Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-18 / 164. szám, kedd

www.ujszo.com I 2017. július 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kultúra és szkander A politikai szkander helyett végre elkezdődhetne a szakmai SZALAY ZOLTÁN M ég mindig furcsa be­legondolni, hogy a Kisebbségi Kulturá­lis Alap egy olyan kormány „terméke”, amelyben a Híd a Smerrel és az SNS-szel ül együtt. Ez a nehezen emészthető alaphelyzet alighanem kihatott az alap fogadta­tására is: bár az elégedett hangok voltak többségben, sokan fogadták kétkedve a létrejöttét. Nem csoda, tegyük hozzá, hiszen láttuk már máskor is, hogy a Robert Fico vezette kormányok látszatra fantasztikus jogszabályokat fogadtak el, amelyek aztán a gyakorlatban megbízhatóan csődöt mondtak. Reméljük, a ki­sebbségi alap ennek ellenkezőjére lesz egy ragyogó példa. A bizalmatlanságot érezni lehetett azon a beszélgetésen is, amelyet az Új Szó szervezett a Gombaszögi Nyári Táborban a kultúratámogatás­ról, és amely az első nyilvános vita­fórum volt a kisebbségi alapról. A vita nagy része nem is arról szólt, va­jon működőképes lesz-e az alap a már hatályba lépett jogszabály nyo­mán, illetve, hogy milyen irányba haladhat a kisebbségi kultúra az alap létrejöttével, hanem politikai csör- tékről ajelenlevő MKP-s Őry Péter és a hidas Rigó Konrád között. Ért­hető ez is: kampány időszak van, és egyiküknek sem mindegy, hogyan alakulnak a dolgok november 4-én. Látható volt az is, hogy Rigó Kon- rádnak nincs még meg az a politikusi rutinja, amely egy ilyen vitából egyértelmű győztesként hozhatná őt ki, még akkor sem, ha a másik oldal egyes támadásait sikerült kivédenie. Ory a releváns és a ferdített észrevé­teleket vegyítve folytatott vegyes sikerű rohamot Rigó ellen: megala­pozott kérdésfeltevés volt, miért nem használhatók a kisebbségi nyelvek az alappal folytatott írásbeli kommuni­káció, illetve a pályázás során (leg­alább részben), ferdítés, amikor azt hozta fel, Rigó a minisztérium újon­nan alapítandó kisebbségi főosztályát akaija kisebbségi autonómiaként el­adni. Rigó talán abból indult ki, egy nyári táborban vagyunk, a beszélge­tés ráadásul délelőtt fél tízkor kezdő­dött, így lazábbra vehetjük a figurát. Ez azt eredményezte, hogy sok szál elvarratlan maradt, s inkább a pártok közti összecsapás utáni lőporszag kavargóit a levegőben. Pedig a vita másik két résztvevője is komoly témákat vetett fel, bár in­kább csak egyoldalúan. Vasik János, aki négy évig bírált el pályázatokat a kormányhivatalban, feladatot is adott a kulturális alapnak, amikor ki­mondta, eddig senki semmiféle kul­túratámogatási koncepciót nem is­mert, eurómilliókat osztottak szét hasraütéses alapon. Tokár Géza egy feloldhatatlannak tűnő, ám koránt­sem mellékes csapdahelyzetet vázolt, amely szerint a szűkös kisebbségi közegben lehetetlen elfogulatlan (ő a „támadhatatlan” kifejezést használta) szakembereket találni a támogatások kezelésére. Válasz erre a felvetésre sem született. Pedig, tehetjük hozzá, nem kellene lemondanunk ezekről a válaszokról. Kevés rosszabb dolog történhet a kulturális alappal, mint hogy mindjárt a legelején a sérelmek kerülnek előtérbe. Tokár azt is hang­súlyozta, nem konszenzusos alapú modell született, az alap megszüle­tését nem előzte meg valódi kon­zultációs folyamat. A kérdés: le kell-e mondani ez esetben a további konzultációról? Ha így történne, abból a kisebbségi kultúra jöhetne ki a legrosszabbul. A politikai szkan­der helyett elkezdődhetne a szak­mai, még ha az sokkal kevésbé lát­ványos is. Autópálya vagy adóssá gfék? Mindkettő! GÁLZSOLT A adósságplafonokat tartalmazó alkotmányos törvény f J megváltoztatása és a költségvetési hiányok növelése JĽM m nélkül is előteremthetők az úthálózat fej lesztésére X M m i szükséges nagyobb összegek. Adunk is pár tippet. 1. Építs olcsóbban autópályát! Ha az építkezés összegének tizede, harmada, fele elfolyik korrupciós csatornákon, akkor drágán építünk keveset. Márpedig az autópályák építésére kiírt megbuherált közbeszer­zési eljárások a korrupció egyik fő terepei Szlovákiában, értékben ezzel már csak a közszférában az elektronikus ügyintézésre elpazarolt össze­gek vethetők össze. Szóval, igazi versenyt kellene csinálni, mint a Radičová-kormány idején - és láss csodát, az árak a felükre esnek. Ehe­lyett az van, hogy a harmadik Fico-kormány aláírta a második Fico- kabinet által „megversenyeztetett” eperjesi délnyugati elkerülő megépí­tésére a szerződést: a kilométerenként 45 millió eurós átlagár új rekord, épülhet az idáig legdrágább új autópálya az országban... 2. Szedjél be több (elektronikus) útdíjat. A közúti teherfuvarozók által fizetett elektronikus útdíjból idén az első fél évben csaknem százmillió euró folyt be, az összeg évről évre nő. Ezzel nincs semmi baj, azzal annál inkább, hogy az útdíjra kiírt közbeszerzést botrányos módon az első Fico- kormány idején, 2009-ben a Skytoll társaság nyerte a legdrágább áraján­lattal (a többi résztvevőt kizárták). A cég mögött egy ciprusi postaláda volt, mögötte meg gyaníthatóan a J&T, meg Milan F ilő, vagyis a Smer mecé­násainak tartott körök. De ennél is nagyobb baj, hogy a beszedett pénzből arányaiban túl sok ment és megy a Skytollnak (amely óriási haszon­kulccsal dolgozik), meg egyéb, a rendszeren élősködő társaságoknak, és túl kevés marad az államnak az utak építésére és fenntartására. Legújabban a beszedett összeg kevesebb mint fele. Jelentős növekedés után... (A kez­detekkor az élősködők az összeg háromnegyedét is benyelték!) Ezen nem lehetne változtatni? 3. Fizess kevesebbet a kisajátított telkekért! Az épülő utak alatt kisajá­tított telkeket (többnyire szántóföldeket) egy rossz törvényi szabályozás miatt átminősítik építési teleknek, majd e szerint kompenzálják a tulaj­donosát. Ez leginkább a nagyvárosok környékén emeli meg az állami ki­adásokat, az állatorvosi ló a fővárosi körgyűrű (D4-es) és a hozzá kap­csolódó R-7-es, amelynél csak a telkekre több mint 300 milliót költött az állam. A törvény rossz, meg kell változtatni. Ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosokat ne illemé meg a piacinál magasabb vételár (vagy nagyobb területű cseretelek) a kisajátításnál, de azért az mégsem járja, hogy vala­kinek a telkét hússzoros vagy ötvenszeres áron vásárolja fel az állam. Ar­ról nem is beszélve, hogy ez mágnesként vonzza a spekulánsokat. Az ál­lamnak elsősorban a több millió adófizető érdekeit kell szem előtt tarta­nia, és nem a telektulajdonosokét, különösen nem a spekulánsokét. 4. Használd ki hatékonyabban az uniós alapokat! Közhely, hogy gond van az alapok merítésével, és ehhez még hozzá kell tenni, hogy egy adott tagállam prioritásai szerint jórészt maga dönthet arról, milyen területekre mennyit költ. Ha annyira fontos az infrastruktúra, irányítsanak oda több pénzt. Ez már csak azért is jó lehet, mert kevésbé piactorzító hatású. Ha egyes cégeknek mondjuk szállodaépítésre, étterem rekonstrukciójára, energetikai hatékonyság növelésére stb. adnak uniós támogatást, akkor egy-két cég kap, a többi meg nem (és megint jön a korrupció). Ha felépül egy út, akkor azt mindenki (azonos feltételekkel) használhatja, egy egész régiónak segít. Szóval, mindjárt itt van pár ötlet, évente százmilliós tételben, csak po­litikai akarat kellene a megvalósításhoz, és az adósságféket békén lehet hagyni. Micimackó a kínai cenzorok legújabb áldozata Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok. A mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett tegnap az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csa­csi öreg medvéhez hasonlították. A Veibo nevű kínai közösségi ol­dalra még fel lehet tölteni Mici­mackót ábrázoló képeket, és a Vej- ni hsziao hsziong - a jószívű, de együgyű mackó kínai nevének megfelelője - karakterek sincsenek blokkolva, de ha valaki hozzá akar szólni, akkor már hibaüzenet jele­nik meg, amely arra figyelmezteti a felhasználókat, hogy „illegális tar­talmat” próbáltak meg közzétenni. A Kínában tömegek által használt WeChat üzenetküldő szolgáltatás­ból is eltűntek a micimackós mat­ricák, de a felhasználók saját tele­fonjukról még tudnak olyan képe­ket küldeni, amelyek Róbert Gida legjobb barátját, legkedvesebb já­tékmackóját ábrázolják. „Szegény kis Micimackó, hát mi rosszat tett ez a kedves, aranyos mézfaló med­ve?” - tette fel a kérdést a Veibón egy felhasználó. Micimackó baja azért gyűlt meg a kínai hatóságokkal, mert 2013- ban a kínai internetezők olyan ké­peket kezdtek megosztani, amelye­ken Hszi Csin-ping és Barack Oba- ma akkori amerikai elnök egyik kö­zös fotóját a Micimackót barátjá­val, Tigrissel együtt ábrázoló gra­fikákkal állították párba. Egy évvel később Mi-Hszi-mackó már Füles­sel, a szamárral fogott kezet az Abe Sindzó japán kormányfőről és Hszi Csin-pingről készült, hasonló fotó mellett. 2015-ben pedig a „Kína legcenzúrázottabb képe” kétes ran­got nyerte el az a kép, melyen a ka­tonai díszszemlét autójából a tető­ablakon át, állva megtekintő Hszi Csin-pinget egy kabrióban ülő Mi­cimackó mellé montírozták. A kínai hatóságok azért különösen érzékenyek az elnököt érintő élcelő­désre, mert ősszel tartja ötévente megrendezett kongresszusát a Kínai Kommunista Párt, amelyen Hszi várhatóan újabb öt évre megbízást kap az ország vezetésére. (MTI/afp) TALLÓZÓ Élőben adják a puccsisták perót Élőben közvetíthetik a monteneg­rói televíziók és hírportálok az ok­tóberi puccskísérlet vádlottainak perét, amely szerdán kezdődik - erről döntött tegnap a podgoricai felsőbb bíróság. Ez lesz az első al­kalom, hogy a montenegrói tévé­csatornák élőben közvetítenek egy bírósági eljárást. A Vijesti.me hír­portál közölte a felsőbb bíróság el­nökének, Vesna Medenicának a közleményét, amelyben olvasható, hogy az élő közvetítést a közér­dekre, valamint a nagy érdeklő­désre való tekintettel engedélyezte a testület. A bíróság egyben nyílt tárgyalást rendelt el, így akit érde­kel, a helyszínen élőben is követ­heti az eljárást. Vesna Medenica közölte, az élő közvetítés során a vádlottakjogai nem sérülnek, és tiszteletben tartják az igazságos tárgyaláshoz való jogukat is. A vádlottak padján tizennégyen ül­nek: két orosz állampolgár, két montenegrói ellenzéki képviselő, a szerbiai csendőrség egykori veze­tője, további kilenc szerb férfi, aki állami intézményekre akart tá­madni az októberi parlamenti vá­lasztás napján, merényletet akart elkövetni Milo Djukanovic akkori kormányfő ellen, hogy oroszbarát pártokat juttasson hatalomra, és így megakadályozza az Adria-parti ál­lam NATO-csatlakozását. A14 férfit terrorista cselekmények kí­sérletével és Montenegró alkotmá­nyos rendjének megsértésével, az ellenzéki Demokratikus Front két képviselőjét ezen felül összeeskü­véssel, a nemzetbiztonság elleni támadás előkészítésével is vádol­ják, és megfosztották mentelmi jo­guktól. Korábban mindannyian ár­tatlannak vallották magukat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom