Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-08 / 156. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2017. JULIUS 8. ÉLETMÓD 13 Magyar mindennapok Kárpátalján Egy kislány szalad házuk udvarán Beregardón. Lehet hogy szegénységben él, mégis boldognak látszik. Asztély. Van otthon valaki? Gyerekek kiskutyákkal játszanak Makkosjánosin Macsola.,Átmehetnék a szomszédba..." (Fotók: MTI/Mohai Balázs) Mohai Balázs Kárpátaljai gyerekekről készítem képriportot a helyi Református Egyházkerülethez tartozó Beregszászon és környékén - a szinte kizárólag magyarok lakta Asztélyon, Beregardón, Bulcsúban, Dédán, Kígyóson, Macsolán és Makkosjánosiban - ahol nagyjából 350—400 gyermek él a létminimumon vagy alatta. A keletukrajnai fegyveres konfliktus nyomán kialakult gazdasági válság komoly mindennapi gondokat okoz a magyar határon élőknek is. A nehéz sorsú gyermekeket a magyar- országi egyházak és az állam is többféle programmal és adományokkal támogatja. Tizenegyig pizsamában Otthon maradtak, és semmit sem csináltak (Fotó: kristenhewitt.me) A mint közeledik a nyári szünidő, az óvodás és iskolás gyerekek szülei elkezdenek terveket szőni. Napokig azon törik a fejüket, mit kezdjenek a gyerekekkel, milyen programot biztosítsanak a számukra, hogyan tudnák lefoglalni őket anélkül, hogy bárkinek tönkremennének az idegei. Szóba jönnek a nyári táborok, a falusi üdültetés a nagymamánál, a családi kirándulások, nyaralások. Kristen Hewitt, a kétgyermekes floridai anyuka is hasonló terveket szőtt, s már a nyári szünidő első napját pontosan beosztotta: eldöntötte, aktív programokkal a strandon töltik a napot. Ám minden másként történt, az ereden terv egyeden pontját sem teljesítették. Otthon maradtak, és semmit sem csináltak. Kristen ekkor jött rá, hogy ez milyen jó étzés. Ügy döntött, ez olyan felismerés, amelyet meg kell osztania másokkal is, ezért a floridai sportriporter és blogíró egy fotót osztott meg a Facebookon, és egy rövidke írást posztolt. „Nagy terveim voltak arra vonatkozóan, hogy jó anya legyek a nyáron. Elképzeléseim szerint kinti programunk is lett volna, de naponta gyakoroltuk volna az olvasást, a szépírást. Ma volt a nyári szünet első napja, és a betervezett strandnap. És íme, ezt tettük! Tizenegyig pizsamában lebzseltünk, aztán csokis sütit sütöttünk, egy kicsit festegettünk, majd a medencénél időztünk.” Ejtették az eredeti tervet, és elhatározták, hogy nem is terveznek be semmit, majd meglátják, mit hoz a nap. Minden szülő a legjobb, legszebb nyarat akarja biztosítani a gyermekének, de néha belekényszerítik őket olyan dolgokba, amelyekhez nincs kedvük. Ok is fáradtak, mi is belefáradtunk az örökös jövés-menésbe, tervek, kötelességek, elvárások teljesítésébe. Kristenék ezért úgy döntöttek, hogy elfelejtik a terveket, és „semmit sem fognak csinálni e nyáron”. „Semmi tábor, semmi tanfolyam, semmi tananyag. És meglátjuk, mit hoznak a napok. Szabadságot adok a lányaimnak, hogy azt tehessék, amihez kedvük van. A nyári napok családi napok lesznek, valószínűleg sokat fogunk tévézni, néha kirándulunk, napozunk, új görkorcsolyát veszünk, vízilabdázunk, unatkozunk, pihenünk és olvasunk.” Kristen végül ezt üzente az anyáknak: „Nem baj, ha nincs elképzelésük arról, hogyan töltik a nyarat. Nincsenek ezzel egyedül. És tudják, mit? Ez teljesen rendben van. Gyermekük így is jól étzi majd magát, és önök szintúgy.” Hewitt írása nagy visszhangot váltott ki, több mint 12 ezren lájkolták, és több mint 5 ezren osztották meg. (ug) Falusi élet Kígyóson Balázs Antal lelkész hittanórát tart Beregardón
