Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-15 / 162. szám, szombat
KULTÚRA 6 | 2017. július 15. | www.ujszo.com Dan Brown Frankfurtba viszi az Eredetet Frankfurt. Az őszi Frankfurti Könyvvásáron olvas fel új thril- leréből Dan Brown néhány nappal a kötet világpremieije után. Az amerikai szerző Origin (Eredet) című kötetéből rendezett október 14-i frankfurti felolvasásra 1800 vendéget várnak - közölték a könyvvásár szervezői. Dán Brown frankfurti látogatása a szerző egyetlen németországi szereplése lesz. Az író visszavonultan él, ezért a szervezők szerint „nagy szerencse”, hogy elfogadta a meghívást. Az Origin Amerikában szeptember 26-án kerül a boltokba, Németországban október 4-én adják ki, ezzel egy időben több mint ötven nyelven jelenik meg. Magyarul - a Gabo Kiadó tájékoztatása szerint - várhatóan a világpremier után néhány hónappal lesz olvasható. Az új könyv főhőse ezúttal is Robert Langdon szimbólumkutató, a Harvard Egyetem professzora, aki A Da Vinci-kód, az Angyalok és démonok, valamint az Inferno című Dán Brown- regényekben is főszerepet játszott. Brown szokása szerint kódokkal, tudománnyal, vallással, történelemmel, művészettel és építészettel is foglalkozik a kötetben. A szerző regényei 200 millió példányban keltek el világszerte. Mindhárom könyvét megfilmesítették, az Infemót Budapesten forgatták. (MTI) Az amerikai sztárszerző visszavonultan él, kevés meghívást fogad el (Képarchívum) 9/9: nyílt nap a Nemzetiben Pozsony. Idén is tart nyílt napot a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház - az eseményt .mágikus dátumra” - 9. hó 9-ére - időzítették, a helyszín a teátrum új épülete. Az új, 2017/2018-as évad nyitányaként felvezetett program keretében a színházi kulisszatitkok iránt érdeklődő közönség előtt feltárulnak egyebek mellett a műhelyek is. Kiderül, hogyan készül és hogyan mosható le a színpadi smink, mit esznek, mit isznak a szereplők, ha egy-egy darabban a megterített asztal mellé ülnek, ahogy azt is elmesélik a színészek, mennyi időt vesz igénybe a szövegtanulás, és milyen hosszan emlékeznek egy- egy passzusra. A gyerekeket a meseoperák világába vezetik be a pozsonyi Nemzeti operatársulatának művészei, a balett-társulat a Hattyúk tavával készül szeptember 9-ére, a prózai társulat pedig az elmúlt évad két nagy sikerű, a színház számára írt drámát vesz elő: Esterházy Péter Mercedes Benzét, valamint Jirí Havelka Elitek című politikai szatíráját. (ú) Emberszabásúak és emberek - nem is olyan nagyon különbözőek, mindenki a túlélésért küzd •(Fotók: TASR/AP) Majmok hazája, vad világ A trilógia záródarabja is dilemmákat fogalmaz meg, közben pedig kérdéseket tesz fel: gyilkolásról, háborúról, bosszúról, árulásról, a jó és a rossz közötti határvonalról Cézár története is lezárul G ÉRA MÁRTON Hogy a 2011-ben útjára indított A majmok bolygója-soro- zat lezárásának szánják a Háborút, az nem volt kérdés, csupán az izgathatta a Cézár és az emberiség maradványai elől bujdosé majmok történetéért rajongókat, tud-e valami újat mondani a harmadik rész, vagy kapunk egy akcióval bőven megpakolt, de felejthető lezárást. Nos, Matt Reeves rendező most sem okozott csalódást: kőkemény drámát küldött a mozikba. Bevezetőként álljon itt egy kis filmtörténeti visszatekintés. Nem kellett ahhoz a hatvanas években, a hidegháborús fenyegetettség korában élnünk, hogy át tudjuk élni a Pierre Boulle regénye alapján készült, mára igazi kultfilmmé lett A majmok bolygóját. Ma persze talán kicsit lassú, technikailag is öregecske alkotásnak érezzük ez az 1968-as mozit, ám sci-fi utópiának tökéletes. Az űrhajós megérkezik egy ismeretlen bolygóra, ahol a majmok a teremtés koronái, az emberek pedig alávetett lények - még most is könnyen eluralkodik rajtunk a kellemetlen érzés, netalántán valóság is lehet mindebből. Ám hiába volt jó film Franklin J. Schaffner rendezése, a folytatások említésre sem méltók, csupán a kezdeti sikert akarták meglovagolni. Értelmetlen próbálkozás volt Tim Burton 2001-es remake-je is, amely szimpla látványmoziként működött, és egyáltalán nem ért fel a klasszikus filmhez. Egészen 2011-ig kellett várni, hogy kapjunk egy alaposan átgondolt remake- et, pontosabban előzményfilmet. A majmok bolygója - Lázadás készítői nem az ismert történetet akarták újramesélni, nem az űrhajós sztoriját néztük meg harmadjára is, hanem kvázi a 68-as film elé helyezték a cselekményt, amelynek középpontjában Cézár áll: a csimpánz egy félresikerült gyógyszerkísérlet következtében igen intelligens lesz, majd lázadást szít a társai között, és a majmok megindulnak a magukat Istennek képzelő emberek ellen. Mind a Lázadás, mind a folytatás, a F orradalom azért volt több egy nyári popcommozinál, mert drámaként működött, úgy vetett fel súlyos kérdéseket (meddig mehet el az ember, és egyáltalán, az emberek vagy a majmok cselekszenek-e helyesen?), hogy nem moralizált. Okos dramaturgiai húzás volt az is, hogy az első rész megfordította a felállást: javarészt a majmok szemszögéből látjuk az eseményeket, így tulajdonképpen nekik szurkolhatunk. FILMKOCKA A majmok bolygója: Háború ■ Eredeti cím: Wárforthe Planet ofthe Apes ■ Szlovák cím: Vojna o planétu opíc ■ Színes amerikai akciófilm, 140 perc, 2017 ■ Rendező: Matt Reeves ■ Forgatókönyvíró: Matt Reeves, Mark Bomback ■ Operatőr: Michael Seresin ■ Zene: Michael Giacchino ■ Szereplők: Andy Serkis, Woody Harrelson, Steve Zahn, Karin Konoval, Judy Greer A film előzetesét megnézhetik Ülj *5/ az ujszo.com-on. Csak remélhettük, hogy az alkotók a szépreményű trilógia lezárásában sem fiúnak bele a csapdába, és nem pusztán egy akcióval bőven megpakolt, kommersz nyári blockbustert kapunk. Matt Reeves rendező nem okoz csalódást: most is technikailag tökéletesen kivitelezett, hatásosan fényképezett, kőkemény drámát küldött a mozikba. Sokan lassúnak, akár még unalmasnak is tartják majd, de a film csak azt teszi, amit a sorozat eddigi darabjai: dilemmákat vonultat fel, közben pedig kérdez. Gyilkolásról, háborúról, bosszúról, árulásról, a jó és a rossz közötti határvonalról. Reeves nem túl komplex történetet tár elénk, mégis, a Háború felvetése, alaphelyzete magával ragadja a nézőt: Cézárék bujdosnak, miközben az emberiség maradványai - élükön a mindeme elszánt Ezredessel - leszámolásra készülnek, mivel tudják, hogy ez az utolsó lehetőség, ha szeretnének fennmaradni. A Háború valóban lassan halad, képes hosszan elidőzni egy-egy tekinteten, de ezzel éri el, hogy felismerjük: az emberek és a majmok igazából hasonló célokért küzdenek, mindnyájan a fennmaradásért folytatják a harcot. Ez ad mélységet a filmnek, amelyben megint csak Cézár vívódásai kerülnek előtérbe, ismét az lesz a kérdés, hogy meddig lehet elmenni a fajunk fennmaradása érdekében. A cím ellenére nem klasszikus akciófilmet kapunk, több itt a monológ és a dialógus, mint a monumentális csatajelenet, ráadásul a rendező szívesen hoz be metaforákat (a víznek lesz például szimbolikus szerepe), hatásosan utal a film- és kultúrtörténet nagy klasszikusaira. Könnyen eszünkbe juthat az Apokalipszis most, de a Biblia is felderenghet előttünk, ahogy Cézár megpróbál hazát teremteni népének. Közben a másik oldal, a majmokra vadászó emberiség sem arctalan massza, és pont azért ügyes a megvalósítás, mert megértjük, hogy a Woody Har- relson által már-már ijesztően hitelesen alakított Ezredes ugyan elvetemült gazfickó, céljai mégsem sokban különböznek Cézárétól. Nyomasztó mozi lett a Háború, amely vitathatatlanul a trilógia legsötétebb darabja. Nehéz utána könnyedén elhagyni a vetítőtermet és visszasétálni a nyárba. És ez most egyértelműen érdem, ugyanis a film mer szakítani a bevett formulákkal, mer komor lenni, mer nem tipikus hollywoodi alkotásként működni. És bár a trilógia vége, Cézár történetének lezárása ez, az elrejtett, az eredeti mozira emlékeztető utalásokból arra következtethetünk: jöhet még folytatás. Ha pedig ilyen minőségű lesz, mint ez a három rész, egy szavunk sem lehet ellene.
