Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-20 / 166. szám, csütörtök
KÜLFÖLD 6 2017. július 20.1 www.ujszo.com Brüsszel büntetheti Varsót Az Európai Bizottság az igazságügyi reform leállítására szólította fel Lengyelországot A lengyelek napok óta tüntetnek a kormány önkénye ellen (TASR/AP) RÖVIDEN Jón Huntsman a moszkvai nagykövet Washington. A Fehér Ház bejelentette, hogy Donald Trump elnök Jon Huntsmant jelöli az Egyesült Államok oroszországi nagykövetének. Az 57 éves Huntsman 2005 és 2009 között Utah állam kormányzója volt, nagykövetként szolgált Szingapúrban, később pedig Kínában is. Huntsman Ronald Reagan elnöksége alatt a Fehér Ház munkatársa volt. A mormon vallású, hét gyermeket nevelő Jón Huntsman 2012-ben indult a Republikánus Párt elnökjelöltségéért is. (MTI) Feloszlattak egy muszlim szervezetet Jakarta. Feloszlatta a kormány Indonéziában annak a muszlim szervezetnek a helyi ágát, amelynek célja, hogy egyetlen kalifátusban egyesítse az iszlám híveit szerte a világon. A Fel- szabadulás Pártja (Hizbut Tah- rír) helyi szervezetének feloszlatása azonnali hatályú. Indonézia a világ legnépesebb muszlim országa. Joko Widodo indonéz elnök a múlt héten adott ki rendeletet arról, hogy a kormány betilthatja azokat a szervezeteket, melyek „fenyegetik a nemzet egységét”. (MTI) Gyökeres török kormányátalakítás Ankara. Kormányának átalakítását jelentette be Binali Yildi- rim török miniszterelnök, aki a 26 fos török minisztertanács 11 pozíciójában hajtott végre változtatást, köztük az igazságügyi és a védelmi tárca élén. Az öt miniszterelnök-helyettes közül négynek a személye változott. A tárcák közül lecserélték az igazságügyi, a védelmi, az egészségügyi, a munkaügyi, az ifjúsági és sport, az élelmiszerügyi és mezőgazdasági, valamint a kulturális és idegenforgalmi minisztérium vezetőjét. (MTI) A szenátus elé állna az orosz ügyvédnő Moszkva. Kész vallomást tenni az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága előtt Natalja Veszel- nyickaja orosz ügyvédnő, aki sajtóhírek szerint azt ígérte ifjabb Donald Trumpnak, Donald Trump amerikai elnök fiának egy tavalyi találkozójukon, hogy terhelő dokumentumokat bocsát rendelkezésére édesapja választási ellenfeléről, Hillary Clintonról - közölte az ügyvédnő az orosz RT televíziós csatornán. Veszelnyickaja tagadta, hogy bármi köze lenne a Kremlhez, és határozottan állította, hogy a találkozón az Oroszország elleni amerikai szankciókról akartak beszélni. A találkozó híre hatalmas botrányt váltott ki az amerikai médiában, a történetet az amerikai elnök egy múlt heti Twitter-bejegyzésében „a politikatörténet legnagyobb boszorkányüldözésének” nevezte, valamint dicsérte a fiát „nyitottságáért és ártatlanságáért”. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Brüsszel. A vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel tegnap a lengyel kormányt az Európai Bizottság, súlyos aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban. A brüsszeli testület megvitatta a legfrissebb lengyel fejleményeket, és a kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a ldfogásolt törvényeket. A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt, illetve a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé tévesztettek. Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Mint írták: újabb ajánlást küldBenjámin Netanjahu javaslatára közös, terrorizmus elleni munkacsoport jön létre a visegrádi négyek (V4) országaival - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a V4-országok és Izrael kormányfőjének tanácskozását követően. Budapest. Az izraeli miniszter- elnök meghívta a V4-csoport kormányfőit Izraelbe, azt a felek elfogadták - tudatta Orbán Viktor, aki egyúttal azt is sürgette, hogy Izrael és az Európai Unió kapcsolatát az észszerűség jellemezze, s bírálat helyett az együttműködés előtt nyissák ki a kaput. Hangsúlyozta: a visegrádi országok javasolni fogják az uniónak, hogy értékelje azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Izrael tesz a térség stabilitása érdekében, mindaz ugyanis európai érdek is, hisz véd az újabb és újabb migránsinvázió ellen. hetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alap- szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. Ez a bürokratikusán hangzó bejelentés nagyon kemény üzenet a politikai vitákban inkább óvatosságra törekvő bizottságtól. Az EU-s szerződés hetes cikkelye arról szól, hogy ha egy tagállamban veszélybe kerül a demokrácia, akkor fel lehet függeszteni az ország bizonyos jogait az EU- ban: ez lehet a kormány szavazati jogának megvonása, vagy éppen az uniós támogatások kifizetésének felfüggesztése is, vagy több minden egyszerre. Frans Timmermans, az EU alelnöke azt írta, hogy nagyon közel van a testület ahhoz, hogy Lengyel- ország példátlan megbüntetését formálisan is kezdeményezze. Hasonló eljárás megindításán dolgozik Magyarországgal szemben az Európai Parlament is a civilek és a CEU elleni törvények miatt. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke levelet írt Andrzej Duda lengyel államfőnek, amelyben kiemelte: a bíróságokat átszabó törvények sérthetik az uniós alapszerződésekben foglalt elveket, továbbá gyengíthetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, ilA magyar kormányfő emlékeztetett: a visegrádiak osztják Izrael álláspontját, hogy minden nemzet szempontjából kulcsfontosságú a külső határvédelem. Hozzátette: az emberek ellenőrzés nélküli szabad áramlása terrorkockázatot jelent. A visegrádi négyek különmegbe- szélésén döntöttek arról: levelet intéznek Olaszország miniszterelnökéhez, ebben támogatásukról biztosítják Rómát az európai migrációs válságban. A kormányfők azt írják, hogy a visegrádi országok meggyőződése, hogy a migráció kiváltó okait kell kezelni, és az ezzel kapcsolatos politikának tükröznie kell, hogy a migrációs hullámmal érkezők túlnyomó többsége gazdasági migráns. „Hisszük, hogy a valódi menedékkérőket még azelőtt azonosítani kell, hogy az Európai Unió területére lépnek. A külső határokat meg kell védeni” - szögezi le levelében Orbán letve a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Ugyanis a tét „a demokrácia és a jogállamiság túlélése Lengyelországban”. Előzőleg Lengyelországban elfogadták az államfő által ajánlott kompromisszumot az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjai megválasztásának az ügyében. Az Andrzej Duda elnök által kért változtatás lényege, hogy bár a testület tagjait ezután a parlament alsóháza fogja megválasztani, a kinevezésükhöz Viktor, Robert Fico, Bohuslav So- botka és Beata Szydlo. Arról is megegyeztek, hogy a Londonból elköltöző uniós ügynökségek egyikének valamelyik visegrádi országba kellene kerülnie. A V4 miniszterelnökei mandátumot is adtak a magyar miniszterelnöknek a Franciaországgal folytatandó tárgyalásokhoz a kiküldetési irányelvről. A visegrádi országok és Izrael miniszterelnökének első közös találkozóját követő sajtótájékoztató zárásaként a magyar miniszterelnök kijelentette: ha az Európai Unió nem működik együtt Izraellel, akkor saját magát bünteti, ezért a kapcsolatokat a higgadt észszerűség irányába kell terelni. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról beszélt, hogy a terrorizmus elleni harcban és az innováció területén az együttműködés Izraellel Európa és a visegrádi országok érdekét szolgálj a. (MTI) háromötödös többség kell. A törvényhozás alsóháza a múlt héten fogadta el a 25 tagú testületben helyet foglaló 15 bíró kinevezésének rendjéről és a testület átalakításáról szóló módosítást. Lengyelországban egészen súlyos törvények születnek e napokban. A cél egyértelmű: a kormány közvetlen politikai felügyelet alá kívánja helyezni a bíróságokat. Például az igazságügyi miniszter akár indoklás nélkül lecserélhetné a bíróságok elnökeit. (MTI, 444.hu) Zavargások Jeruzsálemben Jeruzsálem. Továbbra sem szűnik Jeruzsálemben a palesztinok tiltakozása az al-Aksza mecsethez vezető utaknál felállított detektoros kapuk miatt, és már a nagyszabású pénteki tüntetésekre készülnek. A zavargások újabb napján legalább 14 palesztin sebesült meg az izraeli rendőrség tömegoszlató fegyvereitől. A palesztinok kövekkel és palackokkal dobálták az egyenruhásokat, amit a biztonságiak villanógránátokkal viszonoztak. A rendőrök közül ketten könnyebb sebesülést szenvedtek. A Mecsetek terét (Templomhegy) szabályozó status quo értelmében az al-Xksza mecsetnél csakis a muszlimoké a vallási felügyelet, és a nem muzulmánoknak tilos vallásuk gyakorlása, kizárólag turistaként látogathatják meg e muzulmán szent helyet. (MTI) csora végeztével Trump csatlakozott hozzájuk, és bekapcsolódott a beszélgetésbe. A feltételezett második találkozóról szóló információ kedden este bejárta az amerikai sajtót, a legnagyobb televíziós csatornák a beszélgetés feltételezett tartalmát vitatták. A CNN hírtelevízióban például azt latolgatták, hogy Melánia Trump - mivel szlovén születésű - valószínűleg oroszul beszélgetett Putyinnal. Donald Trump a hírek és találgatások megjelenése után Twitter- bejegyzésben reagált. „Beteg dolog a hamis híreket gyártó média története a titkos találkozóról Putyinnal. Németország kancelláija a G20-ak valamennyi vezetőjét a hitvesükkel együtt meghívta. A sajtó tudott erről!”-írtaaz elnök. (MTI) Távozik a tábornok. Lemondott tisztségéről Pierre de Villiers francia vezérkari főnök, aki nyílt konfliktusba került Emmanuel Macron államfővel, ugyanis bírálta a hadseregnél tervezett, idén 850 millió eurós megtakarításokat, s a védelmi költségvetést tarthatatlannak nevezte, ő az első vezérkari főnök, aki lemondott az 1958-ban, Charles de Gaulle által alapított V. köztársaság történetében. Utódjának az államfő Francois Lecointre-ot, a miniszterelnöki hivatal védelmi kabinetjének vezetőjét nevezte ki a tegnapi kormányülésen. (Tasr/ap) Trump titkos találkozója Washington. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-as országcsoport július eleji hamburgi csúcs- találkozóján nem egyszer, hanem kétszer találkozott. Most kiderült: nem külön találkozóról volt szó, hanem a vacsorái beszélgetésről. A második megbeszélés ténye eddig nem került nyilvánosságra, az információt megerősítette a Fehér Ház egyik illetékese is. Az elnöki hivatal azonban nem tett említést arról, hogy a két államfő második találkozója milyen hosszan tartott és mi volt a megbeszélés témája. A két államfő nem külön találkozót tartott, hanem a vacsoraasztalnál beszélgettek. Vlagyimir Putyin mellé ültették az amerikai first la- dyt, Melánia Trumpot, majd a vaIzraelnek udvarló visegrádi négyek
