Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-12 / 159. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. július 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kipihentebb világ felé Barátok közt a szállodában alvó kelet-európai kamionsofőrökről G20 GERMANY 2017 VERES ISTVÁN M ár esteledett, amikor Bandika és Ervin hazafelé ballagtak a kertből. Bandika a tolókocsiban zörgölődő szerszá­mok zajára figyelt, Ervin egy sárga műanyag öntözőkannát lóbált. Közben mindketten örültek egy kicsit, hogy egyikük sem kamion­sofőr. Annál is inkább, mivel ol­vasták az újságban, hogy egyre ne­hezebb a kelet-európai kamionso­főrök élete. Legalábbis Nyugat- Európában, ahol új szabályozás készül: büntetést kaphat a kelet­európai sofőr, ha a kamionjában alszik. Vegyen ki inkább hotelszo­bát, úgy mindenkinek jobb lesz, de főleg a nyugat-európai kamionso­főröknek meg a szállodatulajdo­nosoknak, szól a törvény szelleme. Meg még a szállodalánc­tulajdonosoknak is jobb lesz-tette hozzá Ervin. És mi van, ha a sofőr nem alszik, csak ebéd után néhány percre elbóbiskol? Azt sem lehet? Délutáni pihenésért mégsem fog­nak hotelbe menni a fáradt, far- memadrágos fuvarozók. Szerintem ez igazságtalan! - tette hozzá. Bandika nem élte meg ennyire tragikusan a döntést, szerinte a kelet-európai kamionsofőrök mostantól legalább kényelmeseb­ben alhatnak, kipihentebbek lesz­nek. Ezáltal az utak is biztonságo­sabbá válnak. Meg amúgy is, a pluszköltség nem a kamionost ter­heli, hanem a fuvarozó céget. Leg­alábbis remélem - emelte át a ka­pujuk előtti göröngyön a kocsi bal kerekét Bandika. És ahhoz mit szólsz, hogy Gubík Ági kiszáll a Barátok köztből?- vetette oda Bandikának kapuzárás közben a hírt Ervin. Hát, mit szól­jak? Sajnálom, egyben örülök neki. Most akkor melyik? - gyakorolta a kérdőjeles nyomást Ervin. Hát, sajnálom, hogy kevesebbet látha­tom a képernyőn, de örülök neki, mert nem kell majd minden este szerepelnie, és így ő is kipihentebb Egy elhalasztott válság története MARIÁN LEŠKO R égi újságírói mondás, hogy egyetlen politikai hírt sem szabad komolyan venni addig, amíg hivatalosan nem cáfolják. Az a múlt heti hír, hogy elmaradt a kormányülés, mert Andrej Danko megtiltotta az SNS minisztereinek, hogy részt vegye­nek rajta, bizony azt sugallta a nyilvánosságnak, hogy a kormánykoalíciót komoly ellentétek feszítik. Éppen ezért maga Robert Fico „cáfolta” gyor­san az információt. „Tárgyaltam Andrej Dankóval, az SNS elnökével. Mindent elrendeztünk, nincs semmilyen kormányválság” - mondta a kor­mányfő. Azonban sok minden utal arra, hogy nincs itt minden elrendezve. Ha így lenne, akkor azt a másik fél is megerősítette volna. Csakhogy Dan­ko a„nincs itt semmilyen válság” kijelentésre azzal reagált, hogy majd a koalíciós tanácson mindent megbeszélnek. Jókora különbség van aközött, hogy „mindent elintéztünk”, és aközött, hogy „majd megoldjuk”. Amit valóban elintézett Fico, az az, hogy ne robbanjon ki látványosan a kor­mányválság. Ezért mondta, hogy a kormányülés elhalasztásának oka az, hogy „nem lett teljesítve minden”, amiben korábban megegyeztek. Nem túl meggyőző érvelés, hiszen ha valamilyen programpontban nincs egyet­értés a kormánypártok között, akkor az adott programpont megtárgyalását halasztják el, nem pedig a kormányülést. Nem beszélve arról, hogy a kor­mánynak igen sürgős dolga lett volna - a programpontok között szerepelt az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) új elnökének kinevezése. Peter Ziga gazdasági miniszter állította június végén, hogy Ľubomír Jahnáteknek legkésőbb július közepéig el kellene foglalnia az ÚRSO igazgatói székét:,,Minél hamarabb el kell foglalnia az ÚRSO igazgatói posztját, mert a nyár az az időszak, amikor jóváhagyják a villanyáram árá­val és az energiaárak alakulásával kapcsolatos összes fontos döntést”. Na­gyon furcsa, hogy egy ilyen fontos kinevezés jóváhagyását azért halasztja el Fico, mert a kormányülés reggelén „nem volt minden megoldva a peda­gógusbérekre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban”. Ha a sok politikai nyilatkozatot megtisztítjuk a felesleges sallangtól és mellébeszéléstől, tel­jesen világos a kép. A koalícióban komoly nézeteltérések vannak, és nem­csak a pedagógusbérek kérdésében, amit beismertek, hanem az Árszabá­lyozási Hivatallal kapcsolatban is, amit nem szívesen ismernének be. Fico nyilván abban bízik, hogy július 24-ig, a következő kormányülésig sikerül megegyeznie Dankóval, és azt mondhatja, hogy nem volt itt semmiféle kormányválság. Ha sikerül is dűlőre jutniuk egymással, az nem lesz olcsó, mert Danko és az SNS igen élénk érdeklődést mutatott már február óta az Árszabályozási Hivatal iránt. Danko csak nevetségessé tenné magát, ha az élénk érdeklődésének és erőfeszítéseinek az lenne az eredménye, hogy a hivatal éléről távozik Fico embere, és egy hozzá még közelebb álló sze­mély foglalja el a posztot. A kérdés az, hogy amit Fico felkínál Dankónak az ő szenvedéseiért, annak „ellenértéke” vajon elegendő gyógyírt nyújt-e szegény SNS-elnök sebeire és traumáira. Ha nem, akkor csak elhalasztot­ták a válságot -július hatodikáról huszonnegyedikére. A szerző a Trend kommentátora FIGYELŐ „Zavargásturizmus" Nemzetközi segítséget kér a német kormány a hamburgi csúcs alatt történt zavargások résztvevőinek felkutatására, legalább 13 ország­ból gyűltek össze rendbontók. A Berliner Morgenpost beszámolója szerint fényképek és videófelvéte­lek alapján keresnek több száz kül­földit, a német lapok megfogalma­zása szerint a „zavargásturizmus” résztvevőit. Eddig 186 embert vet­tek őrizetbe, köztük 132 német, to­vábbá 8 francia, 7 olasz, 5 svájci, 4­4 török és orosz, 3 lengyel és 2-2 holland, spanyol és portugál ál­lampolgárt. További 225 embert előállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 országból érkeztek. A za­vargásokban csaknem 500 rendőr megsebesült, ők pénzjutalmat kapnak, a műveletben részt vevő húszezer további rendőr 2-3 nap szabadságot. A zavargások káro­sultjainak megsegítésére a szövet­ségi kormány és a tartomány létre­hoz egy pénzalapot. A károk az el­ső becslések szerint elérik az egy­millió eurós nagyságrendet. (MTI) Moszul elfoglalása nem jelenti a dzsihádista rémuralom végét Moszulból kiverték őket, vi­szont a környező települése­ket elfoglalták a dzsihádisták. Az Iszlám Állam moszuli veresége ellenére elfoglalta a várostól délre fekvő falvak többségét. Megvetette lábát a Tigris folyó nyugati partján és erősítést várnak. Az Iszlám Állam a múlt héten tá­madta meg a települést. Szakértők szerint hasonló támadásokra lehet számítani most, hogy a szélsőségesek elveszítették Moszult, és visszaszo­rultak a sivatagos, vidéki területekre Irakban. A nemzetközi koalíció fi­gyelmeztetett, hogy a moszuli győ­zelem nem jelenti a dzsihádista rém­uralom végét. Az Iszlám Állam teljes összeomlása hónapokig eltart, és a szélsőségesek akár évekig rettegés­ben tarthatják a térséget és a világot. Moszul után az iraki erők való­színűleg a nyugati Tell-Áfárra össz­pontosítanak, amelyet 2014 júniusá­ban foglaltak el a dzsihádisták. Szin­tén az Iszlám Állam kezén van a Bag­dadtól 240 kilométerre északra fekvő Havidzsa városa, illetve számos te­lepülés az Eufrátesz völgyében egé­szen Szíriáig. A szomszédos ország­ban a szélsőségeseké egy tartományi székhely, Deir ez-Zór, valamint a ha­tár menti sivatagos térség. Kemény küzdelem vár a koalíciós erőkre a szíriai Rakkában, az Iszlám Állam fővárosában. A kurdok vezet­te szíriai erők körbezárták a telepü­lést, és megtörték a szélsőségesek el­ső védelmi vonalait, azonban Mo- szulhoz hasonlóan ott is mindenre el­szánt ellenfelek várnak rájuk, akik készek utolsó leheletükig harcolni a kalifátusért. A dzsihádisták szakértői a városi hadviselésnek, élő pajzsként használják a helyieket, öngyilkos merényletekkel és gyilkos drónokkal támadják az ellenfelet. Rakkában to­vábbra is mintegy 100 ezer civil él, ami akadályozza a légi csapásokat. Bár Moszulnál jóval kisebb, Rákká elfoglalása mégis jelentős veszteség lenne az Iszlám Államnak, több eze- tője is ott él. Rákká egyúttal műveleti központ, a szélsőségesek ott tervezik meg csapásaikat. A város ellen indí­tott offenzíva sikerére valószínűleg hónapokat kell várni. Annak ellenére, hogy az Iszlám Állam területe erőteljesen zsugoro­dik, felkelőbázisa szinte érintetlen­nek tűnik. A dzsihádisták rendszeres támadásokat hajtanak végre, áthatol­va az iraki frontvonalakon, és terro­ristái külföldön is ütőképesek, bár feltehetően sokkal több terrortáma­dást vállalnak magukra, mint amennyihez valóban közük van. A szélsőségesek jelenléte továbbra is erős Afganisztánban és a Sínai- félszigeten. A dzsihádista eszmék és kapcsolatok emellett az interneten is könnyen elérhetők, ennek köszönhe­tően pedig a magányos merénylők sora csaknem kifogyhatatlan. Az Iszlám Állam és ideológiája gyakorlatilag kiirthatatlannak bizo­nyult az elmúlt időszakban. Bár az Egyesült Államok és az iraki erők le­mosták a föld színéről elődjét, az al- Kaida terrorszervezet iraki ágát, a terror új formában kelt életre. Gyűlöletüket pedig főleg a szunnita harag táplálja a síiták által dominált bagdadi kormánnyal szemben. (MTI) lesz. Mint a kamionsofőrök? Pon­tosan. Mire a konyhába értek, épp el­kezdődött a Barátok közt. A fiúk paprika- és paradicsomszeletelés közben érdeklődve tekintgettek a képernyő irányába, próbálva meg- saccolni, látszik-e már Berényi Ágnes, azaz Gubík Ági karakterén, hogy a népszerű sorozatból kö­nyörtelenül ki lesz írva. Bandiké­nak még a szeme is könnyes lett, de persze csak azért, mert ő aprította a hagymát. Az első idei lecsóból az­nap este nem ettek, hanem eltették a spájz megbízható hőmérsékletű kövére, hogy majd reggel, hidegen. Viszont megegyeztek abban, hogy jó lenne egy filmet forgatni, amelyben Gubík Ági kelet-európai kamionsofőrt alakít. Biztosan nyernének vele egy Arany Medvét, vagy Pálmát. Vagy Arany Gumi­abroncsot, a kamionos filmek se­regszemléjén. Meg abban is meg­egyeztek, hogy az említett szí­nésznőnek, meg az összes kelet­európai kamionsofőrnek kellemes, biztonságos, amolyan pihenős nyarat kívánnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom