Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-11 / 158. szám, kedd

8 I KULTÚRA 2017. július 11.1 www.ujszo.com Volt egyszer egy vadkelet Az egykori keleti blokk ikonikus zenekarainak slágereiből készít albumot az Omega Kóbor János: „Ősszel Kassán lépünk fel, ha minden igaz, 2018 elején Po­zsonyba is eljutunk" (Somogyi Tibor felvétele) PUHAJÓZSEF Kóbor János 2006-ban, az Égi jel kiadása után azt mondta, minden bizonnyal ez az Omega utolsó stúdió­albuma, mivel más időket óliink már, a hagyományos nagylemezek, a lemezkészítés kiment a divatból. Az 55 éve alakult együttes most mégis új albumon dolgozik, amely igazi időutazóé különleges­ségnek ígérkezik. Ahamarosanmegjelenőúj Ómega- album tizenhat dala közül néhányat zenész barátaikkal készítettek. Főleg a kelet-európaiakkal. A nagylemez kapcsán beszélgettünk Kóbor János­sal, az Omega frontemberével. Mikor és kinek a fejében szüle­tett meg az album ötlete? Ezt nehéz megmondani. Folyama­tosan érlelődött, tulajdonképpen már a nyolcvanas években is felmerült a terve. 1986-ban, amikor a Queen Bu­dapesten lépett fel, és koncertfilmet is forgatott nálunk, négy-öt napig együtt voltunk, baráti viszony alakult ki kö­zöttünk. Meg is jegyeztem, milyen jó volna összehozni valamit. Persze az akkor nem volt reális. Brian Mayjel azóta is nagyon jó kapcsolatban va­gyunk. A legszívesebben Rolling Stones-dalokat dolgoztunk volna át, de azok annyira speciálisak, hogy mi nem tudnánk jól átírni őket. A Queen ilyen szempontból kezelhetőbb. A legközelebb a Pink Floyd zenéje áll hozzánk, velük azonban nincs köz­vetlen kapcsolatunk. De nem az ide­álok előtt akartunk tisztelegni. Főleg a kelet-európai zenész barátainkkal készítettük a nagylemezt, akik rosszabb körülmények között dol­goztak, mint a nyugatiak, de nem rosszabbak, mint ők. Bevallom, nem könnyű csehül vagy lengyelül éne­kelni. Kik szerepelnek a korongon? Az egykori Csehszlovákiából az Olympie mellett döntöttünk, részben azért, mert ők is lassan ötvenöt éve a pályán vannak. Petr Janda nagyon lelkes volt, azt mondta, sajnálja, hogy nem neki jutott eszébe ez az ötlet. Gyorsan írt is egy új dalt, de végül egy régi slágerüket, a Jasná zprávát vá­lasztottuk ki. Lengyelországból az SBB zenekarból Józef Skrzekkel dolgoztunk. Egy Czeslaw Niemen- dalt, a Dziwny jest ten swiat címűt rögzítettük, az ő emlékére. Lassan ti­zenöt éve már, hogy meghalt. A volt NDK-ból a tavaly feloszlott Puhdys énekes-gitárosa, Dieter Birr a part­nerünk, a Der grosse Magnet című számot adjuk elő közösen. A csodá­latos, Ennio Morricone zenéjével fu­tó Volt egyszer egy vadnyugat című film mintájára az albumot Volt egy­szer egy vadkelet címre kereszteltük. Két nyugat-európai együttes slágere is felkerül a lemezre, a Scorpionstól a Still Loving You-t, Brian Mayjel pe­dig a Too Much Love Will Kill You című Queen-dalt rögzítettük. Az utóbbiból intrumentális változatot készítettünk, pontosabban csak a vé­gén bukkan fel a kórus. A közönség szereti az ilyen összefogásokat? Mi már a folytatást tervezzük. Ma­gyarországnak hét szomszédja van. Egy-egy osztrák, szlovák, ukrán, ro­mán, szerb, horvát és szlovén zene­karral is dolgoznánk. Színpadra állítható ez a mostani produkció? Idei első koncertünk Lengyelor­szágban volt, ott Józef Skrzekkel előadtuk a Dziwny jest ten swiatot, nagy sikerrel. A Dieter Birr-rel ké­szült Der grosse Magnet pedig a ros­tocki koncertünkön hangzott el. Di­eter is turnézik, az idei első, jénai koncertjére meghívott. Nem szok­tam ilyen felkéréseket elfogadni, de most kivételt tettem. Ott mutattuk be a dalt, percekig zúgott a vastaps. Petr Janda jelen lesz a szeptemberi prágai koncertünkön. Az Omega szeptem­ber 23-án ünnepeli az ötvenötödik születésnapját. Aznap indul a közel egy évig tartó jubileumi koncertso­rozatunk. Ősszel Kassán lépünk fel, ha minden igaz, 2018 elején Po­zsonyba is eljutunk. A turné kicsú- csosodása egy budapesti nagykon­cert lesz június elején, amelyre az al­bum összes közreműködőjét meg­hívjuk. Tele vagy ötletekkel, energiával. Nem akarok ünneprontó lenni, de meddig lehet ezt csinálni? Főleg annak tudatában kérdem, hogy ri­asztó híreket hallottunk Benkő Lászlóról. Az említett tervek jövő júniusig remélhetőleg kivitelezhetők. Utána meglátjuk, hogyan alakul. A csak rö­vid ideig velünk zenélő Künsztler Tomit leszámítva, aki harminc éve hunyt el Kanadában, a mindenkori Ómega-csapat tavalyig sértetlen volt. Gyors egymásutánban elveszítettük Somló Tomit és Laux Józsit. A szörnyű az, hogy ez már nem is a tra­gédia kategória, hanem az élet rend­je. Ráébredtem arra, hogy az élet vé­ges. Most pedig itt van Benkő Laci esete. Reméljük, gyorsan felépül. Viccesen azt szokták mondani, hogy a mi korunkban az ember már nem vesz télikabátot és tartós tejet. Mi mindig a jelenben éltünk. Nem fog­lalkozunk a múlttal, az megváltoz­tathatatlan. A mából lesz a múlt, a je­lent a mai pillanatok fogják múlttá tenni, és azt mondhatom, hogy a je­len az Omega szempontjából a prob­lémák ellenére is kecsegtető. Laci bácsi halálára A buszon kipróbálható a a Toldi erőpróba videojáték is (MTi-feivétei) Gombaszögön, Jászón is megáll az Arany-busz „ Egy napon megérkezik a vonat, be kell szállni, el kell utazni. Ez rendben van. Csak nem szeretnék sokáig várakozni a huzatos pero­non. ” Ferdinand Sauerbruch se­bészprofesszortól származik az idézet, s Laci is csak parafrázisként emlegette. Hetvenedik születés- napj a után - amit hol máshol, mint a rádióban, kollégák közt ünnepelt - mondta el, tudja, a java már letelt, nem sokat várhat. Mondta ezt ak­kor, amikor a szerkesztőség leg­idősebbjeként a legdinamikusabb, állandóan pörgő szerkesztő híré­ben állt. Mintha hatvanas éveire érett volna meg benne az igazi új­ságíró, aki már mindent látott, mindent megélt, és most, valami­kor most tudta minden tapasztala­tát és tudását gyümölcsöztetni. Nem hittük, hogy hetvenéves. Het- venkedőnek neveztük viccesen, mi, akik megéltük generációjának top éveit, s azok a fiatalok, akik ma a rádió legifjabb nemzedékeként tőle tanultak. Sokat. Amolyan aprósá­gokat. Szakmai trükköket. Hangu­latot, vágást, témaválasztást és il­lesztést, sok mindent, amit iskolá­ban megtanulni lehetetlen. A do­yen, minden ifjú Laci bácsija, aki nem mond nemet, aki odafigyel és támogat, aki segít. S eközben nem elméletben, hanem saját műsorával mutatja meg, hogyan kell rádiózni, hogyan lehet megszólítani a nagyérdeműt. Nyugdíjas korára vált higgadt, le­tisztult szerkesztővé. Még negy­venévesen is lázadt, tulaj dóriképpen örökké lázadt. Fiatal szerkesztő volt a hetvenes évek husáki konszolidá­ciója idején, itt-ott becsempészte az ifjúsági műsorokba a Led Zeppe­lint, a Queent, a Scorpionst, tiltó­listás lemezek egy-egy dalát, kop­pintottak is néhányszor a fejére. Ha nem volt valamire megoldás, ke­reste - alulról kezdte, hangtechni­kus asszisztensként a tévében, a gyakorlatiasság napi kenyerévé vált. A rendszerváltás után a az ak­kori kezdő csapat szerkesztőivel fogalmazta meg az Új hullámhossz műsort, amiért ugyancsak a fejére Polák László (1946-2017) (Somogyi Tibor felvétele) koppintottak néhányszor. De 1973 óta - egy év kihagyással - rádiós volt. Ami nem csak azt jelenti, hogy a rádióban volt a munkahelye. Szívvel, lélekkel volt rádiós. Tudta, hogy a rádió hangulat - a tartalmat csak akkor tudja eladni, ha megra­gadja a hallgatót. És sosem vette elő a hallgatók elragadása céljából a gagyit. így is lehet. 2010-ben lett nyugdíjas - papíron. Itt maradt a rádióban. S láss csodát, ő volt az első, aki elhitte és bizton állította, a kisebbségi adás is lehet foműsoridős és versenyképes. S korántsem csak állította—tett is érte. A Pátria rádió jövőre lesz kilenc­venéves. Lacival vetettük papírra nagy vonalakban, miként emlé­kezzünk, hogyan készüljön a nagy ünnepi műsor. A vázlatból már nem lesz forgatókönyv, Polák Laci módon senki más nem tudja elké­szíteni a műsort. De itt maradtak a növendékek, akik majd saját ne­vükkel fémjelzik a műsorokat, mert volt mesterük. Ha korábban keresi fel orvosát, ha kezelteti magát, ha nem olyan kemény fejű lázadó, ha... ne foly­tassuk a sort. Polák László, élt het­venegy évet, tartalmasán, ő így akarta, s nem akart a „huzatos pe­ronon” várakozni. Ilyen volt, ezért szerettük. S ezért fog annyira hiá­nyozni. Akkor hát,jó égi rádiózást! Lovász Attila Budapest. Tegnap útjára indítot­ták a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Arany János mozgókiállítását, az Arany-buszt. A buszt a következő egy évben szeretnék eljuttatni a legkisebb vidéki településekre, a Kárpát­medence legtávolabbi magyarok lak­ta területeire is - mondta el Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója. Eddig 118 helyszín jelentkezett a mozgó­tárlat fogadására, köztük számos nyári fesztivál. Az első állomás a Gombaszögi Nyári Tábor lesz, majd látogatható lesz a busz a Mécs László Szabadegyetemen, Jászón is. A buszon kialakított tárlat a 200 évvel ezelőtt született Arany János életművét, életét és költészetét iro­dalmi szövegek, képek, relikvia­másolatok, hang- és filmfelvételek, digitális eszközök és egyedi installá­ciós elemek segítségével mutatja be. A buszon megtalálhatóak az Arany­emlékévre készült digitális tartal­mak, köztük a Toldi erőpróba video­játék is, új elem az Arany János éle­tének állomásait, utazásait és kul­tuszhelyeit egy interaktív térképen megjelenítő alkalmazás. A buszt minden helyszínen a PIM munkatár­sai kisérik, akik tárlatvezetést és mú­zeumpedagógiai foglalkozást is kí­nálnak. Az érdeklődőket kvízek, szó- és ügyességi játékok várják, kipró­bálhatják erejüket egy petrencés rúd­dal vagy egy malomkővel is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom