Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-20 / 166. szám, csütörtök

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM Tanácsadó víztartalék 2-3 napra is ele­gendő lehet. HA VAN FELSZABADULT ÁGYÁSUNK A megüresedett helyekre még veteményezhetünk is. A nyáridőben elültetett nö­vények kikeléséhez és be- éréséhez azonban fontos, hogy a talajunkat jól elő kell készíteni, és rövid tenyész­idejű fajtákat válasszunk. A kései termények sikere a megfelelő öntözés. A frissen kikelt növények több öntö­zővizet igényelnek, és álta­lában egész tenyészidő alatt nagy lesz a vízigényük - vet­hető pl. zöldborsó és zöld­bab is. Mindkettő a kis táp­anyagigényű növényekhez tartozik. A gyökerükön élő baktériumok segítségével a levegő nitrogénjét megkö­tik és hasznosítják, egyben zöldtrágyaként is szerepel­hetnek. Nagy szerepük van a talaj regenerálásában is. A fekete retek magjait is most, július végén, illetve augusztus elején vetjük. Tenyészideje 50-70 nap. Figyeljünk arra, hogy a ta­laja ne száradjon ki. Fontos számára a sok napfény, mert árnyékban kicsik lesz­nek a gumók. E zöldségféle ismertsége nálunk méltatla­nul alacsony. Jól eltartható, a téli zöldségszegény időszak­ban nagy hasznát vesszük, segíti az emésztést, a légúti fertőzések kezelésére is kivá­ló, és antioxidáns hatása is jelentős. Augusztus végéig még palántázhatunk téli fejes ká­posztát, vörös káposztát, ka­ralábét, kínai kelt és bimbós­kelt is. Gyöngyhagymára és spenótra is igaz, hogy ha most elvetjük, késő ősszel, egészen a fagyok beálltáig szedhetjük. A díszkáposzta igen mu­tatós és ráadásul hasznos teraszdísz; júliusban még magvetéssel, esetleg palán­táról is szaporíthatjuk. Nyá­ron figyeljünk a lisztecske kártételére, amely gyakran megtámadja a növényt. Rózsaszín, sötétlila, fehér és bordó változata egyaránt jól bírja a fagyot, így ezek tavaszig is viríthatnak az ab­lak előtt. Levelei, akárcsak a normál káposztáé, ehetőek. A félárnyékot és a napot is jól tűri, a tápanyagban dús talajt pedig szép levelekkel hálálja meg. VESSÜNK ZÖLDTRÁGYÁT! Ha másodterményt nem szeretnénk tenni a megüre­sedett ágyásunkba, akkor feltétlenül vessük be zöld­trágyával. Ennek több elő­nye is van: A talaj felszínére terített vastag növénytaka­ró nemcsak a földet védi a párologtatástól, hanem megakadályozza a gyomok megerősödését is. A zöld­trágyák életerős, kiterjedt gyökérzete lazítja a talajt, szellőzteti és szerves anyag­gal dúsítja. Mindenütt, ahol egy ágy termését már beta­karították, vethető olyan nö­vény, amelynek regeneráló hatása van. A nitrogéngyűj­tő növények közé tartoznak a pillangósvirágúak, pl. a herefajok, bükköny, csillag­fürt, bab, borsó, szójabab. A mustár a kisebb kertek­ben használható, praktikus, olcsó és gyorsan növekedő, zöldtrágyának alkalmas faj. Gyorsan csírázik, mesz- szire nyúló gyökerei után finom, morzsás szerkezetű talaj marad vissza. Bármi­kor vethető, egészen őszig, arra viszont ügyeljünk, hogy oda ne kerüljön mustár, ahova káposztát ültetünk majd - mindkettő mustá- rolaj-tartalmú, így egymás konkurensei. Inkább mé­zontófüvet (facéliát) hasz­náljunk, amely egyben ki­váló méhlegelő is. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK A csepegtető öntözés esetében a tömlő nyílásai pontosan 25-50 cm-re van­nak egymástól, körülbelül a növények közötti távolság is ilyen. Előnye, hogy a vízbe tápoldatot is tehetünk, s a hordóban felfogott vizet is hasznosítani tudjuk. Sok vizet takaríthatunk meg, ha például hűvösebb és ned­vesebb időben ültetünk pa­lántát, mert ilyenkor kisebb az esélye a talaj kiszáradásá­nak. Az elpárolgást fékezi az is, ha porhanyósítjuk a talajt, s utána öntözünk. Hasznos tőzeget, komposztot vagy mulcsot szórni a földre, mert ezek is megtartják a talajban a vizet. A nem szőtt textília szintén fékezi a nedvesség elpárolgását, továbbá védi a termést a szennyeződéstől, és gyorsítja a termés érését. A lekaszált fű, a szalma szin­tén akadályozza a nedves­ség elpárolgását. Ha átlátszó textíliával fedjük le a talajt, ez nem­csak a kártevőktől védi a vetést és a növényeket, hanem megakadályozza a nedvesség elpárolgását is, továbbá javítja a növények mikroklimatikai feltételeit. Szabó Anna KERTÉSZMÉRNÖK Mit jelentenek AZ ESKÜVŐI VIRÁGOK? A virág évezredek óta az ifjú élet, a szerelem szim­bóluma. A különböző kor­szakokban eltérő jelentése volt a virágoknak, sőt föld­rajzi térségenként is mást- mást jelenthetett ugyanaz a virág. A reneszánsz idők­ben a szegfű volt a hűség szimbóluma, éppen ezért sok korabeli festményen láthatunk kezükben szeg- fűcsokrot szorongató dá­mákat. A még érintetlen lánykáknak szüzességet, tisztaságot jelképező fehér vagy lilás liliomot küldtek a szívükre pályázó ifjak. Ha a megbeszélt találka alkal­mával a lány ibolyaszín já­cintot tűzött ruhájára, azt jelentette, szívesen fogadja a fiatalember közeledését. Ha piros tulipánt tartott kezében, őszinte szerel­mét fejezte ki. A szerelem klasszikus virága a rózsa, ami az érzéki vágyaktól kezdve a hűtlenségig szám­talan dolgot jelenthet szí­nétől, típusától függően. Sok virágkötő jól ismeri a leggyakoribb virágok je­lentését, és tudnak olyan virágcsokrokat kötni, amelyekben benne rejte­zik a különleges üzenet. A fehér az ártatlanság, az egyszerűség, a barátság, a boldog szerelem jelképe. A FLORASHOP MUNKATÁRSAINAK ESKÜVŐI VIRÁGDÍSZEI KÖZÖTT VÁLOGATTUNK ■ ■ Sfr virágcsokrok ^ ékmínden alkalomra JBárhonnan rendel, mi házhoz szállít juh! fínta^Horashop.sk, +421 908 992 299, YW www:ílpráS!ioÍňsk; Akt bármilyen csokrot rendel, levendulával töltött szivecskét kap ajándékba! 2oi7.július KERTásUDVARlI' HIRDETÉS ■ MP170261

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom