Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-07 / 155. szám, péntek

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2017. július 7 7 Gondolatok a korrupcióról A kis korrupció is továbbgyűrűzik, és érinti a tisztességes embereket LAMPL ZSUZSANNA korrup­cióról szóló idei felmé­résből ki­derült, hogy a megkérdezettek fele nem jelentené a rendőrségen, ha tudna ilyesmiről, 40 százalékuk je­lentené, minden tizedik ember nem válaszolt. Az 1000 megkérdezettből 100 volt magyar. 41 százalékuk je­lentené a korrupciót, akárcsak a szlovákok 40 százaléka, 57 százalé­kuk viszont nem, szemben a szlová­kok 50 százalékával. Miközben 2 magyar, a szlovákok közül pedig minden tizedik megkérdezett nem válaszolt. Az is kiderült, hogy tavaly a szlovákok 10 százaléka, és a ma­gyarok - bár én inkább úgy monda­nám, hogy a megkérdezett 100 ma­gyar - 19 százaléka adott kenőpénzt. A kérdés, hogy akkor mi van? Három dolog jut eszembe. Az el­ső: tavaly részt vettem egy korrup­cióról szóló előadáson, ahol el­hangzott, hogy eddig az évente be­érkező bejelentésekről az esetek kivizsgálása után kiderült, hogy többségük alaptalan. Mint amikor a hatvanas évek közepén az egyik szomszéd feljelentette a családo­mat, mert szerinte vasárnap délután sétálni járunk, és nézegetjük a kira­katokat, ami szocializmusellenes tevékenység. A bejelentést persze ki kellett vizsgálni, de ez gyorsan ment, mert a nemzeti bizottságon, ahova apukámat beidézték, az ügy­intéző egy tipikus fejütögetős moz­dulattal jelezte, mit gondol a beje­lentőről. Hát igen, jóakarók mindig voltak és lesznek. A másik dolog. Szerintem a pici korrupció ugyanolyan rossz, mint a nagy. Mert mi a különbség a pici és a nagy között? Az összeg? Már amennyiben pénzről van szó, mert hát lehet természetbeni „ajándék” is, disznóölés, autó, ház, titulus stb. Az előny jellege, amit az „ajándékozó” ennek fejében kap? A kár jellege, amit ez a folyamat okoz? Hogy egyéni-e vagy össztársadalmi? Ve­gyük például a legutóbbi esetet, azt a főiskolai tanárt, aki fejenként öt­ven eurót kért a vizsgáért. Ahhoz képest, amilyen összegek/értékek állítólag forognak a-bejelentett vagy nem bejelentett - korrupciós ügyekben, ez kis pénz, meg „csak” pár személy itta meg a levét. De az ilyen ügyek miatt hitelét veszítheti a többi felsőoktatási intézmény, a vizsgáikat tisztességes módon lete­vő diákok, a diákjaikat tisztességes módon vizsgáztató tanárok, köztük az én tisztességes nyitrai kollégáim, és én magam is! Tehát a „pici” kor­rupció, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, olyan, mint a vízbe dobott kő. Továbbgyűrűzik, és negatívan érint egy csomó ártatlan és tisztes­séges embert. Vagyis a kár mindig össztársadalmi. Három: azt mondja meg valaki, mit tegyen az az ember, akinek a sa­ját vagy a szerettei egészségéről, életéről van szó. Tudja, hogy ezért fizetnie kell, és nincs mire várni. Mert önmagámmal ellentmondásba kerülve, ha lenne rá pénzem, én valószínűleg fizetnék. " IGEN, AZ UEFA UTÁN MOST ANNAK A BICIKLISTÁNAK IS ÍRTAM HOGY MÁSKOR NE A MI SAGANUNKKAL KENESSE FEL MAGÁT A PALÁNKRA! _ (Cartoon izer) Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Kikkel zuhanyozott a főpap? Öt éve hívta vissza XVI. Benedek pápa a nagyszombati egyházmegye éléről Robert Bezák érseket. A közszereplést és a lelkészi tevékenységet is megtiltották neki, máig sem tudja - miként a hívők sem -, miért. Vrabec Mária kiváló inteijúkötetéből kihámozható az igazság. Amint elfoglalta a hivatalát, pénzügyi ellenőrzést rendelt el, amely rávilágított elődje, Ján Sokol érsek legalábbis felelőtlen gazdálkodására: több tízmillió koronának és dollárnak nyoma veszett. Bezák feljelentést tett, alighanem ez pecsételte meg a sorsát, mert a gyanús ügyletekben más befolyásos személyek is benne lehettek. Miloslav Vlk nemrég elhunyt prágai bíboros Ferenc pápát kérte méltányos lépésre. Eredménytelenül. Eközben kiszivárogtatták azo­kat a megalázó kérdéseket, amelyekre a vatikáni vizitáció során Bezáknak válaszolni kellett. Például arra, valóban gyakrabban jár-e farmerban, mint reverendában. És kikkel zuhanyozott? A leváltott érsek ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt, ha megszólal, keserűség árad minden szavából. Miroslav Kramara, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője újságírók érdeklődésére most annyit válaszolt: nincs új információja Bezákról. Arra kérte a hívőket, hogy imádkozzanak érte. A hazai klérusért is mondhatná­nak néhány fohászt, hogy legyen végre őszinte testvérével. Eddig bírta Anton Hrnko A SNS alelnöke és parlamenti képviselője közösségi oldalán ledoron­golta Peter Krajňák hidas oktatásügyi államtitkárt, aki konferenciát szer­vezett a történelem és a polgári nevelés oktatásának szempontjairól, ame­lyek hozzájárulhatnak a szélsőséges megnyilvánulások visszaszorításá­hoz. „A Híd jelöltje az utolsó a minisztériumban, aki e tantárgyak oktatá­sáról dönthet, az SNS-nek pontos elképzelése van arról, miként kell taní­tani ezeket a tárgyakat” - hőbörgött Hrnko. A Híd annyit válaszolt, hogy a koalíciós tanácsban tárgyalnak erről Andrej Danko pártelnökkel. Egy posztolás miatt nem érdemes hisztizni, viszont a téma időszerű. Páskándi Géza egyik drámájában, a Távollevőkben magyar és török katona vitázik. A mohácsi csatát az előző hatalmas tragédiának, az utóbbi fényes győze­lemnek tartja. Ezernyi hasonló példa van, ezért sem egyszerű tantárgy a történelem. Nyugaton a véres múltat fokozatosan békévé oldják a politi­kusok közös gesztusai. Biztatóan alakul a cseh-szudétanémet megbékélés is. Ami a szlovák-magyar viszonyról a jelenlegi nyugodt légkör ellenére sem mondható el. Pedig az elfogulatlan történészek már képesek empati­kus párbeszédre. Csak még mindig akadnak szlovák és magyarországi politikusok, akiknek ez a folyamat nincs az ínyére. Ők úgy akarnak ponto­kat szerezni, hogy féligazságokkal gerjesztik újra a gyűlölködést és a na­cionalizmust. Mint Hrnko, aki történészként is ezt a szemléletet hirdeti. Babiš ante portás Ősszel alsóházi választásokat, januárban elnökválasztást tartanak Csehországban. Feltehetően a nemrég leváltott pénzügyminiszter, Andrej Babiš ülhet a kormányfői székbe, Miloš Zeman pedig maradhat a Hra- dzsinban. Ez a páros tekintélyelvű rezsimet honosíthat meg - vélekednek a prágai politológusok. A szlovák származású milliárdos már kampányol. Könyvet adott ki, Miről álmodom, ha véletlenül alszom címmel, amelyben elképzeléseit vázolja. Két évtizeden belül minden csehnek meg kell tanul­nia angolul, senki sem lehet informatikai analfabéta. Lényegesen karcsú­sítanám a képviselőházat - írja. Ugyanakkor nem híve az euró csehországi bevezetésének, és tipikus populista ígéretekkel igyekszik híveket szerezni. Rövidesen napvilágot lát Tomáš Lemešáni oknyomozó munkája is, amelyben Babiš viselt dolgairól igyekszik lerántani a leplet. A kéziratot jelenleg ügyvédek elemzik, nehogy perek zúduljanak a kiadó nyakába. Vajon melyik kiadványnak lesz nagyobb hatása? Miloš Zeman pozícióját egyik leendő vetélytársa, Jiŕí Drahoš akadémi­kus, de még inkább saját maga veszélyezteti botrányos megnyilvánulásai­val. A mérvadó cseh közvélemény-kutatók mégis a Babiš-Zeman-páros győzelmét valószínűsítik, aminek leginkább Varsóban és Pozsonyban, de Budapesten is örülnének. FELEDY BOTOND D onald Trump második külföldi útja Európába vezetett, nem is akárho- vá: az Air Force One Varsóban szállt le. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Még ha a fő úticél a hamburgi G20-as találkozó és az első összekacsintás Putyinnal, azért nagy a jelentősége, hogy előtte megjelenik Közép-Európában az Egyesült Államok elnöke, a beikta­tása után pár hónappal. Az elnöki vizit Lengyelországban hivatalosan a Három Tenger Kez­deményezés találkozójához kötődik. Ezt a lengyel és horvát tervet tíz to­vábbi ország, köztük Magyarország és Szlovákia is támogatja, a volt szovjet blokkon túl Ausztria is a csoportban van. A cél, hogy a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között egységesebb övezet jöjjön létre. Az ötlet régi, már a két háború közti Lengyelország felvetette, Interma- rium néven. Most a gazdasági célo­kat hangsúlyozzák, illetve az ener­giauniót, vagyis az észak-déli gáz­vezetéket a térség országain át, LNG (cseppfolyósított földgáz) terminá­lokat, közúti és vasúti bővítést. De éppen Trump látogatása teszi politi­kai kezdeményezéssé az egészet. Az amerikai elnök meg akarja erősíteni Trump meglökte az ingát - merre leng ki? ezzel a látogatással a közép-európai blokkot, vagyis az ő szempontjából egy kicsit a német-francia tengellyel párhuzamos európai országok aka­ratát. Ez számunkra, az „új” uniós tagok számára rendkívül finom dip­lomáciai játék. Berlin árgus szem­mel követi a kezdeményezést, hi­szen Németország komolyabb kompromisszumra kényszerülhet, ha az Intermarium képes lenne egy­ségesen fellépni mondjuk az uniós reformok terén. Az sem véletlen, hogy Trump az őt egyébként barátságosan fogadó lengyel tömeg előtt mondhatta el, hogy a Nyugatot meg kell védeni. Ha úgy tetszik, Kelet-Európából üzente, hogy hol a védendő érték. Az identitáspolitikában hozzá közelebb eső közép-európai, nem „politically correct” megközelítések egyik fő­városából, Varsóból integetni Nyu­gat felé komoly szimbólum. Egyértelműen elmondta azt is, hogy szerinte a megújulás nem belülről érkezik, már ami az állami bürokrá­ciákat illeti: az EU és az US A sze­rinte egyaránt a lomha államigazga­tással, az erőt elszívó közszolgákkal küzd. Ez persze jókora torzítás, de hűen tükrözi a Trump-féle narratí- vát. Meg kell hagyni, Macron is le akar építeni, és Merkel sem Brüsszelt akarja felhatalmazni, ha­nem az erősebb uniót erősebb tagál­lami övezetben képzeli el, még ha ez újabb közös hatásköröket is jelent, de nem feltétlenül az Európai Bi­zottság kezébe. Ami a régiós összefogásunkat il­leti, ez a veszély sajnos elég távolról fenyeget bárkit is. A helyzet az, hogy a mostani varsói találkozóra se ment el Ausztria és Csehország - kivár­nak. A lengyelek és a magyarok ki­lógnak a sorból, többen aggódnak ezért, hogy valójában Varsó politi­kai csatározásába keveredhetnek bele. Sok törésvonal feszíti a térsé­get, a régi uniós tagok megnyugvá­sára. Ez könnyen és szinte bármikor megakadályozhatja, hogy közös akarat érvényesüljön e három tenger partjai között. Trump látogatása le­het, hogy hosszú távon csak erősíti e törést - amely időnként amerikai ér­deknek is tűnhet. Ez is csak egy újabb indok arra, hogy a magunk kezébe kell venni Európa sorsát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom