Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-01 / 125. szám, csütörtök

10| KULTÚRA 2017. június 1.1 www.ujszo.com Atélhetővé tett mesék a való világban A feledi alapiskola Meseláda Bábcsoportja az első nap mutatta be a Köcsög Jankó című bábjátékot - a népéletből vett eszközök használatával szereztek emlékezetes pillanatokat (Csémy Tihamér felvétele) A mai versenyprogram ► A bajusz (színdarab). A Csemadok Füleki Alapszervezete és a Füleki Gimnázium Zsibongó Kisszínpadának az előadása (rendezte: Szvorák Zsuzsa). ► A rest legény meg az ördög (színdarab). A Tornaijai Kazinczy Ferenc MagyarTanítási Nyelvű Alapiskola Kincskeresők Színjátszó Csoportjának az előadása (rendezte: Mészáros Piroska, Okos Zsuzsanna). ► Árulkodó kendő (szerkesztett játék). A Buzitai Alapiskola Táncos Cipellők Színjátszó Csoportjának az előadása (rendezte: Ádám Csilla). ► Hetényi ördöghistória (mesejáték). A Fletényi Tarczy Lajos Alapiskola Gólyaláb Színjátszó Csoportjának az előadása (rendezte: Kotiers Éva és Romada Rakottyai Katalin). ► Ki vágyókén? (szerkesztett játék). Az Ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola Csillag-szóró Gyermekszínjátszó Csoportjának az előadása (rendezte: Köteles Judit és N. Tóth Anikó). ► Jancsi és Juliska (színdarab). A Jánosi Csemadok és Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Csicsóka Színjátszó Csoportjának az előadása (rendezte: Miien Gabriella). ► Lelkünk háza (szerkesztett játék). A Szepsi MagyarTannyelvű Alapiskola és Gimnázium Iglice Színjátszó Csoportjának az előadása (rendezte: Ráczné Birtók Erzsébet). ► AsUket kirély (színdarab). A Csicseri Alapiskola Csicseri Csacsogók Színjátszó Csoportjának az előadása (rendezte: Očenáš Emőke). ► Gyertek gyerekek iskoléba! (szerkesztett játék). A Marcelházi Alapiskola Napsugár Flagyományőrző Csoportjának az előadása (rendezte: PoništTunde). ► Fütyül a masina (szerkesztett játék). ATornaljai Kazinczy Ferenc MagyarTanítási Nyelvű Alapiskola Galiba Gyermekcsoportjának az előadása (rendezte: Pierzchala Mária, Szászi Edina, Székely Zsuzsa). ► A kóró ós a kismadér (szerkesztett játék, népmese). Az Ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Búzácska Flagyományőrző Csoportjának az előadása (rendezte: Jusztin Czaudt Éva). LAKATOS KRISZTINA Dunaszerdahely. Bábjétókokat, színjátékokat és a kettő ötvözetéből is láttunk példá­kat a 42. Duna Menti Tavasz második versenynapján. A fesztivál bábos szekcióját tegnap a kisgéresiek Mustármag Bábcso­portja nyitotta, Csillagj! című elő­adásukban ezúttal Eszter bibliai tör­ténetét dolgozták át a gyerekszerep­lők és a gyerekközönség nyelvére. A dunaszerdahelyi vmk Gézengúzok Bábcsoportja Vaíjútestvérek című mesefeldolgozása az ötletes bábok­kal és színpadképpel tűnt ki. Oroszos fazonnal vonult fel a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Manócska Báb­csoportja: Az ostoba Emelja meséjé­ben benne volt minden, ami kell - if­jú nyírfa, Kalinka, maűjoskák, nagy orosz medve és ügyesen adagolt hu­mor. A diószegi Diócska Bábcsoport pedig A kis gömböc történetét mu­tatta meg bájos bábos meséjében. A Duna Menti Tavasz második napján a versenyprogram nagyobb részében már a színjátszó csoportok léptek színpadra. A látott produkciók elgondolkodtató képet mutattak egyebek mellett arról is, hogy a cso­portvezetők, a csapatok felnőtt segí­tői milyen úton-módon igyekeznek a gyerekek számára igazán átélhetővé tenni a feldolgozott meséket. A lévai Pitypang Színjátszó Csoport például nagyon szépen kivitelezve, a hagyo­mányos mesemondás és mesejátszás szellemében vitte színre A kiskondás történetét. Hasonlóan klasszikus me­sevilágot igyekezett megeleveníteni a perbetei Tündérvirágok Színjátszó Csoport is Az aranyszőrű báránnyal. A bélyi Csicsergők a pletykás asszo­nyokról szóló magyar népmeséhez egy fészbúkos kerettörténetet is il­lesztettek. A nyárasdi Tekergők Ki­álts Asszonyt! című dramatikus játé­kának gerince egy székely népmese, de az előadás a drámapedagógia és gyermekszínjátszás mai eszközeivel is hangsúlyosan élt. „Nagyon jó irányt vett a gyerekek­kel való munka. Szinte mindegyik eddig látott előadásban érezhető az úgynevezett drámás, drámapedagó­gia módszerekkel való előkészítést. Még azokban az előadásokban is, amelyek hagyományos teret kínáltak - osztotta meg velünk a benyomásait Szabó Csilla amatőrszínházi rende­ző, drámapedagógus, aki Kiss Szilvia és Benes Tarr Csilla színművésszel, valamint Regős Jánossal, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnökével együtt a színj átsző csoportokat érté­keli a dunaszerdahelyi fesztiválon. - Például a lévaiak először próbálkoz­nak a Duna Menti Tavaszon. Gyönyörűséges képi világot terem­tettek, amivel adósok maradtak, az a dramaturgia. Ugyanakkor a gyerekek nagyon élvezték ezt a játékot, mert annak ellenére, hogy hagyományos teret képeztek, kulisszákkal, díszlet­elemekkel, a gyerekek nagyon sok mindent magukból valósítottak meg. Tehát ötvözték az eszközt és a drá­más megközelítési módot. Összessé­gében: a munka, amit a pedagógusok a gyerekekkel végeznek, az csodála­tos. Most kellene egy nagyon jó drá­más képzés, amely tovább visz a lé­nyeg felé: hogy amikor már eszköz­tárat adunk a gyerekek kezébe a drá­majátékokkal, akkor hogyan lehet dramaturgiailag pontossá tenni az előadást.” A Királyhelmeci Speciális Alapis­kola Varázskerék Színjátszó Cso­portja a Minden egér szereti a sajtot című mesejátékkal varázsolta el a du­naszerdahelyi közönséget - megmu­tatva, hogy olyan közegben is értékes előadások születhetnek, ahol a szín­padi játék tulajdonképpen terápia. A dunaszerdahelyi Fókusz Gyermek­színpad Ez egy ilyen nap című szer­kesztett játéka az ún. életjáték mód­szeréhez nyúlt - a gyerekek saját tör­téneteikből, mindennapi gondjaikból teremtettek dramatikus helyzeteket. A programot a Galántai Kodály Zol­tán Gimnázium „nagycsoportja” zár­ta, Arany János Pázmán lovagjának diákos humorra kihegyezett előadá­sával. Ma további tizenegy előadás lát­ható a dunaszerdahelyi vmk-ban, holnap pedig kiderül, ki játszott aranyban, ki ezüstben, ki bronzban az idei Duna Menti Tavaszon. RÖVIDEN PENGE Üzentek az Out alkotói Pozsony. A hazánkat Cannes-ban képviselő Out című film alkotói úgy látják, sok féligazság jelent meg a sajtóban a bemutatót követő inci­denssel kapcsolatban. A stáb közle­ményt adott ki. , Az éjszakai bárban nézeteltérés történt a biztonsági személyzet és az alkotók között. A rossz helyzetfelis­merés következtében a biztonságiak eltörték a cseh hangmérnök, Jan Richtr kaiját. A helyszínre érkező rendőrök az intézkedés során a ren­dezőt és a szlovák producert az őr­szobára kísérték. A stáb levélben tá­jékoztatta erről a fesztivál szervezőit, akik kifejezték együttérzésüket és segítséget ígértek a helyzet tisztázása érdekében-. Semmiféle verekedés vagy botrány nem volt, néhány szlo­vák lapban megjelentekkel ellentét­ben” - áll a közleményben. Az alko­tókat sajnálattal tölti el, hogy Kristóf György rendező versenyfilmje kap­csán egyes hazai lapok csak az inci­denssel foglalkoztak, amelyet ala­posan felfújtak. Amint írják, az Out szereplése egy nemzetközi film- fesztivál hivatalos versenymező­nyében a szlovák kinematográfia történetének eddigi legnagyobb si­kere. A premier után az alkotók azt tartják a legfontosabbnak, hogy a film külföldi forgalmazása és továb­bi fesztiválszereplése iránt nagy az érdeklődés. A filmet szeptember 7- én mutatj ák be Szlovákiában. (k) A szlovák jelöltek az Európai Filmdíjra Pozsony. A Szlovák Filmművészeti és Televíziós Akadémia játékfilm kategóriában Iveta Grófová Az ötö­dik hajó című filmjét, dokumen­tumfilm kategóriában pedig Robert Kirchhoff roma holokauszttal fog­lalkozó Golyó a fejben című moz­góképét jelölte Európai Filmdíjra. Grófová alkotása, mely a széteső családok problémáiról szól, az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation Kplus versenyében megkapta a legjobb filmnek járó Kristály Medvét. Az Európai Film­díjakat december 9-én adják át Ber­linben. (tb) A svéd álom vége Közép-Kelet-Európából figyelve Svédország a többi államot messze megelőzve emelkedik ki a jóléti ál­lamok sorából, már-már a csoda megvalósítójaként tekintenek rá. Lipcsey Emőke új, A vadnyúl buk­fencet vet című regényében, ha nem is a Svédországról kialakult mítosz lerombolására, de mindenképp a legendák és a valóság következetes elválasztására tesz kísérletet. Mert akár hisszük, akár nem, Svédországban is létezik a hét­köznapok betonszürkéje és az az­zal járó nyomasztó frusztráció és stressz, még ott sem voltak képe­sek megóvni az embert a leg­rosszabb tulajdonságaitól, önma­gától, a rosszul kivitelezett tettek következményeitől. A több évtizede Svédországban élő szerző könyve a műfaji besorolás szerint regény, de amit kapunk, az túlnő a regény keretein. Egyszerre szociografikus, dokumentarista krimivé felhizlalt, társadalomkriti­kus szöveggel állunk szemben, amely kallódó, a svéd modell nega­tívumait elszenvedő szereplőin ke­resztül tálja fel az eredeti elképze­lések sikertelenségét, olyan globális problémákkal tetézve mindezt, mint a terrorizmus vagy a GMO. A svéd történelem sötét részletei is helyet kapnak a könyvben. Talán nem annyira köztudott, hogy Svédor­szágban a harmincas évektől egé­szen a hatvanas évek végéig a tár­sadalom több, a megítélések szerint az állam működését veszélyeztető csoportjára kiterjesztett, a náci módszereket idéző sterilizálást hajtottak végre. A mondatok helyenkénti ügyet­lenségét, egy-egy giccsesebb megoldást ellensúlyozza a jól fel­épített és végig izgalmas fordula­tokban bővelkedő történetvezetés. A szerző tökéletesen kihasználja újságírói képzettségét, tények és fikció keveredése egy pillanatig AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA nem gyengíti egymást, illetve Lip­csey végig objektív marad, egyik szereplőjéről sem mond ítéletet, mindösszesen elmondja, helyzetbe hozza őket. Lipcsey Emőke, egy krimihez hí­ven, könyve végére tartogatja a csattanót, hogy aki az utolsó olda­lakig érve a Svédországból kiáb­rándulás hatása alá került, egy újabb, nem várt mélységbe keve­redjen. Lipcsey Emőke: A vadnyúl buk­fencet vet. Kortárs Kiadó, 2017. Értékelés: 7/10 M Lipcsey Emőke A vadnyúl bukfencet vet kortArs fcajgfflEf

Next

/
Oldalképek
Tartalom