Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-14 / 161. szám, péntek
www.ujszo.com I 2017. július 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hangyaharc Egyre nyíltabban és egyre erősebbek a magyarországi médiatulajdonosi körök elvárásai és „viszonyrendszerei F llítólag ha hangyákat teA szünk egy kis fémtégelybe és azt hagyjuk felmelegedni a napon, a hangyákjobb híján egymást kezdik mami dühükben. A közép-európai értelmiségi is így viselkedik: kiszolgáltatott helyzetében leginkább társait szereti támadni. Először is arról, miért lenne kiszolgáltatott a közép-európai értelmiségi? Hiszen tágnak tűnik a nyilvánosságnak a tere, ahol ő él és mozog. (Értelmiségi: eléggé elhasználódott kifejezés, de nincs jobb. Mondhatnánk író-olvasó közéleti embert helyette, közszereplőt, aki nem döntéshozó, nem politikus.) Hiszen él és virul rengeteg újság, tévé, rádió, könyvkiadó, és még számtalan olyan fóruma a közéletnek, ahol megnyilvánulhat. Miért is lenne akkor kiszolgáltatott? Mert ha jobban mögé nézünk ezeknek az intézményeknek, a fenntartásuk egyre kevésbé piaci alapon történik. A nyilvánosságban ma a Facebookon és az interneten keresztül ingyen vehetünk részt - ingyen férhetünk hozzá a hírekhez és véleményekhez - és ezért egyre kevésbé fogunk fizetni érte, akár online, akár nyomtatott lapokat olvasunk. A hirdetők is közvetlenül érhetik el vásárlókat az interneten keresztül: a hirdetési piacot lényegében megszünteti, felszámolja a Google és a Face- book, mindenki oda viszi át a reklámokat. így tehát az újságokat, tévéket, könyvkiadókat egyre kevésbé finanszírozza a Vásárló. Hogy mégsem szűntek meg a nyilvánosságnak ezek a terei, az többek közt annak köszönhető, hogy a Vásárló helyét átvette a Politikus és az Üzletember. Ok a finanszírozók, ők a fenntartók. Ami persze rendkívül nehéz helyzetbe hozza a nem politikus közszereplőket. Valamikor Uj Péter, az In- dex.hu korábbi főszerkesztője azt mondta, az üzleti világból az újságírókra érkező nyomás negyvenszer nagyobb, mint a politika felől érkező nyomás. (Például: az autógyár, ami náluk hirdetett, nem akar rossz hírt olvasni a saját autómárkájáról.) Valószínűleg ma mást mondana, a politika és a politikát befolyásolni vágyó tulajdonosi körök ma már feltehetően erősebb nyomásgyakorlók, mint a piacról megjelenő hirdetők. így a közéletben részt vevő emberek egyre több elvárással, belső igazodási kényszerrel találkoznak, frusztrációjukban pedig - mint a hangya a felforrósodó tégelyben - egymást kezdik csipkedni. A magyar közélet az utóbbi években lényegében megtelt az ilyen csipkelődő, leleplező riportokkal, ahol bal- és jobboldaliak rácsodálkoznak, hogy a „másik oldalon állók” pénzt kapnak a munkájukért. Ami korábban sem volt másképp, a helyzet annyiban változott, hogy a tulajdonosi körök elvárásai és „viszonyrendszerei” lettek nyíltabbak, erősebbek. Ebben a helyzetben az Új Szó egyre jobban építhetne egyedi helyzetére: egyike azon kevés magyar napilapoknak, amely Magyarországról is szól, de nem onnan szerkesztik. Ezért meglenne az esély, hogy egy felszabadult hangulatú újságként ne kövesse a magyar közélet merev sémáit. Egy olyan lap lehetne, ahol kritika sújtja a magyarországi plakátkampányokat, és elismerés érheti a gazdasági eredményeket, ha vannak. (Gál Zsolt pár héttel ezelőtti cikkével ellentétben úgy gondolom, vannak ilyenek.) A végén pedig még az is kiderülhet, hogy egy ilyen lapnak piaca is van, akár még Magyarországon is. AZOK AZ EPERJESI FAFEJEK ELFELEJTETTEK HOGY SZÁZADOS VAGYOK! Andrej Danko SNS-százados (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Ami a rostámon fennakadt SZÍ LVÁSSY JÓZSEF Szűk esztendő Fagykárok, aszály - ezt hallotta leggyakrabban Robert Fico kormányfő, aki Gabriela Matečná agrárminiszter társaságában a Pöstyén melletti drahovcei szövetkezetben megszemlélte az aratást. Súlyos, országos gondokkal szembesült, hiszen az év elejei zord időjárás a gyümölcsösökben és a szőlősökben pusztított, most pedig a szárazság miatt legalább félmillió tonnával kevesebb gabona kerüí a magtárakba. Nemcsak sopánkodtak a gazdák, hanem kárenyhítő megoldást is javasoltak. Olyan kockázati alap mielőbbi létrehozását, amelyből legalább részben megtérítenék az érintettek veszteségeit. Azért is nagy szükség van erre, mert a klímaváltozás következményei nem kerülik el országunkat sem. Fico azt mondta, a kormány, akár csak tavaly, idén is kész egyszeri segélyt adni, de a kockázati alapba némi önrésszel a gazdáknak, továbbá a biztosítóknak is be kellene szállni. Mielőtt valaki feltalálná a spanyolviaszt, hadd emlékeztessek arra, hogy követendő példákat több államban, Magyarországon is találunk. Az utóbbi gyakorlathoz hasonló modell hazai meghonosításában főleg Csicsai Gábor államtitkár és más illetékesek lehetnének aktívabbak, hiszen fő feladatuk a dél-szlovákiai gazdák érdekeinek képviselete és érvényesítése. Leszedik a plakátokat A budapesti Kormányzati Tájékoztató Központ közleményben tudatta, hogy a hét végén leszedik a Soros Györgyöt megbélyegző plakátokat, melyekkel az egész országot beborították. A ma kezdődő vizes-világbajnokság alatt Orbán Viktor országa a toleráns arcát kívánja mutatni. Márpedig a plakátok gyűlölködést, antiszemitizmust szítanak, Európa legsötétebb korszakára emlékeztetnek - mutatott rá a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Még a Magyar Reklámszövetség is hallatta a hangját, szerinte a plakátok alapvető társadalmi normákat sértenek. Ezen semmit sem változtat a jövő héten Budapestre látogató Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kijelentése, akit nem zavartak volna az általa is ellenségnek tartott Soros kártékonyságát hirdető plakátok. A magyar származású üzletember, vagy spekuláns megítélése világszerte különböző, sokan minden nemzetközi konfliktus, társadalmi gond mögött őt látják, aki állítólag sok millió migránst telepítene Európába. Ám olyan, a Rákosi-rezsim módszereire emlékeztető agymosásra senki sem vetemedett, mint a budapesti kormány. Akadtak viszont jó érzésű polgárok, akik már hozzáláttak a plakátok letépéséhez. A kampánynak viszont nincs vége, a kereszténydemokraták követelik, hogy azonnal fosszák meg Soros Györgyöt budapesti díszpolgári címétől, amellyel 2002-ben tüntették ki. A rendszerváltásban szerzett érdemeiért, az akkori politikai elit - többek között Orbán Viktor és Kövér László -külföldi tanulmányainak anyagi támogatásáért. Lélekgyógyászok értik a leginkább, miért éppen ők azok, akik most leghangosabban mocskolják egykori jótevőjüket. Johannis a Székelyföldre látogat Jövő kedden Hargita és Kovászna megyébe indul Románia elnöke, aki hivatalba lépése óta először keres fel magyarlakta régiókat. Nagy csalódást okozott eddigi ténykedésével, pedig az erdélyi magyarok szavazatai segítették őt az államfői bársonyszékbe. Tavasszal Strasbourgban példaértékűnek nevezte hazája nemzetiségi politikáját, máskor meg azt hangsúlyozta, hogy az országban nem kívánatos az etnikai alapú autonómia. Nem is olyan régen, Nagyszeben polgármestereként és szász nemzetiségű politikusként ennél sokkal árnyaltabban gondolkodott. Most alighanem elnöki bizonyítványán igyekszik javítani, ellátogat a csíksomlyói kegytemplomba, Csíkszeredában a térség önkormányzatainak háromszáz képviselőjével, Kovászna megyében pedig a kis- és középvállalkozókkal, valamint a klaszterek képviselőivel tárgyal. A z erdélyi magyar politikusok nyilván nem várnak áttörést, de azt azért szeretnék, ha az elnöki vizit nem a kirakatpolitika része, a külföldnek szánt szemfényvesztés lenne, hanem hozzájárulna ahhoz, hogy visszaszusza- kolják Pandóra szelencéjébe a romániai magyarellenes hangulatkeltést. Megosztottak az európai muszlimok Szakadék van az európai muszlim közösségek csendes többsége, mintegy kétharmada és az aktív kisebbség között - olvasható a Migráció- kutató Intézet elemzésében. Az Integráció tesztje Brüsszelben címmű elemzésben a belgiumi, de főként a brüsszeli muszlimok integrációs tendenciáit vizsgálja egy januári felmérés eredményeire építve az intézet. Brüsszel az EU és a NATO székhelye, stratégiai jelentőségű város, amelyben becslések szerint a muszlimok 2030-ra többségbe kerülnek. Az egyik legfőbb megállapítás szerint a muszlim csendes többség szívesen látna olyan iszlámértelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba, illetve a társadalmi kérdésekről, etikáról folytatott párbeszédet a más vallásúakkal. Az előző csoporttal szemben van egy aktív kisebbség, amely szilárdan hisz a kulturális és társadalmi elkülönülésben és a konfrontációban. Nagy gond, hogy e jelenséggel szemben passzív a muszlimok csendes többsége. A többség-kisebbség ellentétet az is jól illusztrálja, hogy a muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont bizonytalan, vagy helyesli azokat. A válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség lenne erre. Az elemzés kísérletet tesz az Európa-szerte egyre erősödő álláspont igazolására is, hogy az eddigi európai integrációs intézkedések elégtelennek és tévesnek bizonyultak, ha inkább az önkéntes elkülönülés feltételeit teremtették meg a tényleges beilleszkedés helyett. Ezért az újabb, hasonló civilizációs körből érkező, alacsony integrációs potenciállal rendelkező csoportok befogadására vonatkozó minden uniós és tagállami politikát sürgősen felül kell vizsgálni - áll az elemzésben. FIGYELŐ Jobb híján Orbánnak van igaza A The Times konzervatív brit lap szerint Európában kezdik elfogadni azt az elképzelést, hogy nem az EU-nak, hanem a nemzetállamoknak kell kezelniük a bevándorlást. Európa tapogatózik a megoldás után, a centrista pártok egységes nemzetközi politika híján a szélsőjobb által hirdetett kemény vonalas megoldásokat veszik át. Hirtelenjében úgy tűnik, hogy a bevándorlás kezelésének magyar modellje - amelyet széles körben a civilizált európai értékek megsértésének neveztek-megelőzte saját korát. Orbán Viktor, Magyarország „szószátyár miniszterelnöke” az EU konszenzusának ellenségeként állítja be magát, bár az uniós támogatásokat örömmel elfogadja. A vele szembeni aggályok megalapozottak, nem utolsósorban a Soros György elleni gyűlöletkampány miatt, és az sem bizalomgerjesztő, amikor az etnikai homogenitást nevezi a gazdasági siker kulcsának. A magyar kormányfő korántsem szent, de két kérdésben igaza van: az egyik az, hogy Európa valóban csak sodródik a bevándorlás ügyében, a másik az, hogy végső soron a nemzetállamok feladata a megfelelő egyensúly kialakítása a bevándorlók és a lakosság között - fogalmaz a lap, mely szerint az EU- ban sokan csendben beletörődtek abba, hogy a külső határok megerősítése a követendő út. (MTI) KOLLAI ISTVÁN
