Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-03 / 127. szám, szombat

o N Kincsem nyergében 13. oldal 2017. június 3., szombat, 11. évfolyam, 22. szám Az 1969-es felvételen a lakatos, vagyis Josip Broz Tito és felesége, Jovanka Broz (Fotók: TASR/AP, S1TA/AP) r i Hashim Thaci koszovói államfő történészként végzett a Pristinai Egyetemen, doktori tanulmá­nyait - amelyek témája Délkelet- Európa történelme és politikája volt - pedig Zürichben végezte ▼ Tomiszlav Nikolics - akinek állítólag közgazdász diplomája van - 2007-ben belgrádi iro­dájában ad interjút az AP-nek. Háttérben a falon Vojiszlav Seselj portréja. A szélsőséges nacionalista Seseljt háborús bűntettek elkövetésével vádolták, ám 2016. március 31-én a Hágai Törvényszék felmentette, mert nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Hor­vátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért.-*• Borút Pahor (balra) szlovén, Gjorge Ivanov macedón és Kolinda Grabar Kitarovic horvát államfő. Pahor politikatudományt és szociológiát tanult, Ivanov a szkopjei Szt. Cirill és Metód Egyetemen 1982-ben fejezte be jogi tanulmányait, Grabar Kitarovic pedig nyelvészdiplomájával teljes mérték­ben elüt a többi régióbeli vezetőtől. ▼ Egy biztos, ő a legcsinosabb. Milyen végzettségük van a volt Jugoszlávia utódállamait vezető politikusoknak? „Nem volt buta az a lakatos” M íg Josip BrozTi- tónak, Jugoszlá­via örökös elnö­kének elegendő volt egy lakatosi bizonyítvány, az utódállamok ve­zetőinek ennél magasabb iskolai végzettségre van szükségük ahhoz, hogy az országukat vezethessék. A nyugat-balkáni média, de a nemzetközi sajtó is az utóbbi idő­szakban többször a volt Jugoszlávia legerősebb vezetőjéhez, Josip Broz Titóhoz hasonlította a szerb kor­mányfőt, Alekszandar Vucsicsot, aki szerdától Szerbia államfője. A hasonlat egyik alapja az, hogy Vucsics kijelentette: szeretné, ha a nyugat-balkáni országok között vámunió jönne létre, és az egész régió egy gazdasági térséget ké­pezne. A szerb miniszterelnök legutóbb egy gazdasági fórumon utalt Titóra, amikor arról beszélt, hogy mennyire fontos megfelelő infrastruktúrával, utakkal és vas­utakkal összekötni a nyugat-bal­káni régió országait. „Nem volt buta az a lakatos” - utalt Titóra Vucsics. Josip Broz Utónak ugyanis valóban lakatos végzettsége volt, és a szoci­alista Jugoszláviában ennél maga­sabb iskolai fokozatra nem is volt szükség ahhoz, hogy valaki politi­kus legyen. így tehát Tito diploma nélkül lett a térség legsikeresebb ve­zetője, és Jugoszlávia örökös elnöke. Halála után három és fél évtizeddel azonban már szinte elképzelhetet­len, hogy egy ország vezetőjének ne legyen egyetemi diplomája. A volt jugoszláv tagköztársaságok mai vezetői között főként jogászok és közgazdászok vannak, de találunk építészt, történészt és nyelvszakos bölcsészt is. Szerbia volt köztársasági elnökének, Tomiszlav Nikolicsnek közgazdász diplomája van, még ha annak hi­telességét sokan kétségbe is vonják. Az exállamfő diplomavásárlásáról korábban számos lap cikkezett, állítólag egy szerbiai magánegye­tem bocsátotta rendelkezésére a végzettségére vonatkozó oklevelet. Nikolicset ezért az őt bírálók gyak­ran Torna Diplomának is csúfolták. A téma egy idő után elcsendesedett, ám a mai napig nem derült ki, vajon valódi-e Tomiszlav Nikolics egyete­mi oklevele. Alekszandar Vucsics jogi végzettségéhez azonban semmi kétség nem fér, a Belgrádi Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát 1994- ben, hivatását azonban soha nem gyakorolta. Koszovót jelenleg egy történész és egy közgazdász vezeti. Hashim Thaci államfő történészként végzett a Pristinai Egyetemen, doktori ta­nulmányait - amelyek témája Dél- kelet-Európa történelme és politiká­ja volt - pedig Zürichben végezte. A kormányfő, Isza Musztafa nem a bölcsészet, hanem a reáltudomá­nyok világából érkezett a politikába. A koszovói miniszterelnök a közgaz­daságtudományok doktora, s mint ilyen a koszovói tudományos és mű­vészeti akadémia rendes tagja. A Koszovóval határos Montenegró vezetői jogászok. Filip Vujanovics elnök 1978-ban szerzett diplomát a Belgrádi Egyetem Jogi Karán, később azonban Podgoricába köl­tözött, ahol 1993-ig ügyvédként dolgozott, majd igazságügy-mi­niszterré nevezték ki, és azóta egyik politikai funkcióból a másikba helyezték. 2003 óta Montenegró köztársasági elnöke. A nemrégi­ben megválasztott Dusko Marko- vics miniszterelnök szintén szerb egyetemen, Kragujevacon szerzett jogi diplomát, néhány évig szülő­városa bányászati cégének jogásza volt, majd elkezdett politizálni, és előbb városa polgármestere, majd parlamenti képviselő, később mi­niszterelnök-helyettes lett. 20ló­ban választották kormányfővé, miután a választást megnyerő Milo Djukanovics nem kívánta elfogad­ni a tisztséget. (Djukanovics - aki idegenforgalmi szakon szerzett diplomát - államfőként vagy kor­mányfőként 25 évig vezette a kis balkáni országot.) Színesebb képet mutatnak Bosznia- Hercegovina vezetőinek diplomái. A háromtagú államelnökség bos- nyák tagja, Bakir Izetbegovics épí­tészként végzett, a horvát tagnak, Drágán Covicnak gépészmérnöki diplomája van, míg a szerb tag, Mladen Ivanics közgazdász végzett­séggel rendelkezik. Denisz Zvizdics miniszterelnök a Szarajevói Egye­temen diplomázott és doktorált építészmérnökként, és 2007 óta az építészeti kar professzora. Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvát­ország első női elnöke nyelvészdip­lomájával szinte teljes mértékben elüt a többi régióbeli vezetőtől. A politikus 1993-ban szerzett angol és spanyol szakos bölcsészdiplomát a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudo­mányi Karán, majd a Bécsi Dip­lomata Akadémián tanult, később pedig a Zágrábi Egyetem Politika- tudományi Karán végzett tanulmá­nyokat nemzetközi kapcsolatokból. Andrej Plenkovic miniszterelnök 1993-ban szerzett jogi diplomát Zágrábban, majd nemzetközi kap­csolatokból doktorált. Szlovénia miniszterelnöke is jogász. Miro Cerar, mielőtt 2014-ben úgy döntött, hogy fellép a politikai színtérre, és elindul a választáson, jogászprofesszorként és ügyvédként dolgozott. Borút Pahor államfő politikatudományt és szociológi­át tanult a Ljubljanai Egyetemen, diplomamunkáját pedig az el nem kötelezett országok mozgalmán be­lük viták békés megoldásáról írta. 2008-tól Szlovénia miniszterelnöke volt, 2012-ben pedig államfővé vá­lasztották. (MTI) Szinte elképzelhetetlen, hogy egy ország JjJ! Jjjf vezetőjének ne legyen egyetemi diplomája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom