Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-13 / 160. szám, csütörtök

ÍT UTAZAS 2017. JULIUS 13. www.ujszo.com Tizenkét új helyszín a világörökségi listán építészeti örökségei miatt került fel a listára. A Szábarmati folyó keleti partján fekvő, fallal körülvett tör­ténelmi várost sűrűn álló hagyo­mányos épületek, kapuval ellátott utcák, nyilvános kutak és vallási épületek tarkítják. Világörökségi helyszín lett a tö­rökországi Aphrodisias, magába foglalva az azonos nevű régésze­ti lelőhelyet és a városhoz közeli márványbányákat, valamint az északnyugat-angliai Lake District (tóvidék), amelynek a természet és Világörökségi helyszín lett a törökországi Aphrodisias (Fotó: Fotolia.com) az ember által formált tájai a 18. századtól kezdve voltak kedvelt té­mái a képzőművészetnek és az iro­dalomnak. Az új helyszínek között szerepel a brazíliai Valongo régésze­ti lelőhely is: a Rio de Janeiróban lévő rakpart volt a hajón Brazíliába szállított afrikai rabszolgák egykori fő kirakodóhelye. A bizottság úgy döntött, hogy a Kárpátok és Németország ősi bükköseinek országhatárokon túli területei is felkerülnek a világörök­ségi helyszínek közé. A Kárpátok­ban és Európa egyéb régióiban fekvő ősbükkösök összefoglaló név 12 országot - Albánia, Auszt­ria, Belgium, Bulgária, Horvátor­szág, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Ukrajna - foglal magába. A strasbourgi történelmi központ (Grande-Ile) határainak kiterjesztésével immár a német adminisztráció (1871-1918) ide­jéből való Neustadt is a világörök­ségi helyszín része. A Bauhaus Weimarban és Dessau­ban lévő műemlékeihez pedig a bernauiak is csatlakoztak. (MTI) Tizenkét, köztük kínai, argentin, indiai, török, valamint első ízben angolai és eritreai helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelés­ügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája, amelyen három helyszínt ki is terjesztettek a szakértők - tette közzé honlapján a szervezet. UNESCO július 2. óta Krakkóban ülésező világ­örökségi bi­zottsága 41. ülésén felvette a listára az északnyugat-kínai Csinghaj- Tibet-fennsík északkeleti peremén elterülő Csinghaj Hoh Hszil ter­mészetvédelmi területet, amely a világ legnagyobb és legmagasabban fekvő fennsíkja. A több mint 4500 méterrel a tengerszint felen fekvő terület számos növény- és állatfaj­nak ad otthont. A területen halad át a veszélyeztetett fajok közé tar­tozó tibeti antilop vándorlási útvo­nala is. Felkerült a listára az argentínai Los Alerces Nemzeti Park. Az egymást követő eljegesedések látványos nyomait - morénák, édesvizű ta­vak - viselő területen a sűrű, mér­sékeltövi erdőségek dominálnak. A térség kulcsfontosságú szerepet játszik a patagóniai erdő néhány utolsó érinteden szegmensének megőrzésében, és számos fenye­getett őshonos növény-, valamint állatfaj otthonául szolgál. Világörökség lett a Mongólia és Oroszország területére kiterjedő Bajkálontúl, amely a helyi éghajlat periodikus változásaiból adódóan egyedülálló élővilágnak ad otthont. A prérikben, erdőkben, tavakban és vizenyős területekben gazdag vi­déken ritka állatfajok - például az amuri daru -, és több millió sebez­hető, veszélyeztetett, vagy fenyege­tett vándormadár talál menedéket. A nyugat-afrikai Angola Mbanza- Kongo óvárosával debütált a világ­örökségi listán. Az 570 méter ma­gasan fekvő terület volt a 14. és 19. század közötti Kongói Királyság politikai és spirituális központja. A 15. században érkezett portugá­lok kőépületekkel egészítették ki a várost, amely a fekete-afrikai terü­letek közül a legjobban illusztrálja, hogy milyen gyökeres változásokat eredményezett Közép-Afrikában a kereszténység elterjedése és a por­tugálok megérkezése. Felkerült a listára a világ legnagyobb és legmagasabban fekvő fennsíkja is. Ugyancsak első ízben került fel a listára Eritrea, amelynek fővárosát, Aszmarát választotta be a bizottság a világörökségi helyszínek közé. A város az 1890-es években vált az olasz gyarmatosító erők fontos bá­zisává, majd 1935 után komoly fej­lesztések kezdődtek a területen. A bizottság szerint Aszmara kivételes példája a 20. század elején zajlott korai modernista urbanizációnak. Felkerült a világörökségi helyszí­nek közé a Dél-afrikai Köztársaság északi részén elterülő Khomani kulturális tájegyég. A homokban gazdag területről előkerült leletek tanúsága szerint a térségben már a kőkorszak óta élnek emberek. . A terület fontos szerepet játszik a nomád khomani szán népcsoport életében. Világörökség lett a kambodzsai - khmer nyelvterületi - Sambor Prei Kuk régészeti lelőhely, amelyet az Angkor előtti, Chenla birodalom fővárosaként, Ishanapuraként azo­nosítottak a kutatók. A területen lévő gazdagon díszített homokkő­elemek igazi mesterműnek számí­tanak. Az új helyszínek között szerepel a kínai Kulangszu szigete, amely az 1900-as évektől vált az ország fontos kereskedelmi pontjává. Az aprócska szigeten egyebek között a hagyományos kínai és a nyuga­ti építészet, valamint a korai 20. századi modernista stílus és az An Deco ötvözéséből született új épí­tészeti mozgalom jellegzetességei köszönnek vissza. Az indiai Ahmadábád óvárosa a szultánság idejéből való gazdag Felkerült a listára az argentínai Los Alerces Nemzeti Park (Fotó: Wikimedia) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Uj Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom