Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-15 / 162. szám, szombat
2 | KÖZÉLET 2017. július 15. I www.ujszo.com R2: már nem csak pénz kérdése a folytatás KKA: koncepció kell Akerekasztal-beszélgetés résztvevői a kisebbségi kulturális támogatásokról vitáztak a Gombaszögi NyáriTáborban (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nemcsak a közlekedési tárca, hanem Bugár Béla, a Híd elnöke sem ért egyet a pénzügyminisztériumhoz tartozó elemző osztály jelentésével, mely szerint nem éri meg megépíteni a Zólyomtól Kassáig vezető összefüggő R2-es gyorsforgalmi utat. Bugár ezt elfogadhatatlannak tartja, s mint mondta, az R2-es mielőbbi megépítését abszolút prioritásként kell kezelni. Emlékeztetett, hogy ez a projekt bekerült a kormány prioritásai közé is. „Folytatódik az R2-es építése Zólyom és Kassa között” - idézett Bugár a kormány programnyilatkozatából. A Híd elnöke szerint a gyorsforgalmi út nélkül nem lehet segíteni a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben levő régiónak. „Ma látjuk, hogy a beruházók többsége Szlovákia nyugati régióiban akar vállalkozni, ahol egyrészt nagyon jó az infrastruktúra, másrészt pedig nincs elég munkaerő. Vannak viszont régiók, ahol 20 százalékos a munkanélküliség, és fejletlen az úthálózat, s ezen változtatni kell” - mondta Bugár. Ha a pénzügyi tárca végül áldását adja a projektre, az sem jelent majd garanciát arra, hogy belátható időn belül megvalósul. Jelenleg ugyanis nincs meg az R2-es folytatásához szükséges pénz. „A szóban forgó szakaszok megépítésére szóló versenypályázatot csak az anyagi fedezet bebiztosítása után lehet majd kiírni. Mivel az uniós alapok már le vannak kötve, jelenleg kulcsfontosságú eldönteni, miből fogjuk finanszírozni a jövőben az úthálózat bővítését” - nyilatkozta lapunknak Peter Podstupka, a közlekedési tárca sajtóosztályának munkatársa. Az állami költségvetésben nem lesz elég pénz a projekt folytatására, ugyanúgy a magántőke bevonásával, úgynevezett PPP- projekt keretében történő építkezés is kérdéses. A legkézenfekvőbb megoldás a közlekedési tárca szerint az adósságfékről szóló törvény módosítása lenne. Az adósságfékről szóló alkotmánytörvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az állam még több kölcsönt vegyen fel, tehát korlátot szab az adósság felső határának. „Folytatódik az R2-es építése Zólyom és Kassa között." Bugár Béla, a Híd elnöke Meghatározza, hogy a hazai össztermékhez viszonyított állam- adósság nem léphet túl egy bizonyos szintet. Ha módosítanák a törvényt, akkor lehetőség lenne újabb kölcsönök felvételére, s így lehetne pénzt találni a gyorsforgalmi utak építésére is. Ehhez 90 szavazat kell a parlamentben, tehát a kormánykoalíciónak az ellenzék szavazataira is szüksége lenne. A parlament ősszel fog tárgyalni a módosításról, (dem, TASR) BŐDTITANILLA A szükségesnél kisebb snyagi keret, koncepciótlanság, korlátozott lehetőségek - ezen okok miatt sem jut elég pénz a kisebbségi kulturális tevékenységekre Szlovákiában. A lapunk szervezésében létrejött kerekasztal-beszélgetésen Rigó Konrád, a Híd kulturális államtitkára, Őry Péter, az MKP OT elnöke, Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője és Vasik János, a Pátria rádió riportere, a pályázatokat elbíráló bizottság korábbi tagja vitázott a kisebbségi kulturális támogatásokról a Gombaszögi Nyári Táborban. A Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) létrejöttével ugyan jövő évtől a korábbi összeg kétszerese jut a kisebbségeknek, de a magyar kisebbségnek jutó mintegy 4 millió euró többek szerint még mindig kevés. „Magyarországról 8,9 milliárd forint érkezik Szlovákiába, ez a Bethlen Gábor Alap adata. Ennek a csaknem 30 millió eurónak az áfatartalma nagyobb, mint a magyarok számára a szlovák kormány által előirányzott összeg” - mondta Őry Péter. Rigó Konrád azt hangsúlyozta, a törvényben foglalt 8 millió euró minimális összeg, ami az évek során nőhet is. Ismét felmerült az MKP és a Híd közötti vita, hogy vajon a KKA által biztosított keretek kulturális autonómiának tekinthetőek-e vagy sem. Bár a felek egyetértettek abban, hogy nem szavakon kell rugózni, a beszélgetés jelentős részében nem tudtak ezen túllépni. „Arról kellene beszélni, hogy a támogatás hogyan lesz elosztva, hozzáférhető lesz-e mindenkinek” - hangsúlyozta Tokár Géza. Vasik János kijelentette, a kisebbségi kulturális támogatások elosztása nem átpolitizált, hanem koncepciótlan: „Azokat a kérdéseket kell tisztázni, mi az, ami a kultúránkat szolgálja, és milyen elvek alapján döntenek a bizottságok a támogatásokról. Tudnunk kell, hová akarjuk fejleszteni a kultúránkat 5, 10, 25 éven belül.” Őry Péter kijelentette, hogy ha objektív pontozási rendszert akarunk, akkor azt nyilvánossá kell tenni, „csak sajnos a pontozó mindig szubjektív”. Tokár Géza szerint tökéletes rendszer nincs, de nehezményezte, hogy az alap létrejötte előtt „elmaradt a párbeszéd”. Tokár szerint is fontos az értéktelen, rossz pályázatok kiszűrése, de rámutatott, hogy korábban mindig elmaradt ezek utólagos felelősségre vonása mind a magyarországi, mind a szlovákiai támogatások esetében. Rigó Konrád úgy véli, a stratégiai tervezésben fontos szerep juthat a kulturális minisztérium januárban megalakuló nemzetiségi főosztályának, amely figyeli, elemzi és a szlovák kultúra keretei között is elhelyezi a kisebbségi kultúrát. „Ha ez a szerv jól együtt tud dolgozni a KKA szakmai tanácsaival, akkor nagyon jól működhet a rendszer” - fogalmazott az államtitkár. Vasik arra is felhívta a figyelmet, az elmúlt 20-25 évben a civil szervezetek hozzászoktak, hogy csak a magyarországi, illetve a szlovák állami költségvetés által biztosított kisebbségi támogatásokra támaszkodjanak, miközben más szlovák (pl. megyei) vagy EU-s forrásokat is meríthetnének. Tokár ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Ennek a közegnek korlátái is vannak, kis helyi szervezetek vezetői közül hányán tudnak például angolul pályázatot írni?” Soros a plakátkampány után is téma lesz 99% elutasítja az illegális bevándorlást NE HAGY3UK, HOGY OR LEHESSEN A VÉCÉN! HÁNYJON Ön IS OTTHON A PROPAGANDÁTÓL! A magyar nemzet ismét alkotói lázban égett a kormány propagandájától (Forrás: 444.hu) KÓSAANDRÁS A Soros-plakátkampány kétségtelenül az elmúlt hónapok magyarországi politikai folyamatainak abszurd betetőzését jelentette. Budapest. Az egész még áprilisban, az „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel meghirdetett új „nemzeti konzultációval” kezdődött. Erről később vezető fideszes politikusok is elismerték, hogy valójában olyan kérdéseket tartalmazott (büntessék-e az embercsempészetet, a magyarok „maguk döntsenek-e saját gazdasá- gukjövőjéről”), amire ép ésszel csak igennel lehetett felelni. Ettől függetlenül a kormány ugyancsak „Állítsuk meg Brüsszelt!” szlogennel „tájékoztatási kampányba” kezdett - hogy ebben a mondatban mi volt a „tájékoztatás”, arra a kormánypárt vezetői sem tudtak válaszolni. A kampány olyannyira kiverte a biztosítékot az Európai Unióban még a Fidesz szövetségeseinél is, hogy az Európai Néppárt máltai frakcióülésén májusban - első ízben - komolyan felmerült a párt kizárásának ügye, de végül Orbán Viktomak nem kellett semmilyen szankcióval szembenéznie. Némi korrekcióképpen azért a frakcióülés után gyorsan „Magyarország büszke és erős európai ország!” szlogenre cserélték a „tájékoztató plakátokat”. Ezután néhány hétig azt lehetett hinni, legalább a nyárra alábbhagy a harci zaj a Fidesz részéről, főleg, hogy a parlament tavaszi ülésszakának zárónapján a kormányfő arra „utasította” a Fidesz-frakció tagjait, hogy menjenek el nyaralni és pihenjék ki magukat. Ő maga azonban június 27-én egy budapesti rendezvényközpontban minden eddiginél élesebb támadást intézett a magyar- országi civil szervezetek (róluk annyit mondott, hogy maffiaszerüen működnek) és Soros György ellen is, akit immár Európa egyik első számú közellenségének nevezett, amiért „évente egymillió menekültet akar betelepíteni”. Ekkor hangzott el először a kormányfő szájából, hogy „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”, amire akkor még kevesebben kapták fel a fejüket, de napokon belül megjelentek az országban a mindent ellepő Soros-plakátok. Sokáig úgy tűnt, hogy botrány ide, vagy oda, a kormány kitart a plakátok mellett, legalábbis a múlt héten Orbán Viktor még ezt válaszolta a Mazsihisz nyílt levelére. Aztán a felháborodás mégis csak elért olyan mértéket, hogy már Orbán Viktor is úgy érezhette, kármentésre van szükség, ezért jött a váratlan döntés az eltávolításukról. Böcskei Balázs politológus szerint több olvasata is van a plakátügynek. Az első: Orbán Viktor beszéde a ,nemzeti konzultáció lezárásakor” annak a szimbolikája volt, hogy egy cselekvő, a konfliktusokra készen álló, azokat kezelő kormányt vezet. „A fő cél a Fidesz számára a meglévő szavazók elkötelezettségének a biztosítása, mert ha jövőre annyi embert el tudnak vinni szavazni, amekkora szavazóbázist most mérnek nekik, biztosan nyernek. Ennek része a Soros-plakátok kérdése is, ez szintén a meglévő fideszes szavazótábort szolgálja. Megtanították nekik, hogy a menekültkérdés elsődleges ügy Magyarország szempontjából” - mondta az Új Szónak Böcskei Balázs politológus, hozzátéve: a plakátok a „szinten tartást” szolgálják. A másik olvasat az elemző szerint, hogy a kampány, a „sorosozás” révén minden más témát marginálissá tehet a kormányzattal szemben. Ugyanakkor a mostani ügy - hasonlóan a CEU ellehetetlenítésére tett kísérletekhez - felesleges konfliktusokat is generált a Fidesz számára. „A plakátokból az következik, hogy a »Soros-kérdés« lesz a fő témája 2017-nek vagy a 2018-as kampánynak is. Soros Györgyöt a migrációtól a neoliberalizmus kritikáján át a rendszer megdöntésére tett kísérleteiig és az ellenzék támogatásáig mindennek el tudják mondani. Soros a médium, ezen keresztül mondják majd el a Fidesz szavazói számára, hogy mit gondolnak a világról” - mondta Böcskei. Síklaki István szociálpszichológus úgy véli, a Soros-kampány „a kicsú- csosodása annak a sunyi nyomulásnak, amiben a Fidesz anélkül, hogy kimondatná, antiszemitizmust hirdet, nyíltan antiszemita toposzokkal játszik”. A szakember szerint ez a kampány „betetőzi azt a társadalomromboló hatást, ami évek óta tapasztalható. Mindegy, hány rabbit állít ki Orbán Viktor a maga támogatására, ez egy antiszemita kampány, amelyik a Jobbik antiszemita rétegeire játszik” - vélte Síklaki István. A szociálpszichológus úgy véli, az antiszemita toposzok használata a kampányban és az ezt tagadó, a kritikákra támadással és újabb sorosozással válaszoló kormányzati retorika arra jó, hogy a kormány hívei önigazolásra használják: hiszen „az ellenség mondja azt is, hogy ez egy antiszemita kampány, és ezért kell tovább folytami”, aki pedig nem motivált arra, hogy megmagyarázza magának, miért nem antiszemita az üzenet, az könnyen dekódolja a plakátok tartalmát. „A kettős beszéd így működik” - mondta Síklaki István. A történetben az egyetlen pozitívum, hogy most három hétig vélhetően tényleg minden a sportról szól majd Magyarországon, augusztusban pedig talán tényleg lesz némi uborkaszezon. Ősztől pedig minden kezdődik elölről.
