eurót fizettek ki. A közlekedési tárca politikai já­téknak tekinti az ellenzék állításait, és a bűnüldözési szervekhez irá­nyította az SaS-t. (TASR, ie) 47 millióért ellenőrzik a szülőket Pozsony. Csak öt képviselő jelent meg a parlament embeijogi bizottságának rendkívüli ülésén, melyet a kormány legnagyobb botrányaival foglalkozó újság­írónál tett családlátogatás miatt hívtak össze. Erika Jurinová (OĽaNO) bizottsági elnök sze­rint Marián Valentovič, a Munka- , Szociális és Családügyi Köz­pont (ÚPSVAR) igazgatója előbb kész volt válaszolni a képviselők kérdésére, ám az első kellemet­len kérdést követően távozott az ülésről. „Előbb úgy véltük, hogy a családlátogatáskor emberi jo­gok sérültek, most viszont már kétségeink vannak afelől, hogy Szlovákia valóban hatékonyan használja-e fel az Európai Szo­ciális Alapból érkező 47 millió eurót” - mondta Jurinová, aki szerint az összeg gyakorlatilag arra megy el, hogy ellenőrzik, megfelelően használják-e fel a szülők a gyereksegélyt. A bizott­sági elnök szerint elemzéseket fognak kérni a tárcától és mini­mum a nemzeti projektek átérté­kelését. Az ellenzéki képviselők több uniós szervtől azt kérték, vizsgálják felül a 47 millió euró felhasználását. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter egyébként elnézést kért az újságírótól, mert szerinte a családlátogatást végző szociális munkás nem az előírásoknak megfelelően kommunikált az el­lenőrzés során. „Mindenkit biz­tosítok afelől, hogy ilyen a jövő­ben nem fordul elő” - közölte Ján Richter. (TASR, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Júniusban 25 éves re­kord dőlt meg. Ilyen alacsony mun­kanélküliségi rátát 1992 óta nem mértek a munkahivatalok. Szakér­tők szerint az állástalanok száma a következő hónapokban tovább csökkenhet. „Végre sikerült áttömünk a beve­hetetlennek hitt 7 százalékos határt, amire Szlovákia történetében még soha nem volt példa” - kommentálta az új adatokat Robert Fico kormány­fő, aki szerint azonban ez még csak a kezdet, hiszen az ország jó gazdasági teljesítményének köszönhetően az elkövetkező időszakban további csökkenésre számíthatunk. A kor­mányfő is elismeri azonban, hogy van még mit tenni, hiszen az olyan járá­sokban, mint például a Rimaszom­bati, továbbra is 20 százalék felett van az állástalanok aránya. „Épp ezért újabb intézkedéseket tervezünk a foglalkoztatottság növeléséért, és szeretnénk javítani a munkaerő mo­bilitásán is” - állítja Robert Fico. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert míg a legtöbb állástalan az ország ke­leti megyéiben lakik, a nekik felkí­nált szabad munkahelyek általában a nyugati megyékben találhatók. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter szerint a munkaügyi hivatalok az el­múlt hónapban csaknem 62 ezer sza­bad állást kínáltak az állástalanok­nak. Míg azonban ezek közül több mint 14 ezer Pozsony megyében ta­lálható, Kassa megyében a számuk a 3800-at sem éri el. Az elemzők szerint az állástalanok számának a csökkenése az elkövet­kező hónapokban is folytatódik. „A most közzétett, 6,9 százalékos adat korántsem végleges. A szlovákiai cé­gek egyre több új munkahelyet hoz­nak létre, így semmi sem utal arra, hogy ez a folyamat a közeljövőben leállna” - nyilatkozta Ľuboš Sirota, a McRoy Group személyzeti tanács­adó társaság igazgatótanácsának az alelnöke. Szerinte a legtöbb új állás az iparban, azon belül az autógyártás­ban és a gépiparban jöhet létre. „A szlovákiai cégek egyre több új állást hoznak létre, így semmi sem utal arra, hogy ez a folyamat a közeljövőben leállna." Ľuboš Sirota Sirota szerint a munkaügyi hiva­talok ugyan 62 ezer szabad állást tar­tanak nyilván, az igazsághoz azon­ban hozzátartozik, hogy nem min­den cég jelenti be a szabad állásokat a munkaügyi hivatalban. „Számítá­saink szerint a cégek jelenleg nagy­jából 100 ezer új dolgozót keresnek, így egyre nagyobb lesz közöttük az alkalmazottakért folytatott verseny. Egy részük ezt a bérek növelésével igyekszik megoldani, egyre több társaság hoz be azonban külföldi vendégmunkásokat is” - tette hozzá Sirota, aki szerint az sem kizárt, hogy az akut munkaerőhiány miatt né­hány cég kénytelen lesz elhagyni Szlovákiát. (mi, TASR, SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom