Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-20 / 166. szám, csütörtök
KÖZÉLET Felszámolnák a kreditrendszert Az ISU legutóbb június végén szervezett tiltakozó akciót az oktatási tárca tétlensége miatt (SITA-felvétel) IBOS EMESE 2 | RÖVIDEN A Híd és az MKP is a parlamentben Pozsony. Kilenc párt, köztük a Híd és az MKP is parlamenti párt lenne, ha a választásokat május végén és június elején tartották volna - derül ki a Median ügynökség felméréséből. 28,5%-kal még mindig a Smer a legerősebb párt, második az SaS 15,5%-kal, harmadik pedig az SNS 11,5%- kal. AzOĽaNO-Nova 10,5, az ĽSNS 8, a KDH 6,5 a Híd pedig 6%-os támogatottsággal lépte volna át a parlamenti küszöböt. Boris Kollár Sme rodina pártja és az MKP 5-5%-os támogatottsággal éppen csak becsúszott volna a plénumba. A megkérdezettek 35%-a biztosan, 17 százaléka valószínűleg, 42 százaléka pedig biztosan nem járult volna az urnákhoz. (TASR, ie) Fico Junckerrel az élelmiszerekről Budapest. Robert Fico kormányfő mandátumot kért és kapott a V4-es tagországok kormányfőitől Budapesten, hogy jövő csütörtökön az élelmiszerek kettős minőségéről tárgyaljon Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Fico szerint a V4-es országok polgárai az élelmiszerek kettős minősége miatt másodrendű uniós állampolgároknak érzik magukat. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök közölte, hogy szeretnék megváltoztatni az európai szabályozást. Sobotka szerint is elfogadhatatlan, hogy azonos termékeket más minőségben értékesítsenek a kelet-európai országokban, (ie) Vádat emeltek Lipéic ellen Pozsony. Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt emelt vádat az ügyész Daniel Lipšic volt parlamenti képviselő ellen. A Nova volt elnöke tavaly szeptemberben a fővárosban elgázolt egy idős férfit, aki nem sokkal a baleset után belehalt sérüléseibe. Lipšic ezt követően lemondott képviselői mandátumáról. Ha a bíróság bűnösnek találj a, 2-től 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Daniel Lipšic azóta a családdal a kártérítésben is megállapodott. (TASR, ie) Augusztusban áll bíróság elé Rybanič Pozsony. Augusztus 3-án indul a bírósági eljárás a banki titok megszegésével vádolt Filip Rybanič ügyében. Rybanič a Tatra Banka alkalmazottjaként megnézte Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter bankszámláját, az adatok a nyilvánosságra kerültek és megjelentek a sajtóban is. Rybanič akciójának köszönhetően derült ki, hogy Kaliňák pénzt kapott az adócsalás gyanújába keveredett Ladislav Baštemák vállalkozótól. Ha a bíróság bűnösnek találja a férfit, akkor 3-tól 8 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik. (TASR, ie) Pozsony. Általános béremelést, a kezdő ás a fiatal pedagógusok helyzetének javítását, a magasabb színvonalon oktató pedagógusok jutalmazását és a kreditrendszer eltörlósét javasolják az oktatási ás a pénzügyminisztérium szakemberei. A pedagógusok a legutóbbi sztrájkok során ugyanezt követelték. Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) és a pénzügyminisztérium Értéket a pénzünkért projektben felülbírálta az oktatásügyre fordított pénzek fel- használását, a jelentésben a pedagógusok értékelésére is kitértek. Leszögezik, hogy az ágazatra fordított pénzek emelése mellett egyéb intézkedésekre is szükség van azért, hogy emelkedjen a hazai oktatás színvonala. „A mindenkire vonatkozó általános béremelés mellett prioritásként kellene kezelni a kezdő és a fiatal pedagógusok helyzetének javítását, a tanárok színvonalától függő jutalmazást, és a bértömegben nagyobb arányt kellene képviselnie a jutalomnak” - áll a jelentésben, mely az oktatás színvonalának emelését a pedagógusok helyzetének javításában látja. A pedagógusbérek emelése ugyan bekerült a kormány programjába, bár nem olyan mértékű emelést deklarál, amilyet az utóbbi idők pedagógussztrájkjait szervező Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) követelt. A jelentés FINTA MÁRK Bár korábban a sajtó és a szakértők is szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, vajon a hírhedt močiari amnesztiák eltörlóse után utolórheti-e a törvény magát Vladimír Meöiart, most úgy tűnik, a dolgok ilyen iránta tartanak. A rendőrség ugyanis hivatali jogkörrel való visszaélés miatt kezdte vizsgálni a volt kormányfőt. A vádemelés azonban egyelőre messze nem biztos. A rendőrség már vizsgálja A büntetőjogi malom kerekei azután kezdtek őrölni, miután az Alkotmánybíróság kimondta, Vladimír Mečiar 1998 márciusában, mikor megbízott államfőként amnesztiát osztogatott ifj. Michal Kováč elrablóinak, megszegte a törvényt. Mečiamak ugyanis a köz- társasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló kormányfőként tartózkodóan kellett volna hozzá- állnia az amnesztia és az elnöki kegyelem intézményéhez, ám ez egyáltalán nem így volt. Alig vette át az államfői posztot, gyanúsan gyorsan, csupán néhány órával később már meg is születtek a hírhedt amnesztiák. Az ügyet a kerületi ügyészség kapta meg Jaromír Čižnár főügyész utasítására, majd továbbutalták a Pozsony Megyei Rendőr-főkapitányságra. Az illetékes nyomozó jelenleg tanulmányozza az ügyiratot, és dönt, szerint a hazai tanárok külföldi kollégáikkal azonos munkát végeznek, ám jóval alacsonyabb fizetésért. „Az OECD-tagországokban „ a pedagógusok az egyetemet végzettek átlag- keresetének 85%-át kapják, míg a hazaiak a 61 %-át. Ez az arány a kormányprogramban foglalt emelés után 2020-ra 67%-ra emelkedne” indul-e nyomozás és lesz-e vádemelésijavaslat, avagy sem. Az elévülés problémája Lucia Kurilovská jogász, a Rendőr-akadémia rektora lapunknak azt mondta, a rendőrségi gyakorlat ebben a meglehetősen bonyolult esetben sem tér el a szokásostól: a nyomozó megvizsgálj a, megtörtént-e a vizsgálat tárgyát képező cselekmény, és bűncselekményről van-e szó. Amennyiben ez megtörtént, a rendőrség elindítja a büntetőeljárást, bizonyítékokat gyűjt, immár az illetékes ügyész felügyeletével. Kurilovská szerint ebben az eset„ M eg tudj u k hatá rozn i, átlépte-e a törvényes kereteket, és visszaélt-e a hatalmával. Ez más, mintegy gyilkosság vagy egy rablás." Lucia Kurilovská jogász, a Rendőr-akadémia rektora ben az, hogy Mečiar lassan két évtizede szegte meg a törvényt, a vizsgálatot tulajdonképpen túlzottan nem befolyásolja, ezen biztosan nem fog elhasalni az ügy. „Itt egyértelműen meg tudjuk határozni, hogy átlépte-e a törvényes kereteket, és visszaélt-e a hatalmával. Ez más, mint egy gyilkosság vagy egy rablás” - magyarázta. Probléma a vizsgálatnál tulajdonképpen csak a tett elévülésével kapcsolatban merülhet fel, s valójában ez jelenti a legkomolyabb gondot a mutatnak rá a szakemberek. Ivana Skokanová, az oktatási minisztérium szóvivője szerint Peter Plavčan (SNS-jelölt) tárcavezető mindent megtesz azért, hogy a pedagógusok bére a kormányprogramban deklaráltakon túl - mely 2018-ban, 2019- ben és 2020-ban ígér 6-6%-os emelést - idén szeptembertől újabb 6%vizsgálat kapcsán. Amennyiben ugyanis elévült az ügy, nemhogy vádemelés nem lesz belőle, még a büntetőeljárás sem indulhat el. Az azonban, hogy valóban elévülhetett- e a dolog, egyelőre nem tiszta, hiszen más ilyen ügy híján nincsenek tapasztalatok - Tomáš Strémy, a Komenský Egyetem jogi karának dékánhelyettese szerint ugyanis az ügyész vagy a nyomozó érvelhet azzal, hogy az elévülési időbe nem számítható bele az az időszak, amíg az elkövetőt nem lehetett bíróság elé állítani törvényi akadályok miatt. „A jogrendszerünk nem ismeri ezt a helyzetet, így alapos elemzésre van szükség, és definiálni kell, mi is volt pontosan az a bizonyos törvényi akadály, lehetett-e ez az amnesztiák létezése, és elhárult-e az akadály azzal, hogy az amnesztiákat eltörölték” - mondta lapunknak Kurilovská. Ha végül az derül majd ki, hogy az ügy elévült, az minden bizonnyal megváltoztathatatlan lesz - nem úgy, mint az amnesztiák eltörlésének esetében, ahol korábban Robert Fico kormányfő hangoztatta megszün- tethetetlenségüket, ám mégis megtalálták a módját. Kurilovská szerint itt nem játszhat szerepet az, hogy Mečiar tette súlyos társadalmi következményekkel járhatott, vagy a társadalmi elvárás, hogy az ügyet különlegesen kezeljék, és eltekintsenek az elévüléstől. Vladimír Mečiart egyelőre magáért az emberrablásért nem vonták felelősségre: a volt kormányfő nincs az ügy tizenhárom vádlottja közt, bár a Sme napilap szerint nem kizárt, hogy az ügy vizsgálatának lezárultával ez megváltozhat. 2017. július 20. lwww.ujszo.com kai emelkedjen. A tervezett emeléssel egyébként sem az ISU, sem a szakszervezet nem elégedett. Előbbi, végső megoldásként újabb sztrájkot helyezett kilátásba, utóbbi pedig az egyeztetések lezárása után foglal állást. A jelentés a kreditrendszer fokozatos felszámolását javasolja, mert a pedagógusok szakmai fejlődésük helyett csak a pluszpénzszerzés miatt jelentkeznek a továbbképzésekre. A szakemberek a kreditrendszer felszámolásával felszabadult pénzeket átcsoportosítanák a bértarifán kívüli keretbe, ebből motiválnák a pedagógusokat, fedeznék a jutalmakat. A rendszer negatívumait a tárca is elismeri. „Már dolgozunk a rendszer átalakításán, de a teljes felszámolását nem tervezzük” - közölte Skokanová, aki szerint a kreditrendszeres képzéseknél a tárca nagyobb hangsúlyt helyezne az iskolák, az oktatási intézmények igényeire. Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikáért felelős szakembere szerint is át kellene alakítani a rendszert, egyrészt mert nem hatékony, hét év után ugyanis elvesznek a kreditek. Másrészt azért, mert nem motiválja a pedagógusokat. Általában kevés kre- ditpontért is sokórás képzést kell abszolválniuk a pedagógusoknak. „A továbbképzések kínálatával nagy gond nincs, a szervezésük azonban nem egyszerű. Az iskolavezetőknek meg kell oldaniuk a képzéseken részt vevő kollégák helyettesítését, illetve elő kell teremteniük az ehhez szükséges anyagiakat” - magyarázza Kiss Beáta. Nyitra megyében bíznak legkevésbé a bankintézetek Pozsony. A szlovákiai bankok számára a Nyitra megyei önkormányzatoknak folyósított hitelek számítanak a legkockázatosabbnak - derül ki a CRIF Slovák Credit Bureau társaság legújabb elemzéséből. A most közzétett elemzéséhez a 2927 szlovákiai önkormányzat közül 2898 adta át a hitelminősítéshez szükséges adatokat. Jana Marková, a társaság elemzője szerint a legjobb, „A” besorolásnak a települések 4,3 százaléka felel meg. Ezek azok az önkormányzatok, amelyek 100 százalékos eséllyel képesek visszafizetni az általuk felvett hiteleket. A legrosszabb, D típusú besorolást ezzel szemben csupán három önkormányzat - Turócszentmárton, az Epeijesi kerületben található Ladomér- vágása (Ladomirová) és Pozsony egyik városrésze, Dévény - kapta. Ez utóbbiak Marková szerint a fizetésképtelenségük miatt már tavaly kényszerfelügyelet alatt álltak. A legtöbb település, az önkormányzatok csaknem 40 százaléka a kevésbé rizikós ,3” csoportba tartozik. A legjobb helyzetben a Pozsony megyében található önkormányzatok vannak, amelyek között csaknem 83 százalékos azok aránya, amelyek a jó és közepes fizetőképességű minősítést kapták. A legtöbb rizikós önkormányzat Nyitra megyében található, ahol a jó és közepes fizetőképességű önkormányzatok aránya a 62 százalékot sem éri el. (TASR, mi) Mečiar csak az elévülésben bízhat
