Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-18 / 164. szám, kedd

2 I KÖZÉLET 2017. július 18.1 www.ujszo.com Hatékonyabban védenék az áldozatokat Lucia Žitňanská (Híd) többéves előkészületek után küldte a törvényterveze- tettárcaközi egyeztetésre (Jozef Jakubčo felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Újabb gyökeres változásokat vezetne be a szlovák jogrendbe Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter, mindezt a bűncse­lekmények áldozatainak hatékonyabb védelme érdekében. A törvényekbe foglalná például az áldozat fogalmát, s garantálná az információkhoz való hozzáju­tást, jelenleg ugyanis az áldozatokhoz gyakran el sem jut, mi mindenre van joguk, s milyen segítséget kaphatnak. Az országban évente emberek ez­rei válnak bűncselekmények áldo­zataivá, a családon belüli erőszak­nak csupán a legelrettentőbb példái kerülnek napvilágra, a nemegyszer tragikus esetek pedig csak a jéghegy csúcsát képezik. Tavaly például a fővárosban két hónap leforgása alatt két nőt lőttek le, habár haláluk előtt jelentették a rendőrségnek, hogy életveszélyesen megfenyegették őket. A rendőrség ennek ellenére nem segített, mert gyakran nem ve­szi komolyan a családon belüli erő­szak áldozatainak feljelentéseit, bár úgy tűnik, ezen a téren is van némi változás. Tavaly például a rendőrség hat­százzal több, családon belüli erő­szak kapcsán érkezett bejelentés ügyében indított vizsgálatot. Pol- gátjogi aktivisták szerint ez azt je­lenti, hogy a rendőrök is egyre ko­molyabban veszik ezeket a feljelen­téseket. Az áldozatra fókuszálva Janka Šipošová (OĽaNO), a Se­gítség az Erőszak Áldozatainak Pol­gári Társulás vezetője éveken át fi­gyelmeztetett arra, hogy az áldoza­tok Szlovákiában nem számíthatnak kellő védelemre. „Hatalmas hiba, hogy nincsenek olyan jogszabályok, amelyek védenék az erőszakos bűncselekmények áldozatait. Gya­korlatilag csak a büntetőjogi tör­vény foglalkozik ezekkel az esetek­kel, s ez a jogszabály az elkövetőket tartja szem előtt, a tettesek megbün­tetésére összpontosít, s túlzottan nagy hangsúlyt fektet az ő jogaikra” - emlékeztetett Šipošová. Ez az állapot a legnagyobb valószínűséggel hamarosan véget ér. Az igazságügyi minisztérium az el­múlt napokban nyújtotta be tárcakö­zi egyeztetésre azt a törvényterve­zetet, amely a bűncselekmények ál­dozatainak védelmére vonatkozó szabályokat egységesíti vagy mó­dosítja, ezeket ugyanis jelenleg szá­mos különböző törvény érinti, az új jogszabály számos, eddig nem is­mert meghatározást is tartalmaz. „Az áldozatok támogatása vagy védelme nemcsak arról szól, hogy kártérítést kapjanak, hanem elsősorban a nekik felkínált szolgáltatásokról” - ma­gyarázta Žitňanská. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a szlovák jogrend például máig nem ismeri az áldozat fogalmát, a módo­sítás elfogadása után ezen kívül a veszélyeztetett áldozat is bekerülne a törvénybe. Žitňanská szerint az ál­dozatok abban veszélyeztetettek, hogy segítség nélkül nem tudják ér­vényesíteni jogaikat. Ebbe a cso­portba sorolnák a kiskorúakat, a nő­ket vagy a 75 évnél idősebb szemé­lyeket. Az áldozatnak joga lesz szakmai segítségnyújtásra, jogi se­gítségre ám anyagi kártérítésre is. A minisztérium ugyanakkor azt akaija, hogy a tárca által akkreditált szervezetek szakosodjanak az áldo­zatoknak nyújtott segítség teljes skálájára. Ezzel az akkreditálással akarják elérni a felkínált szolgálta­tások minőségét, a szervezetek te­vékenységét folyamatosan ellen­őrizni fogják. Bár az áldozatoknak már most is számos lehetőséget ga­rantálnak, a tárca szerint a tapaszta­lat igazolta, hogy jobb, ha mindent egy helyen megkapnak, egy helyen tudnak hozzájutni. „Ideális lenne, ha ezen szervezetek által nyújtott segít­ség komplex lenne, tehát a jogi se­gítségtől a pszichológiai segítség- nyújtásig vagy egyéb olyan segítsé­gig, amely az adott esetben szüksé­ges” - mondta a miniszter. Ezen szervezetek tevékenységét a tárca nem közvetlen finanszírozással fog­ja megoldani, az általuk elvégzett tevékenységet fogja téríteni az álla­mi költségvetésből különböző dotá­ciók keretében. Egyszerűbb kártérítés Komoly változás érinti épp az ál­dozatoknak odaítélt kártérítéseket. Jelenleg ugyanis az áldozatoknak nincs más esélyük, mint külön pol- gáijogi pereken követelni az összeg kifizetését. „Ezen a téren a gyakor­lati tapasztalatokból indultunk ki. Például ha a kártérítés lehetősége büntetőjogi per során merül fel, el akarjuk érni azt az állapotot, hogy a bíróság a büntetőjogi per során ha­tározza meg a kártérítés összegét, és ugyanakkor döntsön is róla, hogy ne kelljen az áldozatnak emiatt még polgárjogi pert is kezdeményeznie” - tájékoztatta lapunkat Peter Bubla, az igazságügyi tárca szóvivője. Elemzők a kisiskolák bezárását javasolják Šimko indulása okozhat némi zavart (TASR-felvétel) IBOS EMESE Pozsony. Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) és a pénzügyminisz­térium Értéket a pénzünkért pro­jekt keretében azt vizsgálta, mennyire hatékonyan használják fel a közoktatásra szánt pénzeket. A jelentés szerint idén Szlovákia 3,4 milliárd eurót, azaz a bruttó hazai össztermék (GDP) 4%-át fordítja a közoktatásra, vagyis a közkiadások 10%-át kapja az ága­zat. A jelentés rámutat, hogy más európai országok jóval többet, át­lagosan a GDP plusz 1%-át költik az oktatásügyre, Szlovákia ezen a téren évek óta a lista végén kullog. A 88 millió eurót elsősorban a re­gionális iskolahálózat racionali­zációjával, a kreditrendszer foko­zatos felszámolásával, illetve az­zal lehetne megtakarítani, ha to­vább emelkedne a Be. képzés után tanulmányaikat nem folytató diá­kok száma. Az elemzők részben a regionális iskolahálózat raciona­lizálásában látják a megoldást, mely a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt egyre kevésbé működik hatékonyan. Rámutat­nak, hogy 2000 óta 33%-kal, 651 ezerről 433 ezerre csökkent az alapiskolás diákok száma, miköz­ben az alapiskolák száma csak 14%-kal csökkent, vagyis az isko­lahálózat csak részlegesen reagált a negatív trendre. A pedagógusok száma mintegy 20%-kal keve­sebb, ugyanakkor a bérük az egyik legnagyobb tétel a költségvetés­ben. Az elemzés szerint az alapis­kolák negyedébe 50-nél kevesebb diák jár, ezeket az iskolákat az összes diák mintegy 3%-a látogat­ja. A szakemberek már tavaly is arra figyelmeztettek, hogy or­szágszerte 400 olyan kisiskola van, amely mellett 5 km-es körzetben újabb iskola működik. A jelentés az iskolabuszokban látja a megol­dást. A szakemberek számításai szerint 12 millió eurót spórolná­nak meg, ha bezárnák az 50 főnél alacsonyabb létszámú iskolákat, még akkor is, ha a diákokat isko­labuszokkal szállítanák a legkö­zelebbi iskolába. Hasonló szellemben nyilatko­zott a közelmúltban Peter Plavéan (SNS-jelölt) oktatási miniszter is az iskolabuszoktesztelésekor. Ő az iskolabuszok bevezetésétől remél racionalizációt, viszont a döntést kizárólag az önkormányzatokra bízná. Kiss Beáta, az MKP oktatáspo­litikáért felelős szakembere sze­rint az iskolákról nem lehet kizá­rólag a számok tükrében dönteni. Ráadásul a racionalizációtól re­mélt megtakarítás az oktatásügy költségvetésében nem jelentős tétel. „Ez nem jelentene rendszerszintű megoldást az ok­tatásban felmerülő gondokra. A magyar iskolákkal kapcsolatban pedig kizárólag az emelt norma­tíva jelentene megoldást. Egy át­gondolatlanul végrehajtott racio­nalizáció a felvidéki magyar is­kolák jelentős részének a végét jelentené” - magyarázta a szak­ember. Kiss Beáta a racionalizá­ciót csak úgy tartja elképzelhető­nek, ha egymáshoz közeli, nehéz helyzetben levő teljes szerve­zettségű iskolák között kistérségi megállapodások jönnének létre úgy, hogy egy helyen teljes szervezettségű iskola, a többi te­lepülésen pedig alsó tagozatos is­kola működhetne tovább. FINTA MÁRK Jozef Šimko esetleges indulása Besztercebánya megyefőnöki posztjáért a szakértők szerint sok fejfájást nem okoz a négy legesélyes­ebb jelöltnek. Magyar körökben azonban okozhat némi zavart. Martin Slosiarik, a Focus ügynök­ség szociológusa szerint Šimko indu­lása jelentősen nem gyengíti Ján Luntert, Stanislav Mičevet és Martin Klust - akik közül kikerülhet majd Marian Kodéba kihívója. Sőt - bár elsőre máshogy tűnhet -, a szélsősé­ges megyefonöknek sem kell aggód­nia. Slosiarik aztv sem tartja valószínűnek, hogy Šimko Kodéba „pótjelöltje”, ugyanis a Rimaszom­batijáráson kívül kérdéses az ismert­sége, és el is késett azzal, hogy építse magát, másrészt politikai profdja sem felel meg telj esen a Kodéba-választók elvárásainak. Nem fiatal már, hatvan felett jár, és nagy a korkülönbség közte és a Kotleba-tábor tagjai kö­zött, akik inkább fiatalabb rendszer- ellenes arcokat keresnek. Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint sincs esély arra, hogy Šimko annyi szavazatot szerezzen, mint Kodéba, hogy esetleg helyette induljon el. Slosiarik úgy gondolja, ha Šimko magyar jelöltként próbálná prezen­tálni magát, akkor némi magyar tá­mogatásra számíthatna ugyan, ám ez sem lenne döntő. A szociológus sze­rint a Besztercebánya megyei válasz­tásnak egyébként sem lesz ilyen irá­nyú etnikai éle. A Híd megyei vezetője, Nagy László azt mondta lapunknak, a párt nem tartja támogatható jelöltnek Jo­zef Šimkót, elsősorban Kotlebához fűződő viszonya miatt. A politikus A közös biciklizés a kisebbik probléma szerint Šimko indulása egyébként sem vehető készpénznek, politikai taktika lehet mögötte. A helyi MKP-ban már nem ilyen egyértelmű a helyzet annak ellené­re, hogy Menyhárt József, a párt el­nöke többször is hangsúlyozta, az MKP Kotleba leváltását támogatja bármi áron. „Szerintem nem tudjuk támogatni Šimkót, ám a kerületi ta­nács dönt” - mondta Csúsz Péter, az MKP besztercebányai kerületi ta­nácsának elnöke. „Ä saját vélemé­nyemet mondom, szerintem elfo­gadhatatlanjelölt, nem látom értel­mét, hogy őt támogassuk. Azt a je­löltet kell támogatnunk, aki a jelen­legi megyefőnök kihívója lesz” - tette hozzá. Szerinte az a kérdés, hogy a párt rimaszombati járási tagsága hogyan viszonyul a polgár- mesterhez. „Nem volna jó dolog, ha ebben kétfelé húznánk“ - mondta Csúsz, aki szerint felesleges tovább gyarapítani a jelenlegi jelöltek szá­mát. Auxt Ferenc, az MKP rimaszom­bati elnöke lapunknak azt mondta, Šimko indulásának hírét hívásunk előtt közvetlenül tudta meg. „Akár elképzelhető is lehet, hogy támogatni fogjuk őt, ha Kotlebával szemben in­dul. Egyedül az okozna problémát, ha két héttel előtte visszalépne az ő ja­vára. Akkor nem tudnánk tovább el­fogadni, és helyi szinten is megszűnne az együttműködés” - mondta Auxt, aki szintén hangsúlyozta, kerületi szinten dől el, kit támogat majd a vá­lasztáson az MKP. „A mi jelszavunk, bárkit, csak Kotlebát ne” - mondta az Új Szónak Auxt. Arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy Šimko pénzzel tá­mogatta Kotleba pártját, azt mondta, meglepte az információ. „Ez kicsit szomorú, szerencsétlen és meggon­dolatlan. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindig van a legjobb he­lyen, és néha hallgatnia kellene. De abból indulunk ki, hogy minden idők legsikeresebb rimaszombati polgár- mestere, és ha elhatárolja magát Kot- lebától, a hibáival együtt támogathat­juk” - mondta Auxt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom