Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-29 / 149. szám, csütörtök

10| HASZNOS TANÁCS 2017. június 29. | www.ujszo.com A diák jó és olcsó munkaerő A diákok is fizetnek adót Az alkalmi vagy idénymunkát vállaló diákok béréből ugyanúgy levonják az adót, mint a rendes munkaszerződésre dolgozóké­ból. Ha a diák a munkaadójának nyilatkozik a fizetése megadózá­sáról, akkor a munkaadó havi 316,94 eurónyi adómentes részt érvényesíthet számára, vagyis a bevételéből ekkora összegig nem fog adót fizetni. A munkáltató el­végezheti majd helyette az éves adóelszámolást is. Aki nem nyi­latkozik, annak a béréből a mun­kaadó 19% adót fog levonni. Ezt az adóbevallás elkészítése után, a következő év tavaszán utólag visszakaphatja. Diákok esetében gyakori, hogy egy hónapon belül is több megbízási szerződést köt­nek, több alkalmi munkát vállal­nak. A havi adómentes rész ér­vényesítéséről szóló nyilatkoza­tot azonban csak egy munkaadó­val írhatnak alá, így a többi mun­kaviszonyból származó jövede­lemből már biztosan levonják az adóelőleget, akkor is, ha csak kis összegekről van szó. Aki idén diákmunkával 1901,67 eurónál nagyobb bevé­telre tesz szert, annak jövőre adóbevallást kell készítenie. A munkaviszonyból, vállalkozás­ból vagy az egyéb önálló kereső tevékenységből származó bevé­tel esetében az adóalapból 3803,33 euró adómentes rész ér­vényesíthető. Ez az összeg teljes mértékben levonható az adó­alapból, ha az adóalap nem lépi túl a 19 809 eurót. Amennyiben a diákok bevétele kizárólag Szlovákiából származik, és nem haladja meg a 3803,33 eurót, a bérükből levont havi adót utólag visszakapják. Abban az esetben, ha valaki külföldön is dolgozik, rendsze­rint Szlovákiában már nem fizet adót, bevételéből külföldön le­vonják az adót. Az adóbevallás elkészítésekor a külföldi bevéte­leket külön meg kell majd jelölni - a kettős adózás megakadályo­zása érdekében érvényesíteni kell az ún. kiemelés módszerét, ami azt jelenti, hogy ebből a jövede­lemből nem adózik majd még egyszer. Adótúlfizetés esetén a befizetett adó visszafizetését mindenkinek abban az ország­ban kell igényelnie, amelyikben dolgozott. (sza) Diákmunka számokban ► 2,5 euró-minimális órabér, egy óra munkáért ennél kevesebbet nem kaphatnak ► 20óra - a diákmunkáról szóló megállapodás alapján hetente legfeljebb ennyit dolgozhatnak ► 200 euró-ekkora bevételből még nem kell járulékotfizetni ► 3 803,33 euró - az éves adóalap adómentes része ► 316,94 euró -a havi adómentes rész, aki kevesebbet keres, nem fizet adót ÖSSZEFOGLALÓ A nyári szünetben sok diák vállal alkalmi munkát, a hatá­lyos törvények értelmében már a 16 évesek is létesíthet­nek munkaviszonyt. A cégek­nek is megéri őket alkalmazni, olcsóbb munkaerőnek számí­tanak. Összeállításunkban a diákok munkavállalásával foglalkozunk. Vannak diákok, akik egész év­ben, a tanulmányaik mellett is dol­goznak. Egyes egyetemisták rendes munkaviszonyban, meghatározat­lan időre szóló munkaszerződés alapján dolgoznak. Mások rész- munkaidőre dolgoznak, vagy meg­határozott időre szóló megállapo­dást körnek, esetleg alkalmi munkát vállalnak. Munkatörvénykönyvünk a rendes munkaviszony mellett többféle munkaviszonyt ismer: le­het szerződni bizonyos munka el­végzésére vagy munkatevékeny­ségre, és a megbízási szerződések közé tartoznak a diákmunkáról szó­ló megállapodások is. Az utóbbit csak olyan személy kötheti meg, aki közép- vagy főiskolán diák stá­tusszal rendelkezik, és még nem töl­tötte be 26. életévét. A diákok át­lagban legfeljebb 20 órát dolgoz­hatnak hetente - a heti átlagot úgy számolják ki, hogy figyelembe ve­szik az egész naptári évben ledol­gozott időszakot, amelyik alatt ér­vényes volt a szerződés. Szerződéses feltételek A diákmunkáról szóló megbízási szerződést kizárólag írásban lehet megkötni, csak a szóban kötött meg­állapodás érvénytelen. Az írásos szerződésnek tartalmaznia kell az elvégzendő munka vagy feladat pontos leírását, a megegyezett jutal­mat, a munkaidőt, valamint az idő­szakot, amíg a szerződés érvényben van. A munkaadó köteles a szerző­désről másolatot adni. A diákokkal általában meghatá­rozott időre szóló megbízási szer­ződést szoktak kötni, és a munka­idő sokszor rugalmas, meghatáro­zatlan, teljesítményorientált. A szerződő felek előre leszögezhetik, hogy a megállapodást csak milyen feltételek mellett lehet felbontani. Amennyiben ezt mégsem fektetik le előre, akkor a hatályos törvény ér­telmében a szerződés a felek közös megállapodása alapján is felbont­ható, ilyen esetben 15 napos fel­mondási idő van, mely azzal a nap­pal kezdődik, amikor az alkalma­zottal közölték, hogy elbocsátják. A szerződés elválaszthatatlan része egy igazolás arról, hogy az alkal­mazott diák. Erre csak akkor nincs szükség, ha egy középiskolás az érettségi vizsga után vagy egy egyetemi hallgató a nyári szemesz­ter befejezése után legfeljebb ok­tóberig szóló megállapodást köt. A diák jogai Kevesen tudják, hogy a megbízási szerződésekre dolgozók is sok min­denre ugyanúgy jogosultak, mint a rendes munkaviszonyban lévők. Pél­dául jogukban áll 30 perces szünetet tartani pihenés és étkezés céljából, ha a műszak 6 óránál, kiskorúak eseté­ben pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenés­re, kiskorúak esetében ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente Diákok járulékterhe A havi bruttó bér 200 euróig ► Adiákjárulékterhe 0% ► A munkaadó járulékterhe 1,05% A havi bruttó bór 200 euró feletti részéből ► Adiákjárulékterhe 7% ► A munkaadó járulékterhe 21,75%-a legalább kettő, egymást követő mun­kaszüneti napot, ünnepnapokon pe­dig tilos munkát elrendelni. A meg­bízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak. A minimális óra­bér, amit a munkaadónak muszáj ki­fizetnie, 2,5 euró. A diákmunka előnyei A diákok általában diákmunkáról szóló megállapodást kötnek, amely előnye, hogy ha valaki havonta nem keres többet egy meghatározott összegnél, nem kell társadalombiz­tosítási járulékot fizetnie. A felső határ jelenleg 200 euró. Vagyis ha a 26 évesnél fiatalabb diák havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékokat fizetnie - csak a munkaadó térít bizonyos százalék- pontnyi baleset- és garanciabiztosí­tást. A diákok ezt a kivételt csak egy munkaadónál érvényesíthetik, és­pedig úgy, hogy nyilatkozatot tesz­nek, miszerint az adott munkáltató­val kötött szerződésre kérik a fel­mentést a járulékfizetés alól. Az eh­hez szükséges nyomtatvány megta­lálható a Szociális Biztosító interne­tes oldalán (www.socpoist.sk). A nyomtatványt nem kell minden hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amig a mun­kaviszony tart. 200 euró felett Ha az alkalmi munkából szárma­zó havi jövedelem túllépi a 200 eu­rót, a diák alkalmazott már fizet 7 százalékpontnyi társadalombizto­sítást, ebből 4% az öregségi, 3% a rokkantsági járulék. Az is előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadó­nak pedig 12,6 százalékponttal ala­csonyabb járulékot kell elvezetnie. Vagyis viszonylag olcsó munka­erőnek számítanak, a cégeknek megéri alkalmazni diákokat, s elő­szeretettel adnak munkát nekik. Ráadásul sokszor beérik alacso­nyabb fizetéssel, sok diák így is elé­gedett, mert már tanulmányai mel­lett tapasztalatokra, bizonyos gya­korlatra tehet szert. Az a vállalat, amelyik sok diákot foglalkoztat megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg. Noha olcsóbb munkaerőnek számítanak, ugyan­úgy be kell őket jelenteni a Szociá­lis Biztosítóba, mint a többi mun­kavállalót. A biztosító rendszere­sen figyelmeztet: a munkaadó kö­teles az alkalmi munkát vállaló di­ákokat még a munkavégzés meg­kezdése előtt bejelenteni a társada­lombiztosítási rendszerbe, éspedig a Registračný list FO elnevezésű formanyomtatvánnyal. Ha valaki egyszerre több munka­adóval köt megállapodást, a járulék- fizetési kivételt érdemes a legmaga­sabb bevételből érvényesíteni. Megtakarítható egy kis pénz abban az esetben is, ha valakinek ingado­zik a bevétele, az egyes havi jutal­mak között nagy különbségek van­nak. Ilyen esetben a munkaadó a já­rulékfizetési kötelezettséget a havi átlagfizetésből számolja ki. Ha a di­ákok nem havi rendszerességgel kapnak fizetést, akkor a járulékot utólag, a szerződés megszűnése után kell befizetniük. (sza) Árufeltöltőként nemcsak a szünidőben lehet dolgozni a szupermarketekben (Vladimír Šimíček illusztrációs felvétele) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: EMELKEDIK A LÉTMINIMUM ■ MELY SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE VÁLTOZIK ÉS MENNYIVEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom